153777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kígyóvonal alakjára hajlított bordáscsősorok előállítására haránthengerelt bordáscsövekből

153777 6 nak, amelyeknek menetei a szükséges tűréssel a bordáscsőkeresztmetszetnek megfelelően a csőbordákat magukba fogadják, úgyhogy az utántolóerő az alapcső-külsőátmérőre hat. A találmányt az alábbiakban több kiviteli 5 példán részletesebben fogjuk ismertetni. A rajz­ban az I. és 2. ábra egy bordáscső hosszmetszetét tünteti fel a hengerlési művelet alatt, a 3. ábra félig metszett ábrázolásban egy bor- 10 dáscsőszakaszt csökkentett bordamagasságigal, a 4. ábra. nagyított metszeiábrázolásban. egy bordáscsőszafcaszt nagy bordamagassággal, az 5. ábra félig metszett ábrázolásban a bordás­cső egy ,csőívét, a 15 6. ábra egy csökkentett átmérőjű csősza­.KaszL, a 7. ábra egy ,bordás'CSÖvet a marási művelet alatt, a 8. ábra egy bordáscső hosszmetszetét a hen- 20 gerlési művelet alatt, a 9. ábra a bordáeső egy hajlítási helyét a ma­rási művelet alatt, a 10. ábra egy bordáscsőnek AA metszeti ábrá­zolását a 9. ábra .szerinti laposítással, a 25 II. ábra a bordáscsőnek egy csőívét félig metszett ábrázolásban, a 12. ábra a berendezést metszetábrázolásban, a 13. ábra a berendezés, e.lőlnézetét, a 14. ábra egy menetalakú félcsésze nagyított SO ábrázolását, a 15. és 16. ábra az utántolcbsrendezés semati­kus ábrázolását, a 17. ábra a szabályozökászüiéket a hajlítópo­fák utántiolóerejének beállítására, végül a, 55 18. ábra az: .utántolóberendeziás felülnézetét. Az 1—6. ábrákon iszeimléltet.ett találmány szerinti eljárásnál a sima 1 csövet az. előre meghatározott, egymástól ,22 távolságban (6. ábra) levő 24 csőszakaszokon (2. ábra.) forgá- 40 csoló vagy nem forgácsoló művelettel a 3 alap­csőátmérőre csökkentjük, ahol a 24 csőszakaszt olyan hosszúra vesszük, hogy egy csőívnek meg­feleljen. A 3 alapicsőátmérőt úgy méretezzük, hogy a 24 csőszakasz áthengerlésénél a ,4 bor- 45 dakülsőátmérő keletkezik '(.1. ábra). A bordának a 20 bordakülsőátmérőre való felhengterlésével a cső belső falán a 6 jhullárnok jönnek létre. Ezzel az eredeti 7 csőbelsőátmérő (2. ábra) meg­változik, mint aihogyan azt a 4. ábrán nagyított 50 léptékben feltüntettük. A borda a sima csőre csavaralakban van felhengerelve. Ugyanazzal az emelkedéssel futnak, végig a 6 hullámok a borda, alatt a cső belső falán (1. ábra). Habár a belül hullámosított 8 cső átmérője csak je- 55 lentéktelenül nagyobb mint a sima 11 cső belső átmérője, amint az a,4. ábrán fel van tüntetve, a 10 csőfalvastagság lényeges gyengítése követ­kezik 'be a belül hullárnosított cső 9 bemélye­déseinél. A csőifalvas'tagság jelentékeny gyen- 60 gítése és az anyagban fellépő Jioronyhatás kö­vetkeztében az ilyen csőszakaszt csak viszony­lag nagy hajlítósugárral hajlíthatjuk meg. Ez­zel (Szemben, amint a 3. és 4. ábrán látható, az alacsony-bordás csőszakaszokon a csőfal nem 65 gyengül, mert ezeken a helyeken .a belső- cső­fal teljesen sima marad és ezenkívül a sima 11 cső átmérője a kétrészes 1.2 falvastagság­különbséggel kisebb mint a hullámok külső 9 átmérője. A cső hengerlése után a 24 csősza­kaszbeli hajlítőhelyeket izzítási műveletnek vet­jük alá, minek következtében a nyersanyag, előnyösen tiszta alminíum, lágy állapotba jut. Ezután harántihengerelt bordáscsövek részére való esőhajlítóberendezéssel az egyenes bordás­cs.övön a csökkentett külső bordaátmérőjű 4 csőszakaszokon csőíveket készítünk, amint ezt az 5. ábrán feltüntettük, és a bordáscsövet kí­gyóalak'ban meghajlítjuk. Az enyhe, 4 borda­külsőátmérőjű bordiaképződmény megtámasztja a cső külső falát a hajlításnál, úgyhogy az. el­lenhatást fejt ki a. csőkeresztmetszetnek a csőív külső falánál bekövetkezni szokott, ismert be­borpadásával szemben. Ezzel az eljárással ha­rántihengerelt bordáscsöveken hajíítósugarakat a közepes 27 hajlítósugámak az 5 alapesőkülső­átmérőhöz való 1:1 hajlítóaráiiyáihan hajlítha­tunk. BordáscsősoTokniak haránthengerelt bor­dáscsövekből ezzel az eljárással való előállítá­sánál elérjük, hogy az egymással párhuzamosan futó, 20 bordakülsőátmérőjű csőszakaszokat a legkisebb távolságban rendezhetjük el egymás mellett. Egy találmány szerinti további eljárásnál a sima 1 csövet, amint azt a 8. ábrán feltüntet­tük, bordásesőihengerlő gépen haránthengerel­jük. A csőhossz átfutásakor az előre meghatá­rozott 26 csőszakaszoknál a. 2 hengerpárokat a 13 emeléssel a csőközponttól eltávolítjuk, ami­vel ezeken a helyeken a 15 alapicsőkülsőátimé­rőt a 14 alapcsőkülsőátmérőre növeljük. A 20 bordakülsőátmérővel hengerelt csőszakaszok képezik a bordáscsősoríban az egyenes csősza­kaszokat, amelyeken nem végezünk hajlításo­kat. A 8. ábra szerint a csökkentett 17 borda­magasság 20%-kal alacsonyabb mint a 16 bor­damagasság:, míg a 19 csőfal vastagság a 2 hen­gerpár 13 emelésével és a 23 hullámmélysággel nagyobb mint a falvastagság a 20 bordakülső­átmérőjű csőszakaszban. A nagyobb falvastag­ság, kapcsolatban a közelítőleg simán futó cső­belsőfallal a 18 alapesőbelsőátmérő szakaszán, lehetővé teszi, hogy «lyan köziepes 2.7 hajlító­sugarakat hajlítsunk, amelyek kisebbek a 14 alapcsőkülsőátmérőnél. A 11. ábrán ilyen cső­ívet tüntettünk fel. Ezzel az eljárással bármi­lyen hosszú csöveket haránthengerelhetünk és a csőnek átfutása alatt a szükséges számú ilyen csőfalmegvastiagítást kialakíthatjuk. Ezeket pon­tosan előre meghatározott közökben a 2 hen­gerpárok vezérlő folyamatával a bordáscsőhen­gerlő gépen kiváltjuk. A hengerlőműveletet követően, előnyösen eltávolító forgácsoló menet által a bordát eltávolítjuk, egyidejűleg a vál­takozó oldalakon valamennyi 25 szakaszon, amint azt a 7. és 9. ábrán feltüntettük. Ezután a munkamenet után izzító művelet következik, majd a csövet a találmány szerinti berendezé­sen meghajlítjuk. A 10. ábrán mutatjuk, hogy a bordáscső 14 alapcsőkülsőátmérőjét jelentéktele­j

Next

/
Oldalképek
Tartalom