153687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG t ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XI. 17. (HO—913) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1964. XI. 17. Közzététel napja: 1966. XII. 27. Megjelent: 1967. IX. 20. 153687 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Beaman Alden Gamaliel vegyész, North Caldwell, Duschinsky Robert vegyész, Essex Fells, Tautz William Paul vegyész, New York, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: F. Hoffmann-La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel, Svájc Eljárás imidazol-származékok előállítására 1 A 2-nitro-imidazolt, amely antibiotikus ha­tású azomicin, eddig csupán íermentatív úton, bizonyos streptomyces-fajok segítségével lehe­tett előállítani. A biológiai előállításról az első közlések az 1953. évből származnak. Jóllehet 5 azóta számos kísérlet történt arra, hogy ezt az aránylag egyszerű anyagot tisztán kémiai úton szintetizálják, az eddigi kísérletek nem vezettek eredményre. Különösképpen nem sikerült azo­raicint az imidazol közvetlen nitrálása útján 10 előállítani, mert a közvetlen nitrálás kizárólag 4 (vagy 5) nitro-imidazoihoz vezet (vö. Hof­mann: Chemistry of Heterocyclic Compounds, Volume 6, 1953, 127. oldal). Ezenfelül az iro­dalomból az a vélemény tükröződik, hogy a 15 nitro-csoport bevezetése a megfelelő amino­-vegyület diazotálasa útján a 2-amino-imidazol esetében kivihetetlen (vö. Hofmann: 141. oldal), mivel ilyenkor csupán nitrozo-származékok ke­letkeznek. E nézetekkel szöges ellentétben sike- 20 rült a 2-amino-imidazolt (és analógjait) diazo­tálnunk oly körülmények között, hogy a diazo­tálást vizes közegben 8-nál kisebb pH mellett hajtjuk végre. Ennek alapján a találmányunk szerinti eljárással elsőízben vált lehetségessé az 25 azomicinnek és számos analóg anyagnak egy­szerű gyakorlati úton való előállítása. A találmány eljárás az (I) általános képletű imidazoi-vegyületek, valamint sóik előállítására, ahol R1; R 2 és R 3 hidrogén vagy kis szénatom- ^Q számú alkil-csoport és Rx és R 2 együttesen a (b) képletű atomcsoport, melyben R4 és R 5 hid­rogén vagy kis szénatomszámú alkil-csoport. E vegyületosztály új képviselőiként pl. az (la) általános képletű vegyületeket és sóikat jelölhetjük meg, melyekben R\ kis szénatom­számú alkil-csoport, R2 és R 3 hidrogén vagy kis szénatomszámú alkil-csoport, végül H\ és R2 együttesen a (b) képletű atomcsoport, ahol R4 és R5 jelentése a fentiek szerinti. A kis szénatomszámú alkil kifejezésen leg­feljebb 7 szénatomot tartalmazó egyenes- vagy elágazóláncú alkil-csoportokat értünk, amilye­nek különösen a metil-, továbbá az etil-, pro­pil-, butil-, izobutil-, hexil-csoport és hasonlók. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a (II) általános képletű vegyületet, ahol Rj, R2 és R 3 jelentése a fentiek szerinti vagy e vegyület savaddíciós sóját vizes közegben Pi­nái kisebb pH mellett alkálinitrittel kezeljük, majd a kapott nitrovegyületet, amennyiben R3 hidrogén és R1; valamint R 2 együttesen a (b) képletű atomcsoport, ahol R4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti, adott esetben kis szénatom­számú alifás alkilezőszerrel hozzuk reakcióba és amennyiben R3 hidrogén, a kapott vegyüle­teket adott esetben sóvá alakítjuk. A (II) kép­letű savaddíciós sók közül alkalmasak pl. a szulfátok, nitrátok, hidrokloridok és mások. 153687

Next

/
Oldalképek
Tartalom