153461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1,2,5,6-tetrahidropiridin származékainak előállítására

7 153461 3 dalom a valamely ketonnal ós valamely aldehiddel . közvetlenül le nem folytatható aldol-Jkandenzáció helyett a megfelelő telítetlen aldehid előállítására javasol. Az ilyen eljárásmód értelmében valamely, a csatolt, rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő ketimint (Sohiff-féle bázist) — e képletben R5 valamely szénhidrogén-gyököt, különösen ciklohexil-gyököt képvisel, míg R2 és R3 jelenítése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintível —• alkálifém-vegyületté, különösen litthiumvegyületté alakítunk át, majd ez utóbbit vízmentes körülmények között valamely, a csatolt rajz szerinti (VI) általános képletnek megfelelő. vegyülettel — e képletben Rí' jelentése hidrogénatom kivételével megfelel az Rj (I) általános képlet alatti jelentésének, míg R4 jelentése megegyezik az ott adott meghatározás szerintivel — reagáltatjuk és a kapott (VII) általános képletű addukt-vegyületet — e képletben M alkáhíématotnot, különösen lítiumot képvisel, míg Rí',' R-2, R3 és R4 jelentése megegyezik a (VI), ül. (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — előnyösen savas közegben hidrolizáljuk. Így pl. valamely (V) általános képletű ketimint absz. éterben litium-diizopropilamin segítségével (ez utóbbit fenillitiumból és diizopropilaminiból állíthatjuk elő éteres közegben) hidegen litiumvegyületté alakítunk, majd ez utóbbit ugyancsak hidegen, ugyanabban a reakciöközegben valamely (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk. Az •így kapott (VII) általános képletű adduktból először is víz segítségével felszabadítjuk a megfelelő hidroxilvegyületet felszabadítjuk majd ez utóbbit pl. 2 n kénsavval, felemelt, kb. 90 C°tól a reafcciőelegy forrpont]áig terjedő hőmérsékleten hidrolizáljuk. Alacsonyabb hőmérsékleteken, pl. 60 C°-on és ez alatt a megadott saVkoncenitráció esetében vízlehasadás egyáltalán nem, vagy csak tökéletlenül következik be. Kívánt esetben híg sósavat vagy pedig, esetleg a reakcióhőmérséklet vagy a reakcióidő csökkentése mellett, a fent említettnél töményebb kénsavat, pl. 60 C° hőmérséklet mellett tömény kénsavat is alkalmazhatunk a hidrolízis céljaira. Az (V) általános képletnek megfelelő kiindulóanyagul szolgáló ketiminek pl. oly módon állíthatók elő, hogy, a megfelelő ketont valamely primer aminnal, különösen ciklohexilaminnal hevítjük, valamely a reakció szempontjából közömbös és vízzel azeotrop módon ledesztillálható oldószer, mint toluol jelenlétében, a szabaddá váló víz leválasztása mellett. A ketiminek némelyike nagyvákuumban történő desztilláció útján tisztítható, mások nein desztillálhatok bomlás nélkül és ezért nyers termék alakjában használandók feí. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek, amelyekben az R3 csoport' a karbonilcsO'porthoz kötődés helyén egy metiléncsoportot tartalmaz, a találmány szerinti eljárás egy további kiviteli alakja értelmében oly módon is előállíthatók, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (VIII) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben, R3' valamely oly csoportot képvisel, amely egy —CH2— metilén' csap ort hozzákapcsolásával megfelel az R3 fen-5 tebbi meghatározásának, míg Rí, R2 és R4 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — higanyionokiat tartalmazó', legalább 84%rOs töménységű kénsawal kezelünk. A víznek a hármaskötésre való adídicionálását 10 és a piperidin-gyűrűből történő vízlehasítást célzó kezelés szobahőmérséklettől mérsékelten felemelt, kb. 60 C-ig terjedhető hőmérsékleten folytatható le. Nagyobb savfconeentráció esetén a reakcióhőmérséklet ennél alacsonyabb 15 és/vagy a reakcióidő rövidebb lehet. A (VIII) általános képletnek megfelelő egyes oly vegyületeket, amelyekben R2 és R3' helyén hidrogénatom áll, a ©65 M sz. francia szabadalmi leírás ismertet; további ilyen vegyületek 20 ugyancsak az idézett francia szabadalmi leírásban megadotthoz 'hasonló módon, tehát propargilbromidnak amalgámiozott magnéziummal, cinkkel vagy alumimiummal tetrahidrofurán és toluol elegyében történő reagáltatásia és a ka-25 pott szerves fémvegyületnek valamely, az Rí és R4 meghatározásának megfelelően helyettesített 4-piperidon vegyülettel való reagáltatása útján állíthatók elő. Propargilbramid helyett más hasonló vegyületek, mint pl. 3-bróm^l£° -butin vagy l-bróm-2-ibutin is alkalmazhatók erre a célra, amikor is az R2 és/vagy R3' helyén hidrogéntől különböző helyettesítőt tartalmazó (VIII) általános képletű vegyülethez jutunk. A fent idézett francia szabadalmi leírás-35 ban leírt eljárás ,eJőnyösen módosítható olyképpen, hogy csupán higanykloriddal amalgámozott alumíniumdara helyett olyan alumíniumdarát alkalmazunk, amelyet először fémhigannyal amalgámoztunfc, majd ezt követően 40 higanykloriddal kezeltünk.. Az olyan (VIII) általános képletű vegyületeket, amelyek Rí helyén hidrogénatomot tartalmaznak, pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a fentebb leírt eljárásban a propargilbromidot 45 vagy valamely hasonló vegyületet kétszeres moláris mennyiségben alkalmazzuk, megfelelően megnövelt fémmennyiség felhasználásával. A fentebbiekben leírt eljárásmód egy módosított alakja értelmében oly módon járhatunk 50 el, hogy a (VIII) általános képletnek megfelelő vegyület helyett valamely, a csatolt rajz szerinti (IX) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Rí, R2, R4 és R3' jelentése megegyezik az (I), ill. (VIII) általános képlet 55 alatt adott meghatározás szerintivel — kezelünk higanyignokat tartalmazó, legalább 30%-os kénsawal, szobahőmérséklettől mérsékelten m*gasabb hőfokig terj,edő hőmérsékleten, vagy pedig pl. kb. 15%-ostól 36%-osig terjedő kon-60 centrációjú sósavval. A külön reakcióként végbemenő vízlehasadás ebben az esetben elmarad, ezzel szemiben a kénsav. már az előzőekben ismertetett eljárásmódnál enyhébb reakciókörülmények között is a kettőisikötés hidrartizálódását 65 idézheti elő, a legelsőnek ismertetett eljárás-4