153551. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó berendezés hidraulikus emelőszerkezetekhez

3 153551 4 nyílik és az olajat visszafolyatja a szivattyú szívóterétoe. A rugó előfeszítése, azaz a pót­súlyozás önértékének beállítása, külön kézükar­ral történik. Az ismert 'berendezések nem gazdaságosak, inert a munkahenger nyomásának szabályozása fojtássial történik. Ez azt jelenti, hogy egy bizo­nyos nyomás tartásiához laz ahhoz a nyomáshoz tartozó, a teljes szállítási mennyiségnek és a veszteségek leküzdésére szolgáló energiameny­nyiségnek megfelelő szivattyú teljesítmény szük­séges. A fojtás valóságos ellenállásának számít, és ennek az ellenállásnak leküzdésére a traktor motorteljesítményének számottevő hányadát teszi ki. Az eddig ismert nyomásszabályozó be­rendezések állandó jellegű üzemszerű haszná­latra azért nem alkalmasak, ímert a fojtásos ellenállás miatt a nyomás tairtásiához szükséges teljes szivattyúteljesítmény meleggé alakul át. A keletkező meleg az olajat már rövid haszná­lat után felmelegíti, és az emelőberendezés el­veszti emelőképességét. A gyakorlatban fojtás­sal ellátott szabályozás csak pár percig használ­ható és azután m.eg kell várni, míg az olaj és az olaj által felmelegített alkatrészek üzemi hőfokra lehűlnek, hogy újra használhatók le­gyenek. A találmány szerinti nyomásszabályozó be­rendezés célja olyan nyomásszabályozó kialakí­tása, amely az ismertekkel ellentétben, az eme­lőbarendezésben a pótsúlyozás mértékének meg­felelő olajnyomást állandó beállítható értéken tartja és ezt az értéket melegedés nélkül, a legkisebb teljesítmény-igénnyel, a lehetőség sze­rinti legkisebb veszteséggel és a használati idő korlátozása nélkül biztosítja. A berendezés kitűzött célját ,azzal éri el, hogy hogy álllítható szabályozó szerkezetének a (munkahengerrel párhuzamosan kapcsolt érzé­kelő szerve és az osztott nyomóvezetékhez kap­csolt szabályozó szerve, valamint a szabályozó szervvel vezérelt, az osztott nyomóvezetéket szi­vattyú szívóoldalával összekötő, vagy az össze­köttetést megszüntető differemciálszelepe van. Az érzékelő szervvel kapcsolt szabályozó rész az osztott nyomóvezetékből hozzávezetett olajjal a szivattyú munkahengeráhez vezető nyomóveze­tékét a differenciálszeleppel megcsapolja és visszavezeti a szivattyú szívóoláalához. A dif­ferenciálszelep igen nagy előnye, hogy a nyomó­vezeték keresztmetszetét felterheléskor telje­sen zárja, állandó nyomáson tartáskor pedig teljes szabad keresztmetszetet biztosít. A talál­mány ezzel a megoldással teljes mértékben ki­küszöböli az olaj felmelegedését. Gyakorlatilag tehát nyomáson tartáskor az olajszivattyú ter­heletlenül jár és így nem emeli a fajlagos .ener­giafogyasztást. A differenciálszelep a munkar­henger vezérlése alapján csak akkor zárul be, ha a munkahengerben a nyomás valamilyen óiknál fogva csökken, azaz a fogyasztás csakis az elszivárgási mennyiségeknek megfelelő után­pótlásihoz szolgáló energiának felel meg. Túl­terhelés esetében, amikor a munkafoengerben a nyomás a nem kívánt érték fölé emelkedik, a többletolaj-mennyiség a visszacsapó szeleptől függetlenül visszajut a szivattyú szívóoMalá­hoz azzal, hogy a .munkahengert és a szivattyú szívóoldalát túlterhelés esetén a szabályozó szervvel működtetett szelep köti össze. A mun­kahengerben a kívánt nyomás változtatható elő­feszítésű támasztó erőtárolóval, tetszés szerinti mértékben, emelőkarral pontosan beállítható. Az emelőkar szélső helyzetében a nyomóveze­tékbe épített vissziacsaipószelep kitámasztható, ami a leterhelést gyorssá teszi. A találmány szerinti nyomásszabályozó beren­dezés előnyösen alkalmazható hidroakkumuláto­rokkal együtt is. A hidraakkumulátoros 'haszná­lattal a szabályozandó nyomás állandóságának fokozása és további hatásfok javulás érhető el. A hidroakfcumulátort a nyomóvezetéknek a visz­szacsapó szelep és a munkaihenger közötti ré­szébe van elzárható csappal ki- beilktathatóan kapcsolva. A találmány tehát nyomásszabályozó beren­dezés hidraulikus emelőszerkezetekhez. A talál­mány abban van, hogy a hidraulikus emelő­szerkezet munkahengerének nyomásával vezé­relt, állandó nyomást biztosító, állítható szabá­lyozó szerkezete van. A találmány szerinti nyomásszabályozó be­rendezést az alábbiakban kiviteli példán rajzon ismertetjük, ahol az 1. ábra a nyomásszabályozó berendezés egyik példakéippeni változatának elvi .elrendezése, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt nyomásszabályozó berendezés szabályozó szerkezetének alapállás­ban való metszete, a 3. ábra az 1. ábrán ábrázolt nyomásszabályozó berendezés szabályozó szerkezetének nyitott helyzeti metszete, a 4. ábra az 1. ábrán ábrázolt nyomásszabá­lyozó berendezés szabályozó szerkezetének a munkahenger túlterhelése esetén bekövetkező állásának metszete, az 5. ábra a nyomásszabályozó berendezés sza­bályozó szerkezetének másik példaképpeni ki­viteli változatának elvi elrendezése. Az 1. ábrán ábrázolt nyomásszabályozó be­rendezés kiviteli alakjánál 1 szivattyú szívó­oldala 2 szívóvezetéfckel 3 olajtartályhoz csat­lakozik. Az 1 szivattyú nyomóoldala nyomó 4 vezetékben folytatódik. Az 1 szivattyú után a nyomó 4 vezetékhez a 3 olajtartályhoz vissza^ vezető 5 vezeték csatlakozik. A 3 olajtartályban a 2 szívóvezeték, valamint a visszavezető 5 ve­zeték ellentétes működésű közös toló 6 szelep­pel van ellátva. A 6 szelephez 7 rudazat és ahhoz kapcsolt kapcsoló 8 kar van elrendezve. A visszavezető 5 vezeték 3 olajtartályba eső részén biztonsági 9 szelep van elhelyezve. A nyomó 4 vezetéket kiemelő 10 csappal ellátott visszacsapó 11 szelep osztja ketté, 12 munka­vezetékre és a visszacsapó 11 szeleptől függet­len továbbvezető nyomó 13 vezetékre. A 12 munkavezeték egyik ága 14 munkahengerhez vezet, amelyben 15 munkadugattyú van elren­dezve. A 12 munkavezeték másik ága állítható szabályozó lö szerkezet érzékelő szervét képező 10 15 20 25 30 c5 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom