153521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta cianurklorid előállítására az ezt tartalmazó gázelegyekből

3 mmi 4 szűréssel távolíthatók el. A leszűrt folyadékot kristályosítás után előnyösen a mosótoronyba vezethetjük vissza. A maradék gázok további kezelésnek vethetők alá, melynek során a vissza­cirkuláltatás szempontjából előnyös termékek 5 visszanyarhetok. Amennyiben a gázok csak ciánt, ciánklorid-ot és kismennyiségű oldószert tartalmaznak, úgy közvetlenül a gyártó be­rendezésbe vezethetők vissza. Ha a gázok ciá­nurkloridot, klórt, sósavgázt és adott esetben 10 ciánt és ciánkloridot tartalmaznak, úgy a klór, cianurklorid» cián és ciánklorid alacsonyabb hő­fokon, pl. normál hőmérsékleten aktív szénen adszorbeálható. E vegyületek végül magasabb hőmérsékleten, pl. 200 C° körül deszorbeálha- X5 tók. A sósav vízmentés állapotban vagy vizes oldat formájában nyerhető vissza. Amennyiben a cianurklorid oldatát cianur­klorid-származéko'k előállítása céljából külön­böző reagensekkel kívánjuk reakcióba hozni, a 20 (CNC1)3 izolálása nem szükséges. A találmá­nyunk tárgyát képező eljárás lehetővé teszi a cianurkloridnak a kívánt oldószerben történő közvetlen kinyerését és ez további nagy előnyt jelent. 25 A találmányunk szerinti eljárás egyszerű be­rendezésben, pl. az 1. ábrán feltüntetett ké­szülékben hajtható végre. A berendezés az —1-toronyból áll, mely a csatlakozó. —2— hűtővel van ellátva. A ciánurkloridot tartalmazó gázok 30 a —3— és a cseppformában diszpergált illékony oldószer a —4— bevezetésen keresztül lép be. Az oldatot a torony alján, az —5— helyen el­vezetjük és innen a —6— szűrőre kerül, ahol a magával ragadott szilárd részecskéktől el- 35 választjuk. A szürletet a —7— kristályosítóba •és a nyert pépszerű anyagot a -—8— centri­fugára adjuk. A kristályosított cianurklorid el­vezetése,—9-nél történik és az oldatot a —10— vezetéken keresztül az —1— toronyba vissza- 40 vezetjük. Az oldószer által nem abszorbeált gázok a —11— helyen keresztül távoznak és innen a —12— hűtőbe kerülnek, ahonnan —13-on keresztül a nem, kondenzálható ter­mékeket és —14-en keresztül az oldatot vezet- 4§ jük el, melyet a -^ 10— centrifugáról távozó folyadékhoz keverünk. Amennyiben a ciánurkloridot tartalmazó gá­zok viszonylag magas forráspontú termékekkel vannak szennyezve, úgy a 2. ábrán feltüntetett 50 készülék nyerhet alkalmazást. Az ábrán a mosó­torony —21— és a csatlakozó hűtő —22— szám­inál van megjelölve. A gázok a —23— és az oldószer a —-124— bevezetésen lépnek be. Az oldatot —-25-mél vezetjük el, majd a —26— .55 •szűrőre engedjük. A szürletet a —27— első kristályosítóba és a kapott pépszerű anyagot a —58— centrifugára visszük. A kristályosított •ciánurkloridot —29-nél nyerjük. A szürletet a —35— elpárologtatóba engedjük, ahol gázokat -gg és folyadékot nyerünk. A folyadékot a —3fi— második kristályosítóba, míg a kapott pépet •a —37— második centrifugára visszük. —38-nál további mennyiségű cianurkloiidet, —39-nél egy maradékot és —40-nél egy folyadékot gg veszünk le, melyet a —35— elpárologtatóból —41-néi kilépő gőzökkel és a —J21; — torony­ból —31-nél kilépő gázokkal 'egyesítünk. Az egyesített gázokat, ill. folyadékokat a —32— hűtőbe vezetjük» melyből —33-on keresztül a nem kondenzálható terméket és —-34-en ke­resztül a folyadékot vesszük le, melyet a —24— vezetéken keresztül a —21— toronyba veze­tünk. A találmányunk tárgyát képező eljárás a korábban ismert módszerékhez képest számos előnnyel rendelkezik. Egyik előny például, hogy a siántézjs-.készülékekből gyakran kilépő idegen gázok, pl. sósav vagy klór jelenlétében is al­kalmazhatók a szokásos szerkezeti anyagok, pl. acél, mivel a berendezésben a hőmérséklet se­hol sem túl nagy. Így pl. széntetraklorid oldó­szer alkalmazásánál a hőmérséklet nem halad­ja irieg a 75 C°-ot. A készülék helyigénye lé­nyegesen kisebb. AE eltömődés veszélyét ki­küszöböltük, minthogy a készülék falain sehol sem következik be a cianurklorid kondenzá­ciója és valamely szilárd anyag lerakódása. A cianurklorid egészen az adott esetben el­végzett, kristályosítás útján végrehajtott el­választásig gázhalmazállapotban vagy oldatban van. Eljárásunk tiszta ciánurkloridot biztosít, mi­vel a gázokban levő finom szilárd részecskék és idegen anyagok eltávolíthatók, pl. az oldó­szerben képezett oldat egyszerű szűrése útján. Találmányunk további részleteit a példák ismertetik, anélkül, hogy azt a példákra kor­látoznánk. 1. példa: Cl2-t és HCN-t 1,41 arányban tartalmazó gáz­elegyből az 1,311.400 sz. francia szabadalomban leírt eljárás szerint az alábbi moláris össze­tételű gázt nyertük: Cianurklorid 16,6%, Ciánklorid 5,5%, Cián nyomokban Klór 22,6%. Sósav 55,3%. A fenti gázt az 1. ábrán feltüntetett készü­lék —1—r- kondenzáló tornyába vezetjük, mi­közben abban széntetrakloridot porlasztunk el. A porlasztott CCL4 és a bevezetett cianurklorid súlyaránya feb. '5,75. A csatlakozó —2— hűtőbe beveaetett vízmennyiséget oly módon szabá­lyozzuk, hogy az —4-r- torony alján, —ö-nél felfogott oldat hőmérséklete 76 C° és az 31 g ciánurkloridot (löű g .széntetraklorid) tartalmaz. Ä fenti oldatot •— mint azt az 1. ábrán sematikusan ábrázoltuk — szűrjük, majd kris­tályosításnak vetjük alá. Az e célra alkalmazott kristályosító berendezés továbbító csigával el­látott kádból áll A kristályosítóból kilépő pépszerű anyag hőmérséklete 10 C°. A pépet centrifugaijuk, mikoris 146,5 C* olvadáspontú, kristályos cianurklcwidot kapunk. Az ily módon

Next

/
Oldalképek
Tartalom