153505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés maláta előállítására

153505 9 10 mozduló másik 35 csappantyú zárja le és függetleníti egymástól a két :szalagteret. Előfordulhat, hogy a visszafutó szalagág nyílásaiba a zöld maláta hajtásainál (csírahajtás) íogva olymértékben belekapaszkodik, hogy azt sem a 27 körkefe, sem a 28 zárólemez nem tudja lesodorni vagy letisztítani. így bekövetkezhetnék, hogy ezek a szemek ugyanabba a malátarakásba (sarzsba) kerülnének vissza, amelyikből tovább kellett volna jutniok és ez a maláta minőségét károsan befolyásolná. Ennek teljes kiküszöbölése végett öblítő-, fertőtlenítő-és levegő utánnedvesítő 36 csőrendszert irányoztunk elő. A csőrendszerből nagynyomással kilövelő víz a szalagon maradt vagy odatapadt szemeket lemossa. A 36 csőrendszer útján a szalag belső felére vitt fertőtlenítő folyadékkal a fertőtlenítést úgy is elvégezhetjük, hogy hűtött fertőtlenítő folyadékot szakaszosan vagy folyamatosan permetezünk be. Felhasználható a csőrendszer arra is, hogy a befuvatott levegőnek további hűtésére és utánnedvesítésére hűtött vizet porlasszunk be. A 23 szalag feszítését a 25 feszítődobbal szabályozzuk, a 24 hajtódobbal pedig továbbmozgatását, vagy szükség szerinti fékezését végezzük. A 24 hajtódob kezelését a 37 kezelőtérben kiépített 38 hajtó-, illetve fékezőműről a malátázótértől függetlenül végezzük. A 24 hajtómű által szabályozott 23 szalag kisebb vagy nagyobb sebességgel halad át a 39 maiátázó téren, ennélfogva a szérűkön vezetett malátáknak csíráztatási idejét és rétegvastagságát szabályozzák. Az aszaló üzemrészben a csíráztató térben elhelyezett szalagokhoz hasonló szalagok vannak elrendezve, azzal az eltéréssel, hogy a szalag felső ágát az anyagnak aszalás közbeni megforgatása végett szükség szerint terelőgörgőkkel egy vagy több átbuktató szakasszal látjuk el. Ily módon az aszalási időt mindenkor a rétegvastagság függvényéber szabályozhatjuk. Itt is a szalagok számától függően a felső szalagról az alsó szalagra történő anyagleadásnál rétegfelcserélő hengert és terelőlemezt alkalmazunk. A hőmérsékletet tetszés szerint állíthatjuk be, inert mindegyik szalagos aszalóhoz külön-ikülön hőkicserélőt (kalorifert) kapcsolhatunk. A szalagot itt is görgőkkel alátámasztott hullámos pályán vezetjük, amivel a szalagon levő rétegek tágulását vagy lazulását előidézve az anyagot állandóan mozgásban tartjuk. Ez a körülmény a maláta egyenletes szárítására igen kedvező, de emellett a közbenső átbuktató terelőgörgők alkalmazása még az anyagnak teljés átforgatását is eredményezi. A vezető- és terelőgörgőkön történő állandó anyagmozgatás folytán a meleg levegő egyenletesen járja át az anyagot, így a szárítás intenzívebbé és a maláta minősége egyenletesebbé válik. Malátaaszalásra célszerű legalább két teret alkalmazni, miáltal kétféle szárítási hőmérséklet állítható be az elő- és utószárításnak megfelelően. Adott esetben alkalmazhatunk csak egyetlen vagy •ról lekerült malátát a szalag szélességének kettőnél több szárítóteret is. A legalsó szalagmegfelelőén gyűjtőberendezéssel összegyűjtjük / és légelzárón vagy csappantyún keresztül továbbfeldolgozásra vezetjük. Ha az áztató és aszaló nem a csírázda felett, illetve alatt van elhelyezve, hanem ettől független helyiségben vagy épületben, akkor az egyes üzemrészeket szállítóberendezéssel kapcsoljuk össze. A 39 malátázótér a 4. ábrán látható módon úgy van kialakítva, hogy a 23 szalagot tartó 26 görgők csapágyai ferde 40 tartókon nyernek elhelyezést. A görgők végétől a padlószintig, tőle oldalra és felfelé a szalag alatti tér le van zárva úgy, hogy a szalag alá befuvatott levegő csak a szalagon, illetve a rajta kiterített malátán tud áthatolni. A szalagokon kiterített malátát oldalirányban olyan 41 terelőlemezek vezetik, amelyek a malátaréteg oldalához ferdén simulnak, követve vagy megközelítve a malátaréteg esetleges kúposságát. A malátának egyik szalagról a másikra való leömlésénél öszszeterelő 42 tölcsérek vannak elhelyezve, a malátaréteggel azonos szélességben. A szalagok alá a levegőt a hűtőtérből 43 nyílásokon keresztül vezetjük be. A szérűkről távozó levegőt a befuvatással ellentétes felső végen 44 nyíláson át bocsátjuk a szabadba vagy a következő maiátázó csatornájába. Zárt rendszer alkalmazása esetén ezt a levegőt a legalsó maiátázó 48 bevezetőcsatornájába vezetjük vissza. A 39 malátázótér kondicionálására a 45 kondicionáló térben elhelyezett egyedi berendezést alkalmaztunk. A malátázóterek levegőszükségletét 46 ventillátor, hűtését 47 kondicionáló fülke látja el. A ventillátor levegőjét mindenkor az alatta levő csírázdának eltávozó levegőjét összegyűjtő 48 csatornából kapja. A 48 csatorna részben vagy egészben átállítható a szabadlevegőre is. Ha a malátázórendszert az egymás fölött elhelyezett csíráztató tereknek teljesen zárt rendszerévé képezzük ki, pl. szénsavas eljárásnál, akkor a legfelső malátázónak eltávozó levegőjét visszavezetjük a legalsó malátázótérbe dolgozó ventillátorhoz. Ezáltal a levegő áramlásának teljes körfolyamatát hozzuk létre. A szénsavas eljárás — mivel önmagában ismert — nem képezi a szabadalom tárgyát. A 46 ventillátort a külső levegő bevezetésére szolgáló 49 csatornára is kapcsolhatjuk. A központi hűtőtérből az előhűtött levegőt egy harmadik 50 csatorna szállítja a 46 ventillátorhoz. Ezzel a csatornarendszerrel a levegőnek három helyről való nyerésére van lehetőség. A 47 hűtő- és kondicionáló terekben ismert módszer szerint hűtött folyadékot porlasztunk el és ezen levegőt áramoltatunk át. A levegőt szálító 48, 49, 50 csatornákat és a 46 ventillátort összekötő csövekbe állítható 51, 52, 53 csappantyúkat építünk be. Ezeket a szabályozókat elsődlegesen úgy állítjuk, hogy a legtöbb levegőt az 51 csappantyúval ellátott 48 csatornáról nyerjük. A további levegőmeny-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 f>