153775. lajstromszámú szabadalom • Fúvató berendezés oxidációs folyamatokhoz

153775 fejes megoldás külön elosztórendszer kialakítását teszi szükségessé. Az így kialakított, a, reaktor terén kívül elhelyezett elosztórendszerrel ellátott berendezéssel végzett kísérleteink során azt találtuk, hogy különösen nagyobb viszkozitású vagy lágyuláspontú alapanyag használatakor az elosztórendszer működése — elsősorban hideg időjárás, esetében — kisebb mértékű lehűlésekre' is érzékeny, nagyobb mértékű lehűlések esetében pedig a betáplált bitumen egyes esetekben be is dermedhet. Ennek oka. az elosztórendszernek kényszerűségből alkalmazott kisebb csőkeresztmetszetében van, amelyekben az áramlási körülmények kedvezőtlenebbek, a hőelvezető felületek, viszont nagyobbak mint az egyetlen közös bevezetőesőnél voltak. Azt +^lár,

tuk V r-y i hTM*"Td ">z^"ne1- c? i h'V" 1 11J l C O ">+lt > i. C1

Z IC P V V i. 1 e« » i 1 A /b ni ni ] t, ek c end ci \ v n t t \ i -\ kv ?o D i iei «. "1 i 3 i v no ti \ 0 f s p 1 i i li a i \ l1

II " í- ft t loll g \(_t nu\ih m t hí a a ' d ii ^ u/em ltot -,i lel 1 -> i1

ki bb la^cbb n Hckb n e t ii i t _, 1 "?o on hl 11st is g 1 1 > n ldi v 1 Kid ' I u ÍM vei üf- <_ i. u A bo to i n í cl eg'y^eiu'- ~>a b ítndcz ti z tha o a i L íodszer gt ő\ g i oin hiti a t > c ved A törzsszahadalomban védett találmány javításának első célja e hátrányok kiküszöbölése, azaz 1) az adottságaik folytán nehéz üzemi körülményeket igénylő és eredményesen csak segédberendezések, vagy járulékos eljárások alkalmazásával pl. fokozott előmelegítéshez külön hőcserélő beiktatásával fúvatható alapanyagok íúvatása, ezek elhagyásával, 2) több komponensből összeállítandó fúvatási alapanyag elkészítése külön keverőtartály alkalmazása nélkül, s ezáltal az üzem fenntartásához külső energiát igénylő járulékos berendezések megtakarítása, 3) nagy teljesítményű egyedi raktorokban az üzemeltetési költségek, csökkentése. A törzs szabadatomban védett találmány továbbfejlesztésének egyik lényege, hogy a bitument vagy egyéb alapanyagot betápláló cső a reaktor alsó felében kiképzett, de a reakciótértől teljesen elzárt térbe csatlakozik és a, levegőbevezető csövek: e teret áttörve az elzárt térhez csatlakozó bitumenelosztó csonkokba koncentrikusan elhelyezve, egyébként a törzsszajbadalonihan leírt módon kiképezve vezetnek a reakciótérbe. Azt találtuk' továbbá, hogy a törzsszaibadaloimban leírt reaktor felső, kibővített fejrészének belső kialakítása; a fúvatásnál elkerülhetetlenül fellépő és a gáztérben jelentkező kofcszosodás mértékére, a koksz jellegére és a fúvatott bitumen termék minőségére jelentős kihatással van. Találmányunk másik célja a reaktor fejrészében fellépő hatásoknak lehetőség szerinti 'kiküszöbölésé, és ezáltal a kokszosodás mértékének csökkentésével a tisztítási periódusok számának minimalizálása. Ezt a második, célt úgy 5 érjük el, hogy a. kibővített fejrészben a habtörő lemezeket több szinten, felületük egy részén perforáltán és a perforációkat tekintve egymás felett, vagy egymáshoz képest elforgatva helyezzük el és ezekre, továbbá közvet-10 lenül a folyadéknívó fölé is, vízgőzt fúvatunk be. Ennek eredményeként egyfelől ,a kokszosodás mértékét szorítjuk; jelentősen vissza, másfelől fokozzuk a gáztérben a refluxhatást, amivel a fúvatott termék Teológiai tulajdonságait 15 (a penetráció növekedését, a töréspont hőmérsékletének csökkenését, stb.) javítjuk. Az így kiképzett reaktor két példáké ppeni kiviteli alakját a rajzok szemléltetik, ahol az: 1-—3 ábrák a találmánynak azt a fejlesztési 20 változatát tüntetik, fel, amely a törzsszabadalomtól eltérő reaktor-alsó- ós felső-részt mulatja be, a változatlan középső köpenyszakasz elhagyásával, egyféle alapanyag bevezetése mellett; a 4—6 ábrák pedig kétféle alapanyag 55 í'űvatására alkalmas, reaktort ábrázolnak, az alsó- és felső-rész további kiviteli változatának feltüntetése mellett. Az ábrákon lehetőség szerint a törzsszabadatommal egyező megjelöléseket alkalmaztuk. 10 Az 1. ábra a fúvató függőleges metszetét, a 2. ábra az 1. ábra II—II, a 3. ábra pedig az 1. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszetét, a 4. ábra a további kiviteli változat függőleges metszetét, az 5. ábra a 4. ábra, S5 V—V, a 6. ábra pedig a 4. ábra VI—VI vonala mentén vett keresztmetszetét tünteti fel vázlatosan. Az. alapanyagot példánk szerint bitument, 1 csövön fceresztül a 6 reakciótértől elzárt térbe, 40 az 5 kamrába vezetjük, a fúvatólevegőt pedig a 2 csövön keresztül tápláljuk a rendszerbe;. Az 1. ábra szerint a, levegőt bevezető 2 cső a 2a elosztókamrába ^csatlakozik és ebből 2b csövek nyúlnak az 5 kamrát áttörve az abba sze-45 reit 3 fúvőfejek belső terébe. Példánkban a 2. ábra szerint láthatóan összesen öt 3 fúvófejet alkalmaztunk. A reaktor 10 külső köpenyén a törzsszabadalomból ismert 4 leeresztőésonkot alkalmaztuk, 50 A 11 belső henger itt is, a 11a háromágú rácsra támaszkodik. A 10 külső köpeny kibővített fejrészében a 12 perforációkkal ellátott 8 hab-törő lemezeket helyeztük el úgy, hogy azok. a reaktorfejrész 55 saját síkjukban vett keresztmetszetét mintegy hároimnegyedrészben töltik ki. A 12 perforációk a 3. ábrán feltüntetett kivitel szerint körkeresztmetszetűek. Az áramlási viszonyok javítására a 8 habtörő lemezek a 'reaktor1

függőleges 60 metszetében váltakozó elrendezésűek, és perforációik egymáshoz képest függőleges vetületüket tekintve előnyösen elforgatott és/illetve eltolt helyzetűek. Ennek az elrendezésnek, az az előnye, hogy a reaktorfejben nem alakulhatnak 65 ki helyi huzatokat eredményező „kémények". 2