153600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gammaketosavak előállítására alkil-alumínium-vegyületek segítségével
1S3Ő0O mellett számottevő mennyiségiben keletkeznek gamimaHketosaivészterek is. A gaimmaf-Oöetosavak fómalkilvegyületek segítségével történő előállítására csak néhány eljárás ismeretes. így N-metüszukran&nid alkilmagftéAMíntelöfenidekkel való reagáitatása esetén a gam*n®f-kecosöVak előtermékének tekinthető l-metil-i2^alldl-pirrolon-«(5) keletkezik. A borostyádkősavészterkloíid butilcinkjodiddial vagy kadmiiumalkilekikfel reagáltatva szintén gamm^feetosavéaatetféket ad. Végül igen kis termelési hányaidáal 'képződnek gaftiíöMtetö' savészterek, a borostyáftkősavészterklorid aBrilvaigy fenilalumíniumlkloriddal való reagáitatása, valamint O-acilezett aromás karbonsavak áikilnxagnéziumihi8Í0gfeíi«íefckfel való reagáitatása esetén. Mindezek az említett eljárások, amelyekkel gatnimarkétosaivak, ill. Azok észterei nyerhetők, különféle számottevő hátrányokat mutatnak. A tegtöbib ilyén eljárás sok reaktíölépésíbol áll, amelyek egy része során a közbenső termékeket el is kel! VálaSzteni, ami által a termelési bányád erősen remiik, és az eljárási költségek nagymiértéíkteeft «ftelfcednek. Emellett «z&mos ilysíi eljárás íiem alkalmazható minden további nélkül tetszőleges lánchosszúságú alifás, ill. helyettesített gaimima-Jsetosavak előállítására. A jó termelési hányadokat adó eljárások esetében, amelyeknél a kiindulóanyagban a gaimma-furikció már jelen van, valamint az alkilmaignéziumihalogenidek vagy alkilkadn-uimwegyületek felhasználásával történő szintézisek esetélben körülményesen kirvitelezíhető reakciók lefolytatására van szükség, vagy pedig a kiindulóanyagok kellő tisztasági fokban, való előállítása képez számottevő műszaki nehézséget. Hátrányos, ilyen esetekben -az is, hogy « kevéssé stabil alkilfmagriézítai-, ill. alkilkadmium-vegyülétéket öidószarökben kell tá-fofen és felhasználni. A .gammiawketosaívészterek •foarostyánkősavészteirklariidból alkil- vagy fenilaluiiníniuimkloriddal történő előállítása esetén a szükséges tisztaságú borostyánkősavés^erklolrid előállítása ixübb műveleti -lépést igényel, emellett az elj'áriás nagyon elégtelen termelési hányaddal adja a giamma-ketostavésztefrékét. Eeéteet a termékeket azután ínég 'él is kell szalppaiwisííaíii, hogy a kívtánt gammahlcetoisavfhoz jussiunk. A találmány célkitűzése oly eljárás 'megalkotása volt, amelynek segítségéivel a itaclyettesített gamma-ketosavak gazdaságosan, egyszerűen és jó ter,melési hányadokkal nyerhetők, hogy az eljárás ipari megvalósítására alkalmas legyen. 'Ennek érdekében a találmány szerint •egylépé'ses eljárással állítjuk elő ia gtíraama^ketosaviakat alkilalumíniuim-vegyülétek segítségével. A találmány értelmében az <(I) általános képletnek megfelelő gaimima-íketosavakat U W | | R-^CO—C—C—GOOH Y Z — ahol R alifás, aralifás, cikloalifás vagy aromás gyököt, U, W, Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatomot, alifás, aralifás, cikloalifás vagy asno-5 más gyököt képviselnek, vagy egymással kapcsolódva, adott esetben heteroatomok közbezárásával gyűrűket képeznek — oly módon állítjuk elő, hogy valamely, a (II) 10 általános képleteek megfelelő dikarbonsav-dihalogenidet U W 15 25 x^co—C—C—CO—X ] I Y Z (II) — e képletben U, W, Y és Z jelentése -meg-2ü «gyezik a fenti meghatározás szerrntwel, X pedig halogénatomot képvisel — oldószerben vagy anélkül, alacsony hőmérsékleten valamely (TIT) általános képletű alkikhimínium-veg;yűiettel R* Al Xa-n <ni) m — ahol R és X jelentése megegyezik a fenti meghaítározás szerintiivel, n =• valamely szám 1-tol legfeljebb 3-ig — reagáltatunk. 30 A fenti reakció során oldószerként részlegesen halogénezett szénhidrogének, különösen metilénklorid, alkalmazhatók. A reakcióhőmérséklet +20 C° és —50 C° között, előnyösen azonban —35 C° és —25 Cf 35 között lehet. A dikadbonsatv-dihalogenid és az alkilalumínium-ivegyület közötti mólarány e reakció esetében az n értékével megegyező vagy attól nem lényegesen különböző nagyságú lehet [n értékét a (III) képlet alatti meghatározás 40 adja meg]. Ez a reakció ,a fent vázolt körülmények között egyszeresen aikilezett termékhez," tehát gamma-ketosavhalogenidhez vezet. A reakció előnyösebben és jobb termelési hányaddal megy •45 végbe oly esetekben, amikor n=l, vagyis, ha meinaalkilalumíni'umdiihalogenidet alkalmazunk. Az ismert, szerves aluminium.vegyuletek.en alapuló szintéziseik esetében azonban a trialkii.alumínium-vegyületek általában könnyeibben 50 hozzáférhetők. Nem szükséges, hogy .a találmány szerinti eljárás céljaira az ilyen trialkilalumíraram-vegyületekből alkilaiumíniium-dihalogenidaket előállítani, mert ha a találmány, szerinti eljárásban valamely vízmentes alumíniumhalo•55 genid és dikarbonsarv-dihalogenid elegyéhez valamely trLalkilalumdnium-vegyüietet csepegtetünk, akkor a reakcióeiegyben teljesen ugyanolyan reakció megy végbe, mint a megfelelő alkilalumíniumdibalogemd alkalmazása esetén, go amennyiben as dikaribonsav-dihalogenidnek és az alumíniumtalogenidnek a trialkilaluiinínium-vegyülethez viszonyított mólaránya a reakcióeiegyben 3:2:1. Ennél valamivel kisabb vagy nagyobb menyes nyiségű alumíniumhalogenidet is alkalmazha-2
