153763. lajstromszámú szabadalom • Tampon

153763 3 4 irányú expanziós tulajdonsággal rendelkező tam­pont létesíteni, melynél egyidejűleg a felhasz­nált anyagmennyiség súlyától függetlenül a fent leírt eljárással mérhető legkedvezőbb szívó­képesség vagy folyadékabszorpció állapítható meg, a tamponanyag grammjára vonatkoztatva. A henger alakú testből kiindulva összepréselt, szívóképességű anyagból készült tamponnak nedves közegben hosszanti tengelyére lényegé­ben merőlegesen olyan nyomással kell ki­terjedni, hogy az a vaginát keresztmetszetében lehetőség szerint teljesen kitöltse és a vaginalis ellennyomás esetleges hirtelen növekedése ese­tén fellépő térfogat, illetve keresztmetszet vál­tozásnak is lehető legnagyobb ellenállást tud­jon kifejteni. A találmány szerinti és ennek a feladatnak megoldására alkalmas tampont az jellemzi, hogy a nedves közegben, lapos edényben kitágult tamponnak legalább bevezető részén a fajlagos nedves hossz — száraz tamponanyag grammon­ként — kb. 0,5—1.7 cm között legyen. Cél­szerűen a fajlagosan nedves hossz 0,8—1,4 cm között van száraz tamponanyag grammonként. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a legkedvezőbb sugárirányú expanziós képesség és fajlagos szívóképesség elérésével, minden további a menstruációs tampon haszná­latához szükséges lényeges tulajdonságot a leg­kedvezőbben lehetett kialakítani. így a folya­déktartóképesség olyan mértékben növekedett, hogy az a sugárirányú expanziós nyomás 1,6— 2-szeresét elérő ellennyomásnak felel meg. Ilyen módon a tampon használatánál a lehető leg­nagyobb biztonságot értük el. A találmány egy lényeges további előnye, hogy 200 vízoszlop-mm ellennyomás esetén a találmány szerinti tampon szívóképessége legkevesebb 24 ml folyadékfel­vevőképességű kiterjedési térfogat 80—95%-át teszi ki. A szívási gyorsaság egyebek között a tampon felvevő felületétől függ. Ennek megfelelően te­hát minél nagyobb az expanziós nyomás a tam­pon tágulása következtében keletkező átmérő esetében, annál nagyobb a tampon szívógyor­sasága is. A találmány továbbfejlesztése során elérhető, hogy a tampon sugárirányú tágulási nyomása 167-től 4100 vízoszlop-mm-re emelkedjen, a nedves közegben 25 mm-ig kitáguló átmérő mellett és ugyanakkor csökkenő fajlagos ned­veshossz mellett. Minél nagyobb lesz tehát a sugárirányú expanziós nyomás, annál nagyobb a tampon nedvességtartó képessége azzal a nyo­mással szemben, melyet adott esetben a vaginát körülvevő szervek gyakorolhatnak a tamponra. A kitágult tampon hosszának kb. 4—6 cm hosszra történő korlátozása felel meg a leg­jobban az anatómiai adottságoknak, különösen annál a körülménynél fogva, hogy ennek a hossznak megfelelő tartományban a vagina ke­véssé érzékeny és így a tampon használata során zavaró érzések nem lépnek fel. Annak a feltételezésével, hogy a vaginát körülfogó rugalmas falak a tampon köpeny­felületére 200 vízoszlop-mm nyomást gyakorol­nak, a találmány egy további jellegzetessége arra irányul, hogy a tampon csökkenő fajlagos nedveshossz mellett, nedves közegben 24—41 mm átmérőjűre tágulhat ki. A fent leírtakból világossá válik, hogy a nedveshossznak száraz tamponanyagra számított 0,5 cm-re való csökkentése esetén a sugárirányú expanziós nyomás egy meghatározott legkedve­zőbb mértékre fog növekedni, mely a használó legkülönbözőbb fiziológiai tulajdonságaitól és szükségletétői függően a legkülönbözőbb lehet. Hogy ezt a körülményt is figyelembe vegyük, ajánlatos a különböző nagyságú tamponokhoz különböző tamponanyagra számított nedvcs­hosszt választani. A 0,5—1,7, ill. 0,8—1,4 cm, száraz tampon­anyag grammra számított nedveshosszal ren­delkező tampon szerkezete különböző lehet. Lényeges azonban az a felismerés, hogy a csu­pán sugárirányban táguló tampon a leggazda­ságosabb, mert a már megállapított tampon­hossz minden további növelése a használat so­rán a sugárirányú expanziós nyomás csökkené­séhez vezet. A találmány további jellemzőit tehát előnyösen olyan tamponok esetében al­kalmazhatjuk, melyek tekercseitek, melyeknél tehát a köteg lényegében saját magára van hajtogatva vagy tekercselve, mielőtt préseléssel a tampon végleges alakját megkapná. A legkedvezőbb fajlagos szívóképességet vagy folyadékabszorpciót a száraz anyag grammjára számítva olyan tamponnál, amely rendezetlen szálakból összetevődő fátyol hosszanti szakaszá­ból áll, és hosszanti irányban lényegében ön­magára van hajtogatva vagy tekercselve és vé­gül prés segítségével sugárirányban a rúd alakú tamponként van préselve, a találmány szerint úgy érhetjük el, hogy a mártó eljárás alkal­mazása mellett a tampon, súlyától független, maximális fajlagos szívóképessége a tampon­anyag grammjára számított legalább 12 cm3 fajlagos térfogatú legyen és átmérőjének a még préseletlen tekercs hosszához viszonyított ará­nya 0,5—1,0 legyen. Ezen felül a találmányt a fajlagos szívóképesség és a tamponanyag faj­lagos térfogata viszonyának lényegében egye­nes arányú változása is jellemzi. Célszerűen a találmány szerinti tampon súlyától függetlenül maximális és lényegében lineáris, a tampon­anyag grammra számított 15—30 ml víz faj­lagos szívóképességgel rendelkezik, a tampon­anyag grammra számított 12—50 cm3 fajlagos térfogat mellett. A találmány szerinti tampon különösen kedvező kiviteli alakja esetén a lineáris nedvszívóképesség a tamponanyag grammra számítva 14,5—18,0 ml víz, kb. 15— 20 cm3 tamponanyag grammra számított faj­lagos térfogat mellett. A találmány egy további igen lényeges jel­legzetessége az, hogy a tampon hozzávetőlege­sen állandó hossza mellett a még össze nem préselt tekercs fajlagos térfogata lényegileg a tekercsátmérő nagyságától függ. Ilyen módon 10 15 20 25 .'() ;5 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom