153679. lajstromszámú szabadalom • Kollektív oktatás céljaira alkalmas feleletvezérlésű tanítógép (Magnokorr)

3 153679 4 ismertetett készülékek közös jellemzője, hogy azok egyéni tanulásra biztosítanak lehetőséget. A találmány elé kitűzött feladat az, hogy a legmodernebb, egyéni használatú tanító automaták előnyeit a kollektív oktatásban érvényesítse, miáltal a tanítás gépesítése során az egy tanulóra eső költséghányad jelentősen csökkenthető. A készülék feleletválasztásos rendszerrel, az információ bővítést és a programválasztást lehetővé téve működik, központi készülékből és az ezzel összekapcsolt, az egyes hallgatók előtt levő 3—5 nyomógombból áll. A kollektíva feleletének minősége a hallgatóságtól felelet választásos rendszerrel nyert számszerű információ alapján — összehasonlítva az egyéni minősítéssel — a következőképpen állapítható meg: Válasszunk ki valamely kollektívából egy átlagos tudású egyént. Adjunk fel egy kérdést a kiválasztott egyénnek és ugyanazt a kollektívának, majd tartalmi értékelés szerint osztályozzuk az egyéntől kapott felelet minőségét, illetve számoljuk meg a kollektívától bizonyos időintervallumon belül kapott helyes feleletek számát. E folyamat más-más kérdésekkel történő többszöri megismétlése során azt tapasztaljuk, hogy az átlagtudású egyén rossz feleletei esetén a kollektívától kapott helyes feleletek kevés, jó válaszok esetén a kollektíva helyes feleleteinek száma több lesz, tehát a két értékelési mód eredménye között ekvivalencia mutatkozik. A találmány tárgyát képező tanítógép hangrögzítő berendezés — célszerűen magnetofon — segítségével tart előadást. A programozott tanítási módszer alapján szerkesztett tananyag tételei közben kérdések, és a kérdésre adható egy helyes és néhány, többé-kevésbé helytelen felelet hangzanak el, melyekre a hallgatók a megfelelő választ a helyes felelet jelével egyező gomb megnyomásával adhatják meg. A kérdési eladás célja — a hallgatóknak az előadás menetébe történő aktív bekapcsolódásán túlmenően — az, hogy a készülék ezáltal szerezzen tudomást a hallgatóság pillanatnyi ismeretszintjéről, arról, hogy az előadás eddig elhangzott részét mennyire értették meg. A készülék a kapott helyes feleletek száma alapján a haligatóságot „minősíti" és az eredmény, valamint a tételsorozat pillanatnyi helyzetének ismeretében az előadást a szükséges nehézségi fokon és sebességgel folytatja. Ily módon az elhangzó előadás sebessége és felépítése a hallgatóság reakciójának lesz függvénye, miáltal elérhető a programozott tanítógépekre jellemző egyéni sebességű előrehaladás, de nem az egyed, hanem az egyedek összességének aktivitása alapján. A készülék egy regisztráló berendezést is tartalmaz, mely minden kérdésfeladás alkalmával regisztrálja, hogy a hallgatók közül ki adott helyes választ, mely adatok birtokában az előadás után a kollektíva pontos munkadiagramja elkészíthető és a ténylegesen hiányos ismeret könnyedén pótolható. A készülékbe egyidejűleg többféle nehézségi színvonalon összeállított előadás helyezhető be. (A, B, C stb. programok.) Ezeknek közléséhez a készülék algoritmusát a programok számától és szerkezetétől függően kell megválasztani, fi' gyelembe véve a szükséges minősítési szinteket is. Erre néhány példát és megoldási lehetőséget a 3—7. ábrák mutatnak be: a) Egy lineáris program minősítés nélkül. (3. ábra.) A készülék az A program első tétele 10 után kérdést ad fel, az eredményt regisztrálja és a kapott feleletszámtól függetlenül feladja a következő tételt. b) Egy lineáris program, egy minősítési szinttel. (4. ábra.) Ha a kérdésre adott helyes fele-15 letek száma nem ér el egy, a hallgatók száma alapján kívánt X%-ot, akkor a készülék n tétellel visszamegy és megismétli az elhangzott anyagot. (Az n értéke a készülék kezelője által beállítható.) 20 c) Egy program, egy minősítési szinttel, információbővítéssel. (5. ábra.) Ha a kérdésre adott feleletszám X% alatt marad, akkor a készülék másik sávra vált át, ahol lassúbb szalagsebességgel a program egy magyarázó 25 anyagot ad, mely kibővíti az előző tétel anyagát és előkészíti — mintegy megkönnyíti — a következő tételt. d) Két program egy minősítési szinttel. (6. ábra.) A B program párhuzamosan halad az A • 0 programmal, azonban az A program egy tételét a B két azonos hosszúságú tételben tárgyalja. (Valójában az előző variáció változata azzal a különbséggel, hogy itt a készülék az információra is „rákérdez" s X% alatti feleletszám esec5 tén visszafutást tesz lehetővé) A két B tétel összesített tudásszintje a vele párhuzamos A tétellel megegyezik, ezért mindkét programban azonos kérdés adható fel. e) Két program, az A programnál kettő, a B 40 programnál egy minősítési szinttel. (7. ábra.) A d) variáció továbbfejlesztése, ettől abban különbözik, hogy a készülék közepes feleletminőségnél (ha a feleletszám X—X/n% között van) vált át a B programra; X/n% alatti feleletszám-45 nál azonnal ismétel. A tanítógép programjainak tárolására többféle mód ismert és lehetséges. Ugyanez vonatkozik az algoritmust és a regisztrálást biztosító egységekre is. Azonban ahhoz, hogy a készülék 50 az előzőekben ismertetett módon kollektív oktatás céljára használható legyen két új részre: a feleletérzékelő és tároló, valamint az algoritmus számára a rendelkező jelet biztosító minősítő egységekre van szükség. 55 A találmány tárgya kollektív tanító automata program és feleletválasztó rendszer alapján, legalább egy program végrehajtására azzal jellemezve, hogy a tanulók előtt levő NG nyomógombokon át a helyes felelet kódját É érzékelő 60 egységre kapcsolható, tanítandó személyenként egy-egy bistabil elemből álló M memóriaegységre, a memóriaegységgel társított, az egyes elemeket külön-külön Ki kiolvasó egysége, a kiolvasott értékek összegzésével az adott felele-65 tet értékelő I impulzusösszegezője, valamint az 2