153839. lajstromszámú szabadalom • Anyag és eljárás nyomólemezek előállítására

153839 melaminnal vagy fenollal vagy krezollal képezett kondenzációs termékei között találhatók. A formaldehidnek fenollal, ill. krezollal képezett, a találmány szerint felhasználható oldható kondenzátumait rezoldknak is nevezik. Fotomechanikus másolórétegek előállítása céljából a felhasználandó oldható, savval keményíthető gyantát a felhasználandó fényérzékeny halogén-vegyülettel együtt megfelelő oldószerben oldjuk, majd az oldatot réteghordozóra visszük fel. Ezután a réteget 40 C° alatti hőmérsékleten megszárítjuk. A felhasználandó oldószer minősége a felhasznált gyantától és a felhasznált halogén-vegyülettől függ, amelyek közül mindkettőnek oldhatónak kell lennie az oldószerben. A legtöbb esetben felhasználhatók oldószerként alkoholok, így metanol, etanol, propanolok, butanolok és amilalkoholok, ketonok, így aceton vagy metil-butil-Jketon, észterek, így ecetsavas etilészter vagy amilészter, továbbá szénhidrogének vagy halogénezett szénhidrogének. Oldószerként számításba jönnek az említett vegyületek elegyei is. Célszerű, ha az oldószer nem túl nehezen illékony, úgyhogy szűrőpapírra cseppentve 40 C° hőmérsékleten 1 órán belül gyakorlatilag tökéletesen elillan. A halogén-vegyület és a keményíthető gyanta súlyaránya széles határok között, célszerűen 1 : 20 és 5 : 1 között változhat. A réteg a halogén-tartalmú vegyületen és az oldható, keményíthető gyantán kívül egyéb komponenseket is tartalmazhat. így lehetnek benne pl. stabilizálószerek annak meggátlása céljából, hogy a halogén-vegyület sötétben elbomoljon, vagy szenzibilizátorok a kásőbbi megvilágítás során besugárzott fény jobb kihasználásához, vagy fixálószerek, amelyek gátolják a halogén-tartalmú vegyület elillanását. Tartalmazhat a réteg még egyéb kötőanyagokat is, így keményíthető gyantát a másolóréteg mechanikai tulajdonságainak javítására, továbbá töltőanyagokat. Az utóbbiak jelenléte gyakran akkor célszerű, amikor a felhasznált keményíthető gyanta ragadós. Töltőanyagokként szervetlen anyagok, pl. kolloid kovasav, talkum, földpát vagy egyéb fénytelenítő anyagok, vagy szerves anyagok, pl. keményítőpor jöhetnek számításba. A töltőanyagokat úgy választjuk ki, hogy ne késleltessék a megvilágítás és felmelegítés következtében lejátszódó keményedési reakciót, és ne zavarják a réteg átalakulását a nyomóképpé. Egyes töltőanyagok, pl. a kolloid kovasav, kedveznek a réteg keményedésének. Az oldhatatlan töltőanyagokat szuszpendáljuk a felrétegzendő oldatban, adott esetben szuszpendálható porrá való őrlés után. Réteghordozóként a nyomdatechnikában ismert anyagok, pl. papír, különösen a hidrofil réteggel ellátott vízálló papírok, továbbá a műanyagfóliák, valamint fémlemezek, így alumíniumfóliák vagy cinklemezek alkalmazhatók. A találmány szerinti fényérzékeny anyag nyomóformává való átalakításához a másolóréteget előtét alatt elhelyezve olyan fényforrással, pl. ívfénylámpával vagy higanygőzlámpával világítjuk meg, amely 4000 A-nél rövidebb hullámhosszú fényt szolgáltat. Majdnem mindig célszerű az anyagot ezután felmelegíteni, pl. szárítószekrényben vagy infravörös sugárzó alatt. 5 Az ékkor alkalmazandó hőmérséklet rendszerint 60 C° és 160 C° között fekszik, és általában nem szükséges 2 percnél hosszabb ideig alkalmazni. Kivételes esetekben, pl. vastag fémnyomólemezek esetén a felhasználandó hőmér-10 séklet magasabb lehet, vagy a felmelegítési idő meghosszabbítható, vagy pedig mindkét eljárási rendszabályt alkalmazhatjuk. A hőmérsékletnek azonban nem szabad meghaladnia a 200 C°-ot, a felmelegítés időtartama pedig nem lehet hosz-15 szabb 4 percnél. A felmelegítés után a még meleg vagy szobahőmérsékletre lehűlt anyagot olyan oldószerrel kezeljük, amelyben a felhasznált oldható gyanta oldódik. így az eredetiről olyan negatív képet kapunk, amely ismert mó-20 don tovább feldolgozható nyomóformákká. Így zsírfestékkel végzett színezés útján síknyomólemezt, vagy maratással magas nyomólemezt kapunk. Előnyös a gyantaképet a továbbfeldolgozás előtt magasabb, pl. 160—220 C° hőmérsék-25 léten végzett melegítéssel jobban kikeményíteni. A találmány szerinti másolóréteg az ismert fényérzékeny kolloid rétegekkel vagy diazo-rétegekkel szemben nagyobb fényérzékenységgel tűnik ki. Az elektrofotográfiai rétegekkel ?<0 szemben előnye, hogy egyszerűbb módon dolgozható fel nyomólemezekké. Oldódási hajlama is nagyobb. A fény hatására poíimerizálódó rétegekkel szemben szintén a nagyobb fényérzékenység az előnye. 35 A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. A példákban térfogategységként 1 ml-t kell választani, amikor a súlyegység 1 g-ként van megadva. 40 1. példa: 60 súlyrész szén-tetrabromidot oldunk 800 térf.rész acetonban, hozzáadunk 100 térf.rész 45 olyan 60%-os oldatot, amely savra keményedő, lágyított karbamid-gyantát (BeckuroF 720) szerves oldószerben tartalmaz, valamint hozzáadunk még 8 súlyrész kolloid kovasavat, és az elegyet 12 órán át golyósmalomban megőröljük. Őrlés 50 után hozzáadunk további 200 térf.rész acetont, majd a szuszpenziót kefékkel feldurvított alumíniumfóliára centrifugáljuk. A réteget hideg levegőáramban szárítjuk. Fényérzékeny, előérzékenyített nyomólemezt kapunk. A nyomóle-55 meznek nyomóformává való feldolgozásakor a: lemezt 65 cm távolságról 25 másodpercen át megvilágítjuk egy 18 amperes ívfénylámpával negatív filmkép alatt. Ezt követően a megvilágított lemezt 60 mp-en át melegítjük 130 60 C°-os szárítszekrényben, majd tamponok segítségével egymást követően áttöröljük acetonnal, 20 súiy%~os vizes nátrium-metaszilikát oldattal, egy zsíros színezékkel és egy ismert konzerváló oldattal. Ezután a lemezt a gyanta további 65 kikeményítése céljából még 2 percen át mele-2