153614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azepinszármazékok előállítására

3 153614 4 csoport pl. 2H(2'Hpirrolidójnil)-etil-, 2-(2'-piperidi­nól)-©til-, 2H(2'-4iexahidíroaziepinil)-etil-, S^pirro-HdinM-metil-, 3Hpiperídiriilmetil-, 3-nexahidro­azepirailmatil-, 4-piperidinilmetil- vagy 4-nexa­hidroaiziepinümietil-csoport lehet. R2, mint valamely alifás vagy aromás mono­vaigy cäkarbonsaiv acilgyöke, pl. aoetil-, propio­nil-, n-ibutiri'l-, izdbutüíil-. valeroil-, izovaleroil-, 2-«netállbutiril-, pivalóil-, 3-kariboxi-propionil-, továbbá benzoil-, mono-, dii- vagy trimetilben­zoil-, főként 2,6-dimetil- és 2,4,6-trimetil-iben­zoil- vagy pedig o-kairlboxi-benzoii-csoportot képviselhet. Az (I) általános képletnek megfelelő új ve­gyületek előállítása a találmány értelmében oly módon történihet, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő szekundér amint — e képletben X, Y, A és Rx jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — közöm­bös oldószerben valaimely acilperoxiddal a csa­tolt rajz szerinti (III) általános képletnek meg­felelő N-aeiloxi-ivegyületté — e képletben X, Y, A és RÍ jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R2' pedig hidrogén kivételével az R2 fenti meghatá­rozásának megfelelő csoportokat jelenthet — alakítunk át, a kapott N^aciloxi-vegyületet kí­vánt esetben szolvolizáljuk és az oly (I) álta­lános képletű vegyületet, amelyben R2 hidrogén­atomot képvisel, kívánt esetben, valamely kar­bonsaviklorid vagy karbonsaivanhidrid segítsé­gével egy, az (I) általános képletnek megfelelő O-acil-származékká alakítjuk át. A kapott ve­gyületeket kívánt esetben valamely szervetlen vagy saarves savval képezett sóvá is átalakít­hatjuk, amennyiben a vegyületben R2 helyén hidrogénatom áll. . Az aicilperoxidnak a (ül) általános képletű vegyülettel váló reagáltatása során ekvimoleku­láris mennyiségű monókiarbonsaiv szabadul fel, vagy pedig, amennyiben valamely dikarbonsav acilperoxiidjálból indulunk ki, akkor a kapott termék R2 ' aciiicsopoütja szabad 4oarboxilesopor­tot tartalmaz. Mindkét esetben a kiindülóanyag­ként alkalmazott (II) általános képletű vegyü­let megfelelő mennyisége só alakjában kötődik meg és ezzel elvonódik az említett reakcióban való részvételtől. Előnyös, ha a bázásos kündulóanyagot egy­ben savlekötőszerkiént is alkalmazzuk, vagyis az aicilperoxidot a (II) általános képletű amin egyenértékű mennyiségének kétszeresével rea­gáltatjuk. A képződött sóból azután bázis segít­ségével felszabadíthatjuk a (II) képletű amint és ezt is reagáltatlhaitju'k a diacilperoxiddal. A (II) általános képletű aminők (III) általános 'képletű vegyületekké való átalakítását oly mó­don folytathatjuk le, hogy a (II) általános kép­letű amin oldatához valamely acilperoxid, kü­lönösen acetilperoxid, benzoilperoxid vagy aee­tilbenzoilperoxid oldatát adjuk, vagy fordítva az acilperoxid oldatához is adhatjuk az amin oldatát; a reakciót kb. —'50° és +80° közötti, előnyösen 0° és 20° közötti hőmérsékleten foJy-5 tatihatjuk lé. Az amin és az acilperoxid oldó­szereként 'klórozott szénlhidrogének, pl. kloro­form vagy széntetrakloirid, éterszerű oldószerek, mint diétiléter vagy tetraihidrofurán, továbbá szénhidrogének, pl. benzol vtagy toluol alkal-10 marhatok. A kapott termékeket, tehát a (III) általános képletű N-aciloxi^viegyületéket kívánt esetben pl. valamely alkálihidroxiddal, különösen ká­liumihidroxiddal, vizes rövidszénláncú alkanol-15 ban, pl. metanolban vagy etanolban, oly (I) ál­talános képletű vegyületekké szolvolizálhatjuk, amelyekben R2 helyén hidrogénatom áll. A szolvolízis vizes alkoholos aitoálihidroxid helyett rövidszénláncú alkanolban, pl. metanolban ol-20 dott alkálialkoholáttal, pl. nátriummetiláttail is lefolytatható. A (II) általános képletnek megfelelő kiinduló­anyagök ismert vegyületek. Ilyen vegyületek példáiként a következők említhetők: 5-i(2'-metil-^•r > amino-etil)-, S-^'-metilamino-r-metil-etil)-, 5--(i2'^metilamino-propil)-, 5-(3'-metilamino-pro­pil)-, 5-(3'-metilamino-2'-imetil-propil)-, 5^[2--(2"-piirrolidiniil^etil)]-, 5-[i2, j(2"-piperidinil-etil)]-és 5-[2'-.(2"jhexaihidroazepinil-etil)]-5H-dibenz-30 [b,f]azepin, valamint a li0-metil-5H-dibenz{b,f|­azepin, 10,ll-Hdilhidro^5H-dibenz[b,f]azepin és a liO-^metil-10,l:l-'dihidro^5H-l dibenz![b,f]azepm, va­lamint a 3-klór-, 3-anetoxi-, 3-etoxi-, 3-metiltio-, 3-etiltio-, 34(N,N-diimetil-szulfamoil)-, 3-(N,N-di-35 etil-szulfamoil)-5Hidibenzfb,f]!azepin és a meg­felelő -10,lil^dihidiro-5H-ditoenz[b,f]azepinek meg­felelő 5-származékai. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek, amint ezt fentebb már említettük, 40 orális, riektális vagy parenterális úton kerülhet­nek beadásra. E vegyületek (szabad bázisok vagy nem-toxikus sóik) napi adagjai felnőtt személyeik esetében 10 mg és 600 mg között változhatnak. A hatóanyagokat célszerűen meg-45 felelő adagolási egységek, mint drazsék, tablet­ták, kúpok vagy ampullák alakjaiban szerelhet­jük ki, amelyek előnyösen a hatóanyag (bázis vagy nem-toxikus só) 5—50 mg mennyiségét tartalmazhatják. A találmány szerint előáliít-50 ható bázisok nem-toxikus sói alatt oly sók ér­tendők, amelyek sav-alkotórésze a szóbajönető adagokban farmakológiai szempontból elfogad­ható, vagyis nem fejt ki toxikus hatásokat. Adott esetben továbbá előnyös, ha a felhasztíá-55 lásra kerülő sók jól kristályosíthatok és kevéssé higroszkóposak. Nem toxikus sókként pl. a kö­vetkező savakkal képezett sók jöhetnek tekin­tetbe: sósav, brómihidrogénsaiv, kénsav, foszfor­sav, metánszülfonsav, etánszulfonsav, bétá-hi^dr-60 oxieténsziulfonsav, kámiforszulfonsav vagy etánT disizulfonsav. Az (I) általános képletnek megfelelő új ve­gyületek előállítási módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, 65 hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezek-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom