153853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus szálak, fonalak vagy textíliák ojtására
153853 580203 sz. olasz szabadalom esetében. Polipropilén szálak ojtását monomergőzben végezve, a szálon a homopolimer-képződés jelentéktelen, a monomer pedig megfelelő nem illó stabilizátorokkal többé-kevésbé stabilizálható termikus polimerizációval szemben (1. 151335 sz. magyar szabadalom és 108720 sz. cseh szabadalom). Ez a stabilizálás azonban bizonyos monomerek esetében nem egyszerű feladat, és; ; a : szál ojtása sem eléggé egyenletes, mert a monomerrel való érintkezés a gőzfázisban nem olyan egyenletes, mint a folyadékfázisban, és a polimer egyes helyein elindult láncnövekedés monomer hiányában lezárul. Az iniciátor koncentrációjának növelésével az ojtás valamivel egyenletesebbé tehető, de ez a szál nagyobb mérvű károsodását, hőállóságának és fényállóságának romlását eredményezi. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölésével olyan eljárás biztosítása, amely lehetővé teszi az ojtás egyszerű, olcsó és gyors lefolytatását, homopolimer képződése nélkül. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy az ojtó monomer homopoiimerizációja nagymértékben vagy teljesen kiküszöbölhető, ha a legalább 40% szintetikus komponenst tartalmazó szálak ojtását vízben nem oldódó szerves iniciátort tartalmazó szerves duzzasztószerben való kezelés után akrilsav, metakrilsav, metilmetakrilát vagy sztirol vizes oldatában vagy vizes emulziójában végezzük. Ez a felismerésünk azért meglepő, mert vízben nem oldódó szerves iniciátor jelenlétében akril-nitril, akril-amid, dimetil-amino-metakrilát, dietil-amino-metakrilát és vinil-acetát híg vizes oldatának vagy emulziójának esetében az iniciátor-gyökről a monomerre, ill. ennek vizes oldatára történő láncátvitel az előnyben részesülő folyamat, nem pedig a láncátvitel a polimerre: ennek következtében az ojtás túlnyomórészt vagy teljes mennyiségben homopolimerképződéssel megy végbe, vagyis ezekkel a monomerekkel vizes fázisban nem lehet vagy legalábbis nem célszerű ojtani. A találmány eljárás legalább 40% szintetikus komponenst tartalmazó végtelen vagy vágott szálak, fonalak vagy textiliák ojtására, vízben nem oldódó szerves iniciátort oldva tartalmazó szerves duzzasztószerrel való kezelés útján, amely abban áll, hogy a szálat, fonalat, vagy textíliát akrilsav, metakrilsav, metilmetakrilát vagy sztirol 3—45, célszerűen 5—20 súly0 ',, koncentrációjú vizes oldatában vagy vizes emulziójában ojtjuk. Az ojtást 50 C° és 100 C° közötti, célszerűen 80 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten végezzük. Az ojtás egyenletességét elősegíti, ha az ojtandó szálat, fonalat vagy textiliát az oldatban mozgásban tartjuk. Az oldat mozgatását vágott szál esetében előnyösen vibrokeverő segítségével, végtelen szál, fonal vagy textília esetében a folyadékon való folyamatos áthúzással, fonal esetében, a motringok mechanikus mozgatásával végezhetjük. Elemi szálakból álló kábel esetében a duzzasztószerrel való kezelést és az ojtást célszerű folyamatosan végezni. Az ojtóberendezésnek biztosítania kell, hogy a kábel az ojtáshoz szükséges időn át tartózkodjon a monomert tartalmazó vizes oldatban vagy emulzióban. Kis át-5 húzási sebességek esetén a fürdő hosszának megfelelő kiválasztása mellett egyszerű zárt folyariléMürtíő is; ímegifelel. A szerves oldószer-felesleget a duzzasztószerrel való kezelés után, a monomer-felesleget pe-10 dig az ojtás után centrif ugatással, vagy folyamatos ojtás esetén hengerek között végzett kipréseléssel távolítjuk el. Ojtás után a szálból, fonalból vagy textiliából a benne maradt monomert vizes mosással kimossuk és adott eset' 15 ben az árut antisztatikusan aviváljuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 20 25 S0 40 1. példa: 10 g vágott poliamid szálat szobahőfokon 5 percig kezeltünk 1% dilauril-peroxidot tartalmazó toluolban, majd a szálakat kipréseltük és 10% metakrilsavat tartalmazó 80 C°-os vizes oldatba helyeztük, amelyben 10 percig vibrokeverő segítségével mozgásban tartottuk. Az oldatban homopolimer egyáltalán nem képződött. A-z ojtás után a szálat hideg vízzel mostuk, majd 1%-os szódás vízzel som1 egesi tettük és szárítottuk. A súlygyarapodásból megállapítottuk, hogy a szál az ojtás révén 7,5% metakrilsavat vett fel. A semlegesített szál nedvességfelvéteie 95% légnedvesség mellett a száraz súlyra vonatkoztatva 20%-ra nőtt, a nem ojtott szál által felvett 6,5%-hoz viszonyítva. Az ojtott szál jól színezhető a legkülönbözőbb típusú színezékekkel, így pl. Astrazonrosa FG (bázikus), Xylenechtblau P (savas) és Wofalanrot 3BL (férnkomplex) színezékekkel. 2. példa: 10 g vágott poliamid szálat (Danulon) 3 percen át szobahőfokon kezeltünk 1%, dilauril-45 -peroxidot tartalmazó toluolban, majd a szálakat kiioréseltü'k, és. 15% sztirolí, v&Laimáinit a sztirolra számított 1% Merzolát MK-t (szulfoklórozott gázolaj nátriumsója) tartalmazó vizes emulzióban 90—95°-on vibrokeverő segítségével 50 15 percen át mozgásban tartottuk. A sztiroios emulzióban csak igen kismértékű homopolimerképződés volt megfigyelhető. Az ojtás után a szálat acetonnai, majd vízzel mostuk és szárítottuk. Az ojtás következtében 10% súlygyara-55 podást állapítottunk meg. Az ojtott szál időjárásállósága az ojfátlanhoz viszonyítva lényeges javulást mutatott. 10 hétig tartó kitétel után az ojtallan szál szakítószilárdságcsökkenése 93,5 %, az ojtotté csupán 67% volt. A sztirollal vég-60 zett ojtás ugyanakkor közismerten javítja a kord-típusú poliamid tapadását a gumihoz. 3. példa: 10 g 80% ipoJiiproipiliániből és 40% vágott visz(j5 kóz szál keverékéből font 40-es finomságú fo-9
