153726. lajstromszámú szabadalom • Kőzetcsavar

153726 3 A kísérletek kimutatták, hogy a plasztikus fo­lyás intenzitása változatlan csavarméretek mel­lett a befogásra szolgáló fúrólyuk átmérőjével erősen növekedett és például 4 mm-es. hézag esetén a plasztikus folyás már a gumihüvely 5 nyílt szakadásához vezetett. A normális, mé­retű hézag is a gumihüvely szétfolyását és plasztikus, roncsolását okozta akkor, amidőn a csavarerőt megnövelték. A hézag csökkentése csak résziben célravezető, mert befeszítésekor 10 a fúrólyuk is. deformálódik és így magunk te­remtünk lehetőséget (hézagot) a folyásra. A találmány célja az ismert, kőzet csavarok hiányosságainak kiküszöbölésén kívül olyan kőzetcsavarok bevezetése, melyeknél a csavarok 15 feszítésével létesített csavarerők az eddigiek­nél fokozottabb mértékben növelhetők és ame­lyeknél a kezdeti csavarerő-csökkenés miérteké nem számottevő. A kitűzött feladat találmány szerinti megoldását az 1. ábrán bemutatott elvi 20 vázlat segítségével kívánjuk érzékeltetni, ame­lyen az 1 kőzetben létesített 2 fúrólyukban, cl­helyctt 3 kőzetcsavar plasztikus fejének egy része látható. A 3 kőzetcsavar végére a 4 gumi­hüvely van ráhúzva. A csavarfej csavarmenet- 25 tel van ellátva, amelyre az: 5 alátéttel ellátott 6 csavaranya van felerősítve. A 4 gumihüvely és az 5 alátét között, henger1 alkotója mentén felhasított, lemezből préselt 7 zárósapkát he­lyezünk el, amely a 4 gumihüvely végére szo- "0 rosan rá van húzva, és amely palástjának külső felületével befeszítéskor a fúrólyuk: falára szo­rul. A plasztikus csavarfej ben ébresztett, az 1. ábrán nyilakkal jelzett p feszültség a 7 záró­sapkát a 2 fúrólyuk falához préseli. A talál- 35 mány szerinti 7 zárósapka elhelyezésével a plasztikus fej oly zárt térbe kerül, amelyből plasztikus: állapota ellenére sem tud a 4 gumi­hüvely anyaga távozni, azaz csökkenő feszült­ségű folyásba kerülni. A csavarerő által léte- 40 sített súrlódási ellenállás az ismert csavarhoz képest lényegesen nagyobb és huzamosabb idő eltelte után értéke számottevően nem csökken. A találmány szerinti kőzetcsavart a rajzo­kon bemutatott példaként! kivitel segítségével 35 az alábbiakban részletesen ismertetjük. A 2. ábra az összeszerelt kőzetcsavar hosszmet­szetét, a 3. ábra az alkalmazott zárósapka síkban ki- 50 terített felülnézetét, a 4. ábra a kezdeti csavarerő változását az idő függvényében ábrázolja. Az. ábrákban az egyes szerkezeti részek jelző- 55 számait az 1. ábra azonos szerkezeti részeinek megfelelően alkalmaztuk. Az acélból készített 3 kőzetcsavarnak mind a kőzetbe nyúló vége, vagyis a csavar feje, mind a kőzetből kiálló csavarszárnak vég- 09 szakasza csavarmenettel van ellátva. A 3 kő­zetcsavar fejrészét közvetlenül a 4 gumihüvely borítja. A 4 gumihüvely végeit a fémből ké­szült 7 és 7a zárósapkák (kupakok) veszik kö­rül, amely 7 és 7a zárósapkákra az 5 és 5a kör- gg alátétekkel ellátott 6 és 6a csavaranyák támasz­kodnak fel. A 7 és 7a zárósapkák előnyösen fémlemezből, sajtolás útján készülnek és hen­geres részük — a henger alkotói mentén — fel van vágva, A 3. ábra szerinti kiviteli pél­dánál egy síkba .kiterített zárósapka felülnézete látható, amelynél a hengerpalást hat helyen alkotói mentén fel van vágva. A sapka köze­pén oly furat van, amelynek átmérője a 3 kő­zetcsavar átmérőjénél nagyobb. A 3 kőzetcsa­var1 szárának legvégén 8 levékonyítás van, amely a csőalakú szerelőkulcs csatlakozására alkalmas sík felületekkel rendelkezik. A találmány .szerinti kőzsfesavar beteszi té­sét az. alábbiak szerint végezzük: A kőzetbe befúrt fúrólyukba az, előzetesen összeszerelt, kőzetcsavart egy csőkulcs segítségé­vel helyezzük be oly módon, hogy a csőkulcsot á köze tcsavar szára felé eső. 6 csavaranyára rá­illesztjük és ennek segítségével a csavarfej et a fúrólyuk szájába illesztjük, majd a üúróiyuk talpáig betoljuk. A csavarszár 8 szögletes csa­pos végét egy célszerűen kiképzett szerelő­kulccsal elfordulással szemben rögzítjük, miköz­ben a csőkulcsot az óramutató járásával meg­egyező irányban elfordítjuk. Ennek hatására a 6 csavaranya a 3 csavar tengelyirányában el­mozdul és a 4 gumihüveilyel ellátott csavarfe­jet összeszorítja. A befeszítés során a fúró­lyuktalp .felé eső 7,a zárósapka a 6a szorító­anyával és a közöttük elhelyez.;:!;. 5a alátéttel együtt elmozdul; a másik 7 zárósapka viszont a 3 csavar tengelye irányában mozdulatlan ma­rad, s csak sugárirányban kifelé deformálódik, miközben, a. működő erőhatások eredményekép­pen a csavarág felé szétnyíló csonkakúp-alakú felületet alakít ki. E deformálódott alak lehe­tővé teszi, hogy a 7 zárósapkát a csavarerő növekedésének szolgálatába állítsuk. A 7 záró­sapka célszerűen a vele szemben levő 7a záró­sapka falánál vastagabb lemezből készülhet. Miközben a 6 és 6a csavaranyák befeszítéskor mindinkább egymáshoz közelebb kerülnek, a közéjük iktatott 4 gumihüvelyt is deformálják, amely 4 gumihüvely y 7 és 7a zárósapkák ál­tal nem fedett szakaszán erősen megduzzad és a gumi folyási határán felüli nyomáson folyós állapotba kerül, miközben erősen a fúrólyuk falához tapad, ami a kőzetcsavar rögzítettségét biztosítja. A 4 gumihüvelynek azon végszaka­szai, melyeket a 7 és 7a zárósapkák borítanak, nem képesek a zárósapkák ellenállása követ­keztében képlékeny folyásba kerülni, miután a zárósapkák a gumihüvely tengelyirányú ter­jeszkedését megakadályozzák. A találmány sze­rinti zárósapkák tehát elzárják a képlékeny folyásba került gumi vagy hasonló plasztikus anyag1 terjeszkedésének útját a csavarvégek felé, azáltal, hogy zárt teret hoznak létre. En­nek hatásaképpen a súrlódóerő a képlékeny alakváltozás folytán nem csökken. A korábban alkalmazott gumifejes kőzetcsavaroknál ezzel szemben a. hüvely tengelyirányú terjeszkedését nem lehetett megakadályozni, mert a csavar­tengely irányában a .gumihüvely szabadon ter-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom