153772. lajstromszámú szabadalom • Forgókemence képlékeny állapotban levő csövek hőkezelésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 08. (LQ—281) Közzététel napja: 1966. XII. 27. Megjelent: 1967. X. 16. 153772 Szabadalmi osztály: 18 c 9/08 Nemzetközi osztály C 21 4 8/08 Decimal osztályozás: 621.785:621—46 Feltaláló: Gaabs Siegfried mérnök, Berlin-Weissensee, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Lokomotivbau-Elektrotechnische Werke „Hans Beimler", Hennigsdorf, Német Demokratikus Köztársaság Forgókemence képlékeny állapotban levő csövek hőkezelésére A találmány forgákemence képlékeny állapotban levő fémesövek, kenámiaesövek, műanyagcsövek hőkezelésére, és különösen salakból készült csövek hőkezelésére, amelyeket az öntőfolyamat végén hőkezelésnek kell alávetni, hogy homogén rekristallizációs szerkezetük ill. egységes molekuláris szerkezetük legyen, és így a cső kemény kerületi zónájában és képlékeny magzónájában egyenletes feszültségeloszlás lépjen fel. Ilyen salakcsövekkel körülvett fámrudakat, mint kopásálló és kémiailag szilárd csővezetékeket kálisóbányászatban és szénbányászatban, a kémiai iparban és erőművek csővezetékeinél alkalmaznak. Ilyen öntőformában, vagy centrifugális öntőeljárással előállított salakcsöveket azi öntőfolyamat folytatásaként kb. 930—650 C° hőmérsékleten az öntőformákban szokás lágyítani (temperálni), miközben a salakicsövek az: együttes hőutókezelés alatt állandóan álló helyzetben vannak. Fém és nemfém formadaraboik felmelegítéséhez és izzításához ipari kemencéket alkalmaznak, célszerűen körgyűrűalakú alapfelülettel, különösen forgókemencéket és görgős kemencéket. Míg a szokásos típusú forgokernencéknél a felmelegítendő formadarab nyugalmi állapotában az egységként forgó kemencében helyezkedik el és ezzel együtt vezetik a hőzónán át, görgős kemencéknél helytállóan elrendezett, forgó görgők veszik fel a forma darabokat és szállítják a hőzónán át. A szélső kerületi zónák és a miagzónák különböző lehülési sebességei következtében az öntőeljárás után a salak-5 csöveken kemény, merev szélső zóna képződik, míg a cső belseje még nyúlós (sűrűnfolyó) állapotban van. Ez a tény salakcsöveknek öntőgödörben és forgőkemenoékiben való lágyításánál hátrányosan hatott, olymódon, hogy a még 10 félkemény csövek önsúlya következtében álló helyzetben a cső hossztengelyének irányában következett be deformáció, illetőleg fekvő helyzetben a cső radiális irányában lépett fel deformáció. 15 A csőniagzónáknak ilyen képlékeny alakváltozásai következtében a csövek hordószerű ill. nem kerek: alakot vesznek fel, míg a kemény szélső zónában felületi repedések és felületszerű törési helyek keletkeznek. Ezeknél a berende-2C zéseknél hátrányt jelentett a salakcsövek maradandó deformációja és a felületi repedések, amelyeket az a tény okozott, hogy a lágyítás alatti tárolásnál nem vették figyelembe a salakcsövek anyagtermészetét. 25 Ismeretes már egy eljárás: félkemény salakcsövek lágyítására, amelynél a lágyítás alatt a külső köpenyfelületük részeivel formazáróan és tengelyeikkel párhuzamosan, azonos forgásirányban hajtott görgőpárokon fekvő salatocsö-30 veket állandó forgásban tártjaik. Ezáltal a sa-153772