153871. lajstromszámú szabadalom • Vulkaniálási eljárás
153871 3 4 A 18. ábra a 17. ábrán vázolthoz hasonló metszet, azonban egy futósáv oldalrészében, amelynél a futósáv a profilok közötti kimunkálásokkal van előállítva. A 19. ábra futósáv alulnézete, amely futósávban a profilokban kivágások vannak. A 20. ábra profilkeresztmetszet, amely egy futósáv középső részén levő bevágást mutatja, amely a futósáv felhelyezésekor szétnyílik. A 21. ábra egy profilon keresztül vett metszet, amely a sávban oldalt van és több bevágás, illetve kimunkálás található benne, amelyek a sáv felrakásakor záródnak és az oldalkerületnél csökkenőek. A 22. ábra olyan kerékabroncs keresztmetszetét mutatja, amely két vállrészből van összetéve. A 23. ábra kerékabroncs egy részén keresztül vett metszet, amely a 22. ábra szerinti két vállrészből és ezek közé helyezett négyszögű futósávból van képezve. A 24. ábra egy kerékabroncs egy részén keresztül vett metszet, amely kerékabroncsban a profilokba helyezett profilnegatívok vannak. A 25. ábra két vállrész keresztmetszete, amelyeken hosszirányban futó lépcsőkialakítás van. A 26. ábra futósávon keresztül vett metszet, amely a 25. ábra szerinti vállrészek közé helyezhető. A 27—29. ábrák különböző kötési lehetőségeket adó vállrészek keresztmetszetei. Az 1. ábra az 1 kerékabroncs felső felének keresztmetszetét szemlélteti, amely kerékabroncs az elővulkanizált 2 futósávval és az ábrán már szétterülve ábrázolt 3 közbensőlappal egy légzáróan lezárható, rugalmas 4 köpenybe van bezárva. A 4 köpeny, a 2 futósáv közé a levegőnek könnyebb elvezetése céljából pl. az 5 drótfonat van helyezve, amely egészen a köpenyben levő 6 szelepen túl ér. A 4 köpeny kívül és belül a kerékabroncshoz simul. A 2. ábrán egy ilyen köpenynek előnyös kiviteli alakja van ábrázolva. Ez felnyitható és egy része az 1 kerékabroncsba begyűrhető és belső felülete hozzásimulóan feltágíthatóra van kialakítva, amely 7 feltágított rész a kerékabroncs belső felületéhez nyomódik. A köpeny belső terét a külső környezettel a 6 szelep vagy több hasonló szelep köti össze. A köpeny légzáró lezárását az 1. ábrán látható módon a köpeny héjrésze végeinek egymásra való lapolásával lehet létrehozni, amelynél egy 8 kötőelem leszívásnál zárást képez a 4. ábrán látható módon és lehetőség van arra is, hogy a kerékabroncsnak csak egy részét zárjuk be légzáróan a köpennyel. Az 5—8. ábrák a zárásnak további kiviteli alakjait szemléltetik, amelyeknél a zárást a 9 levékonyított ajakrész állítja elő. Ezek az ajakrészek a köpeny anyagából képezhetők ki (5. és 7. ábrák), ezek a köpenyhez hozzávulkanizáltak is lehetnek (6. ábra), vagy önálló alkatrészként is kialakíthatók, mint azt a 8. ábra szemlélteti, amely ábrán ez kettős ajakként van ábrázolva. Ha olyan köpenyt használunk, amely a kerékabroncsnak csak egy részét veszi körül, mint ez pl. nehéz mezőgazdasági abroncsoknál előfordul — amelynél a köpeny végeinek átlapolódása sem jön létre — akkor az ajakrész a köpeny külső 5 szélét képezi és jól hozzásimul a kerékabroncshoz, úgyhogy könnyű és jó légelzárást érünk el. Az ajakrészek alatti levegőt a 10 nyíláson keresztül tudjuk elszívni. A köpeny belső tere hasonlóképpen ezen a nyíláson vagy nyíláso-10 kon keresztül szívható le légüressé. A vulkanizálási eljárás folyamán a köpenyben előfordulhat az az eset, hogy a futósáv profílozása egyenetlen nyomást ad át a közbenső 3 lapnak. Ez az egyenetlen nyomás az 15 által jön létre, hogy a köpeny a profilkimunkálások fölött a 9. ábrán látható módon hidat képez és e hídra ható nyomás csak a 11 profilélekre adódik át. A 11 profilélek ezt a koncentrált nyomást a profil lábaira viszik át, amely 20 egy képlékeny, vulkanizálatlan gumirétegen nyugszik, amely gumiréteg ezáltal egyenetlen terhelést kap. Ez a terhelés a képlékeny gumiréteg olyan felületi helyekre való kitérését okozza, amely felületi helyeken nincs nyomás. 25 A képlékeny, elfolyni képes anyag fő része a profilalap alá tolódik el, másik része a profilalaptól két oldalra tolódik. Ezt a folyamatot a 10. ábrán a 12 nyilakkal ábrázoltuk. Ezáltal lényegében az egész profilrendszer megválto-S0 zik. Annak érdekében, hogy az ilyen változásokat kiküszöbölhessük, eddig a profilalapot nagyon erősre kellett választani. A köpeny alkalmazásánál az elnyomáson kívül a profilozott, a profil-kimunkálásokban nyomás nélküli 35 futósávok oldalfelületeire is hat nyomás (11. ábra 13 nyila). Ez a nyomás elősegíti a profil alakjának megváltozását. Minél nagyobb a nyomásnélküli profilkimunkálások és a köpenyben levő nyomás közötti nyomáskülönbség, 40 annál nagyobb mértékű alakváltozások lépnek föl. A találmány kiküszöböli ezeket a futósávval ellátott kerékabroncs jóságára hátrányosan ható befolyásokat. 45 E célból a profilalapban is nyomáskiegyenlítést keltünk, illetve kis nyomáskülönbséget, pl. 1 kg/cm2 -t tartunk a köpeny belső és külső oldala között. Példaként megemlítjük, hogy a köpenyen kívül, 14 nyomótérben (12. 50 ábra) 4 atü nyomás uralkodik és a köpenyen belül 3 atü nyomás, úgyhogy a nyomáskülönbség 1 atü — 1 kg cm2 . A találmány szerint emelkedő külső nyomásnál ez a nyomáskülönbség megmarad. Az eljárás továbbá lehe-55 tőséget biztosít arra, hogy egy meghatározott beállítható idő után, pl. ha a futósáv szegélyrészén belüli rész egy idő után már mereven össze van kötve a kerékabronccsal, a nyomáskülönbséget kiegyenlítjük úgy, hogy a belső 60 nyomás egyező legyen a külső nyomással. Ez a nyomáskiegyenlítés egy előre meghatározott idő után is végrehajtható anélkül, hogy a belső és külső nyomást hoszabb időre egy kis nyomáskülönbségre hozzuk. 65 E kis nyomáskülönbség következtében kikü-2
