153664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új ACTH-hatású peptidek előállítására

153664 19 20 tattal hígítjuk, majd a dimetilformamid eltá­volítása céljából 60 ml vízzel extraháljuk, az­után 25—25 ml telített vizes nátriumhidrogén­barbonátoldattai négyszer, 1%-os vizes citrom­savoldattal pedig egyszer extraháljuk és utána semlegesre mossuk az oldatot. Vízmentes nát­riumszulfáton történő szárítás után szűrünk, majd a szüredéket erős keverés közben bele­öntjük 500 ml petroléterbe. A kapott szuszpen­ziót még V2 liter petroléterrel hígítjuk és le­szűrjük. A csapadékot megszárítva 9,83 g mennyiségben (iaz elméleti hozam. 99%-a) kap­juk a kromatográfiai tisztaságú terméket, amely azonos az 1. példa szerinti módon ka­pott termékkel. b) H-Prp-Vial-Lys(BOC)-Val-Tyr-Pro-OtBu 1. Szabad hexapeptidészter: 6,5 g (6,55 millimól) védett Z-Pro-Val-Lys­(BOC)-Val-Tyr-Pro-OtBu hexapeptidésztert 150 ml metanolban oldunk és 1,3 g 10%-os pallá­diumos aktívszén katalizátor hozzáadása után 23,5 óra hosszat hidrogénezzük. A metanolos oldatot azután leszűrjük és a szüredéket vákuumban betöményítjük. A maradék egy mintáját szobahőmérsékle­ten nyitott edényben állni hagyjuk, amikoris kristályok képződnek. Ezeket a kristályokat a főtermék beoltására használjuk fel. 20 óra hosszat hűtőszekrényben állni hagyjuk az anya­got, majd a képződött tűkristályokat (1,41 g) szűréssel elkülönítjük, előbb metanol és éter elegyével, majd tiszta éterrel mossuk. Az anyagból még további 3,25 g peptidésztert nyerünk éter hozzáadása útján. Így tehát ösz­szesen 4,66 g hexapeptidésztert (az elméleti ho­zam 83%-^a) kapunk, amely 174— 176°-on ol­vad; {«]20 D = -^91 ±0,5° <c = 1,87 metanol­ban). Ez; a hexapeptidészter metanolban, aoeton­ban és dimetilformamidban oldható, etilacetát­ban, éterben és petroléterben oldhatatlan. 2. Monoaoetát: 2,5 g (2,'52 millimól) fenti védett hexapeptid­észtert jégecet és víz 4:1 arányú elegyében, 1,3 g palládiumos aktívszén katalizátor jelen­létében hidrogénezünk. A hidrogénfelvétel 2,5 óra alatt fejeződik be. A katalizátort ezután kiszűrjük, a szüredéket vákuumban, 40° fürdő­hőmérséklet mellett bepároljuk és a bepárlási maradékot nagyvákuumban, nátriumhidroxid felett szárítjuk. Ilymódon 2,34 g színtelen gyan­tát kapunk (ami 100%-os termelési hányadnak felel. meg); ez a termék vékonyrétegű kroma­tográfiával vizsgálva egységes anyagnak mutat­kozik. A termék szilikagél-lemezen történő vékony­rétegű kromatografálás esetén, Reindel— Hoppe-reagenssel előhívva, az alábbi R/-érté­keket mutatja: Rf kloroform-metanol (8,2) = 0,61 R/ 43A = 0,50. c) Na-benziloxikarbonil-NS-tere.butiloxi­. karfoonil-L-ornitin 26 g '(112 millimól) NS-terc.butiloxikarbonil­-L-ornitint (előállítva a 1297 720 sz. francia szabadalmi leírásban leírt eljárással) a szoká­sos módon karbobenzoxilezünk. A kapott alka­likus, éterrel extrahált reakcióelegyet 0° hő­mérsékleten citromsawal 3 pH-értékre sava­nyítjuk, éterrel ismét extrahálunk, majd az éteres oldatot vízzel mossuk: és szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után 37,8 g terméket kapunk (az elméleti hozam 92%-a) színtelen olaj alakjában. 1 g fenti olajat 5 ml éterben oldunk; és 600 mg diciktohexilamin hozzáadásával kristályom sítjuk. A kapott sót éterrel mossuk; -1,28 g 133° -on olvadó sót kapunk (az elméleti ho­zam 85%Ha). A termék főrészét 100 ml meleg diizopropil­éterben oldjuk és lehűtéssel kikristályosítjuk. 99° -on olvadó kristályos terméket kapunk. 100 ml forró diizopropiléterből, 20 ml etilaoetát hozzáadásával történő átkristályosítás után a termék olvadáspontja 101°; [a]21D = 83,2° (c = 2,45 absz. metanolban). d) N«-benziloxilkarbonil-N8-terc.butiloxi­karboníl-L-ornitin-p-nitrofenilészter 14,6 g (40 millimól) N«-Z-iNS-BOC-Orn-OiH és 6,72 g p-nitrofenol (48 millimól) elegyét 75 ml etilaoetátban oldjuk, az: oldatot —20° hőmér­sékletre hűtjük le és 8,24 g (40 millimól) di­ciklohexil-barbodiimidet adunk hozzá. 2 óra hosszat 0°-on hagyjuk az elegyet állni, majd leszűrjük, a szüredéket szárazra pároljuk be és a kristályos maradékot 75 ml 10%-os diizo­propiléteres acetonitril oldattal felvesszük. 24 óra hosszat 0° hőmérsékleten állni hagyjuk, majd leszűrjük és a csapadékot diizopropiléter­rel mossuk. A még nedves anyagot 50 ml eta­nolban oldjuk és 25 ml diizopropilétert adunk hozzá. Az elegyet hűtőszekrényben több óra hosszat állni hagyjuk, amikoris a p-nitrofenil­észter apró tűkristályok .alakjában leválik. 11,9 g p-nitroíenilésztert (az elméleti hozam 61,5%-a) kapunk, amely 102°-on olvad. Az anyalúg bepárlása útján még további 2,5 g (19% p-nitrofenilésztert kapunk). A, fenti terméket kevés etanolból átkristályo­sítjuk, amikoris az olvadáspont 103°-ra emel­kedik; [«]2Í D = —,26,7° <c = 5,01 metanol­ban). Ez az észter dimetilformamidban, acetonban, metilénkloridban, éterben, etilacetátban, etanol­ban és aoetonitrilben oldódik, diizopropiléter­ben és petroléterben nehezen oldódik. 10 15 20 25 £0 S5 40 45 50 55 60 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom