153505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés maláta előállítására

7 153505 8 járathatjuk, miáltal az azokon levő anyagréteg vastagabb, illetve vékonyabb lesz. így az árpa minőségéhez és az előállítani kívánt malátaféleséghez lehet minden esetben a hőkezelést beállítani, azaz előre és a mindenkori biofaémiai elváltozásnak megfelelően tudjuk a gyártást vezetni, miáltal a készáru minősége, a malátakihozatal javul. E kialakítás folytán a zöld malátát a csíráztatás teljes időtartama alatt az egyes csíráztatóterekben mindig a kívánt hőmérsékletű és páratartalmú levegővel kezelhetjük. A szalagok ferde elrendezése a levegőztetést áramlástanilag is kedvezően befolyásolja. Az üresen visszatérő szalagág ugyanis kiképzésénél fogva szűrőhatást fejt ki és a levegőt a malátaréteg teljes felületén egyenletesen osztja el. A szalagok lejtésszögét célszerűen úgy választjuk meg, hogy az anyaggal terhelt szalag csekély energiabevezetéssel, esetleg rekuperációs fékezéssel haladjon. A jobb levegőzés elősegítése, valamint a zöld maláta összegubancolódásának kiküszöbölése és a tömörödés csökkentése végett a felső szalagágat célszerűen hullámosan is vezethetjük, amit a görgők ilyen elrendezésével érünk el. A zöld malátának az egyik szalagról a másikra való teljes átfordítását úgy érjük el, hogy az átfordításnál a mindenkori felső leadószalagon levő anyagrétegnek előre beállított felső hányadát a szállítószalag sebességénél nagyobb kerületi sebességű anyagmozgató szerv, célszerűen lapátokkal ellátott rétegező-aryagátfordító-henger és ehhez csatlakozó terelőlemez közbeiktatásával a még üres alsó szalagra juttatjuk. A felső hányad osztását az anyagátfordító henger tengelyéhez magasságváltoztatásával állíthatjuk be. A felső szalagon visszamaradó malátaréteget azután a szalag folyamatos továbbhaladása közben juttatja le az alsó szalagágra már lehúzott maláta tetejére. A maláta levegőztetését a szokásos átforgatás közben — túlzott leszáradás veszélye miatt — általában le szokták állítani. A találmány szerinti megoldásnál erre nincs szükség, mert az átfordítás alatt a maláta a csírázdának olyan szakaszában van, ahol a levegőztetés, ha egyáltalán van, elhanyagolható mértékű. így az átfordítás folyamatosan történhetik anélkül, hogy a levegőztetés ütemén változtatni kellene. A malátának a szalag teljes szélességében egyenletes rétegvastagságát a felső szalagon az anyag térítését végző és szabályozó szervek biztosítják. A zöld malátázót annyi szalagból építjük fel, ahányra az előírt teljesítmény eléréséhez szükség van. Az egyes szalagok alá bejuttatott levegőnek kondicionálását vagy minden szalagtérhez külön alkalmazott ventillátorral és levegőkondicionáló fülkével vagy toronnyal oldjuk meg, vagy a levegőt központi kondicionáló helyről egyedi vagy központi ventillátorral szállítjuk. A szalagok visszatérő üres ágát a levegő beépítési helye felett, a két szalagág között elhelyezett hűtő-, fertőtlenítő- vagy mindkét folyadékot szállító, porlasztóként működő perforált csövek segítségével mossuk le. A fertőtlenítést hígított mésztejjel vagy egyéb fertőtlenítőszerrel végezzük a szalag elfertőződésének kiküszöbölése végett. Ha az öblítő folyadékot a kívánt hőmérsékletre hűtjük, akkor a belépő levegőnek utánnedvesítését és kondicionálását is biztosítjuk, emellett a friss malátaréteg alsó részét is átnedvesítjük. Ezáltal a szalagon a tisztítást végző szervek által esetleg otthagyott zöld malátát lemossuk és így az nem kerülhet vissza az új, réteg alá. Ezáltal elérjük, hogy a kész maláta ne tartalmazzon olyan túlesíráztatott szemeket, amelyek ä maláta minőségét lerontanák. Az áztatott árpát a 2. ábrán látható módon a 20 ejtősurrantón keresztül a zöld maiátázó első 21 szalagjának tápgaratjába juttatjuk. A tápgaratból a szalagra terített malátának a 31 rétegvastagságát az árpa minősége szerint felleállítható 22 tolólemez segítségével szabályozzuk. A maiátázó 23 szalag perforált acélszalagból vagy megfelelő sűrűségű és vastagságú drótfonatból készül. A szalagnak 24 hajtó- és 25 feszítőállomása (dobja) van. A 24 és 2(5 szalagdobok között a mindenkori tereléstől függően — mind a felső terhelt, mind az alsó üres szalagágba — 26 tartógörgők vannak beépítve. A felváltott lazítás és tömörítés érdekében a heveder a görgők között hullámosan belóg, ennek elősegítésére a görgők is hullámos elrendezésűek lehetnek. A 24 hajtődobnál a 4. ábrán részletezett kivitel szerint a visszafutó szalagágat a rátapadt zöld malátától letisztító 27 körkefét alkalmazunk. A 24 hajtódob alkotójával párhuzamosan a 23 szalag alatti teret biztonságosan lezáró rugalmas 28 zárólemez van beszerelve, minek folytán a 23 szalag alatti tér 29 elválasztólemez (födém) beépítésével zárt teret képez. A 29 elválasztólemez lejtős kiképzésű a rajta öszszegyűlt víz elvezetése végett. A zöld malátának a következő szalagra való juttatását a 23 szalag teljes szélességében beépített, lapátokkal ellátott 30 rétegezőhenger segíti elő. A 30 rétegezőhenger középtengelye a 24 hajtódob tengelyéhez viszonyítva a 23 szalag haladási irányát tekintve hátrább fekszik és kerületi sebessége nagyobb a 23 szalag sebességénél. így a 23 szalagon előrehaladó 31 malátarétegnek a felső felét az ívelt 32 terelőlemez segítségével előbb lehúzza az alsó szalagra, mint ahogyan az egyébként a szalag előrejutásával oda kerülne. Így a felső szalagon levő malátaréteg felső része az ívelt 32 terelőlemezen és az alsó szalagteret lezáró 33 éken át az alsó szalagra jutva ezen alsó réteget képez. Az a 31 malátaréteg, melyet a 30 rétegezőhenger a 23 szalagon hagyott, a szalag továbbítása révén a 24 hajtódobról jut az alatta levő szalagon az előbbiek szerint már kialakult malátaréteg tetejére. Ezt elősegíti a lengőtengelyre szerelt 34 csappantyú is. A felső szalag anyagleadó nyílását és az alsó szalag feletti teret csuklópánton el-10 15 20 25 30 55 40 45 50 55 60 4