153518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroximetilén-polimerek vagy hidroximetilén-csoportokat tartalmazó keverékpolimerek acetál-származékainak előállítására

3 153518 4 aromás aldehidekkel, mimellett előnyösen ket­tőnél több szénatomot tartalmazó, telített alifás aldehideket vagy telített aromás aldehideket alkalmazhatunk. Az eljárásnál különböző molekulasúlyú poli­hidroximetilének használhatók fel. Így például 1,1—5,4 relatív viszkozitású poliivinilénkarbonát elszappanosítása útján előállított polihidroxi­metilének eredményesen alakíthatók a meg­felelő poli-l,3-dioxolánokká. A kapott terméket egész sor oldószerben való jó oldhatóságukkal tűnnek ki. A termékek oldódnak különböző alkoholokban, pl. n-propanolban, izopropanol­ban és butanolban; éterekben, mint dietiléter­ben, di-izopropiléterben, tetrahidrofuránban és dioxánban; ketonokban, például aoetonban, me­til-etilketonban és ciklohexanonban, észterek­ben, mint etilacetátban és butilacetátban; aro­más szénhidrogénekben, például benzolban, to­luolban, xilolban, etilbenzolban és etiltoluolban; klórozott alifás és aromás szénhidrogénekben, mint metilénkloridban, kloroformban, széntetra­kloridban, monoklórbenzolban és diklórbenzo.l­ban; végül dimetilformamidban és dimetilszulf­oxidban. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállított acetálok filmek, fóliák és idomtestek készítésére alkalmasak. A termékek a szokásos adalék-, színező- és inert töltőanyagokkal és hasonló egyéíb anyagokkal öaszedolgozvia bármely célra felhasználhatók, melynél a hőrelágyuló műgyanta-bázisű formázó masszák alkalmazása szokásos és célszerű. E formázó masszák nagy­fokú lúg- és savállóságukkal tűnnek ki; így többnapos savas főzés hatására is csak igen kis­mértékben szappanosodnak el. A pl. eiszíaippamosítciírt vinilénkarbonát koipoli­merekből előállított, ciklikus aeetálcsoportokat tartalmazó keverékpolimerek tulajdonságai a kiindulási anyag elszappanosítás előtti %-os vinilénkarbonát-tartalmától függnek. Kiindulási anyagként célszerűen túlnyomórészt hidroxi­metilén-egységekből felépített kopolimereket al­kalmazhatunk. A polialkoholok önmagukban is­mert módon, például vinilémkarbonát különböző kotooinamerekkel — mint akrilnitril, .a'kirilamid, olefinek, pl. etilén, propilén, butadién, sztirol, viniléterek és -észterek, akrilátok és metakrilá­tok, vinilklorid és vinilidénklorid-képzett ko­polimerjeinék elszappanosításával állíthatók elő. Találmányunk szerint ciklikus acetál-csopor­tokat tartalmazó keverék-polimerek is előállít­hatók, melyek a mindenkori felhasználási cél­nak megfelelően aránylag egyszerű módon, messzemenően változtathatók, minthogy a ter­mék tulajdonságai pl. a kiindulási anyag száza­lékos vinilénkarbonát-tartalmánaik szabályozá­sával módosíthatók. Így például elszappanosí­tott, túlnyomórészt vinilaoetátot tartalmazó vi­nilénkarbonát^kopolimerek butiraldehiddel való reagáltatása után a polivmilbutirálhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező terméket kapunk, míg túlnyomórészt vinilénkarbonátot tartalmazó kiindulási anyag esetén a kapott termék tulaj­donságai a poli-(2-propil-l,3~dioxolán)-éhoz ha­sonlóak. Találmányunk további részleteit a példák tartalmazzák, anélkül, hogy azt a példákra kor-5 látoznárik. 1. példa: 2,4 relatív viszkozitású polivinilénkarbonát 10 elszappanosításával nyert 6 g polinidroximetilént (0,1 mól), 7,0 g (0,1.2 mól) propionaldehidet és 0,6 g per klórsavat erős mechanikus keverés közben 120 ml xilolban szuszpendálunk és 120 C°-ra hevítünk. Mintegy 30 perc múlva a 15 polihidroximetilén duzzadása figyelhető meg; 1 óra elteltével átlátszó, viszkózus oldat kelet­kezik. A katalizátort számított mennyiségű piperidinnel semlegesítjük és a terméket meta­nollal kicsapjuk vagy pedig az oldószert vá-20 kuumban ledesztilláljuk. A visszamaradó gyen­gén sárgaszínű gyantás anyagot izopropanolos oldással és vizes kicsapással tisztítjuk. Ily mó­don 9,35 g (93,5%) színtelen, poralakú, 118—420 C°-on lágyuló, 145—148 C°-on bomlás nélkül 25 olvadó polimert kapunk. A termék analízis és infravörös-spektrum alapján poli-2-etil-l,4-dioxolánnak bizonyult. 2. példa: 30 2.0 relatív viszkozitású polivinilénkarbonát elszappanosítása útján előállított, 6,0 g (0,1 mól) polihidroximetilént, 9,0 g (0,125 mól) butir­aldehidet és 0,3 g kénsavat 150 ml toluolban 35 szuszpendálunk és forrásig melegítünk. A re­akció másfél óra alatt lejátszódik; ezt a szusz­pendált polihidroximetilén eltűnése mutatja. A katalizátort semlegesítjük és az oldószert vá­kuumban ledesztilláljuk vagy a terméket me-40 tanollal kicsapjuk. A kapott gyantás anyagot izopropanolban oldjuk és vízzel kicsapjuk. A nyert termék 10,8 g (94,7%) színtelentől sárgás árnyalatig terjedő színű, 115 C°-on lágyuló és 135 C°-on bomlás nélkül olyadó por. 45 A termék analízise és infravörös spektruma azt mutatta, hogy poli-2-propü-l,3-dioxolátí keletkezett. 3. példa: ' 50 2.1 relatív viszkozitású polivinilénkarbonát el­szappanosításával előállított, 6 g (0,1 mól) poli­hidroximetilént, 14,0 g (0,123 mól) önántalde­v hidet és 0,2 g foszforsavat 180 ml benzolban 55 szuszpendálunk. Az elegyet forrásig melegítjük; 3 óra múlva átlátszó, enyhén sárgás .színű^ oldatot kapunk, melyből az oldószer ledesztil­lálása után gyengén barnaszínű gyantát nye­rünk. A termék butanolos oldással és vizes ki-60 csapással tisztítható. Az ily módon nyert szín­telen, poralakú polimer 70 C°-on lágyul és 100—105 C°-on olvad. Kitermelés: 13,7 g (88%). A termék analízis és infravörös spektrum 65 alapján poli-2-n-hexiH,3~dioxolánnak bizonyult. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom