153461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1,2,5,6-tetrahidropiridin származékainak előállítására
5 153461 6 lően vannak helyettesítve. Az ilyen vegyületek részben már ismeretesek, részben pedig az ismert vegyületekhez hasonló módszerekkel állíthatók elő. (IV) általános képletű ketonokként pl. egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot tartalmazó metilalkil-ketonok, mint aceton, butanon, metil-n-propi]-keton, metil-izopropil-keton, metil-n-butil-keton, metil-izobutil-keton, metil-szek.butil-keton és pinakolin alkalmazhatók, mely esetben oly termékeket kapunk, amelyek K2 helyén hidrogénatomot tartalmaznak; alkalmazhatók továbbá dietilketon és etil-sziek.alkil-ketonok, mint etil-izopropil-keton, amikor is oly (I) általános képletű termékhez jutunk, amely R^ helyén metilcsoportot tartalmaz; alkalmazhatók továbbá cikloalkanonok, mint ciklo'pentanon ciklohexanon, ciklqheptanon és tiklooktanon, valamint aromás-alifás és aralifán-aüfás ketonok, mint acetofenon, propiofencm, benzü-metil-keton, (alfa-íenil-etil)- metil-íketon, (béta~f erol-etil)-metil-keton, (gamma-fenil-propilj-metil-keton és benzál-aoeton is. A (II) általános képletnek megfelelő kiindulóanyagok előállítására további módszerek is tekintetbe jöhetnek; eljárhatunk pl. oly módon, hogy a (IV) általános képletnek megfelelő ketonok N-ciklohexil-iminjeinek litjümvegyületét a (III) általános képletnek megfelelő piperidonokkal kondenzáljuk, majd a terméket savas hidrolízisnek vetjük alá, vagy padig az Rj meghatározásának megfelelően helyettesített 4-propinil~4-piperidinol vegyületekre higany-ionokat tartalmazó ásványi savas vizes oldatban vizet addition áltatunk. Ezek az eljárások is könnyen módosíthatók a hőmérséklet és/vagy a savkoncentráció emelése által olyképpen, hogy a (II) általános képletnek megfelelő hidroxi-vegyületek helyett közvetlenül az (I) általános képletnek megfelelő telítetlen vegyületek keletkezzenek. Ezeket az eljárásokait az alábbiakban résztelesen fogjuk ismertetni. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületeket — amint a fentebbiekben erre már utaltunk — meglepően egyszerű módon állíthatjuk elő a találmány szerinti eljárás egy további kiviteli alakja értelmeben olyképpen, hogy valamely, a fentebb már meghatározott (III) általános képletnek megfelelő 4-piperjdon vegyüietet valamely, a fentebb már ugyancsak meghatározott (IV) általános képletű ketonnal (e képietekben Rj, R2, U-\, Bt és R5 jelentése megegyezik az (I) általános képletnél adofct meghatározás szerintivel) reagáltajtunk valamely homogén vagy heterogén fázisban alkaJinazott bázdsos vagy savas szer jelenlétéiben, emelt hőmérsékleten. Bázisom J&ondenzálészerkén't egyrészt szerygtlen bázisok, mint pájtriumhidroxid, szerves bázisoik. mint piperidin yagy jpipenazin, továbbá vízijserotes közegben vagy oldószerek távollétében aJJkálMém-ajkofaolátok, másnészit pedág bázisos ioncsepélők alkalmazhatók; ez utóbbiak közül előnyösen a kvaiernér ammóniumosoportokat tartalmazó ioncserélők, pl. Amberlite IRA 4Q0 (OH -), továbbá esetleg gyengébben bájásos ioncserélők, mint Amber^ite IR 4B jöhetnek tekintetbe, adagonkénti vagy esetleg folytonos eljárásban. Reakcióközegként a kiindulóanyagok oldhatóságától függően pl. víz, víztartalmú vagy esetleg vízmentes rövidszénláncú alkanol vagy valamely más poláros oldószer használható. Savas kondenzálószerként pl. ammóniumsók, mint ammóniumacetát egymagában vagy jégecettel és adott esetben valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószerrel kombinálva alkalmazhatók, továbbá savas ioncserélők, mint Amberlite IR 120 H'-alakban; e szerek használata esetén reakcióközegként víz vagy valamely víztartalmú rövidszénláncú alkanol alkalmazható. A kondenzációt előnyösen az alkalmazott reakcióközeg fprrppntjának megfelelő hőmérsékleten folytathatjuk le, ami azt jelenti, hogy a reakció előnyös hőmérséklete kb. 8Q C° és 120 C° között v^n. Alacsonyabb hőmérsékletein pl. 60 CP-on vagy ez alatt a reakciótermék általában a megfelelő hidroxilvegyületet tartalmazza, amely a ciklusos kettőskötés helyett egy hidroxilcsoportot tartalmaz a piridin-gyűr# 41-helyzetében, valamijét egy további hidrogénatomot a 3-helyzetbeji. A yjzlehasadás bekövetkezése természetesen nemcsak a reakcióhőmérséklettől, hanem a felhasználásra kerülő kiindulóanyagok, kondenzálqszerek és oldószerek természetétől, valamint a koncentrációtól és a reakció időtartamától is függ, így tehát a fentebb 80 C°-ban megjelölt alsó hqmérséklethatár (az (I) általános kgpletű tejitetlen vegyületek keletkezése szempontjából), valamint ßO C°-ban megadott felső hőmérséklethatár (a megfelelő hidroxilvegyülelek képződése szempontjából) csupán irányelvként tekinthetp. A fentebbiekben leírt eljárás sikere szempontjából döntő és egyben meglepő volt az a megállapítás, hogy a .(III) és (IV) általános képletű ketonok, amelyek mindegyike mind reakcióképes karbonilcsoportot, mind pedig n>etiléncsoportot is tartalmaz, egymással elegyítve oly módon viselkednek, hogy a aid ól-kondenzáció legkülönfélébb reakciókörülményei között az egyes reakciókomponensek önmagukban vajp kondenzációja háttérbe szorul'egy rneghatározott elegykondenzációval szemben és így főfcermékként az (l) általános képiéinek njegfelelő vegyület keletkezik, míg egyéb esetekben a kéi^ különböző reak<4ókomponenssel lef.oJLytato,t:t ajdol-kondenzációk során általiban csak olyankor várható bizonyos fokig egységes reakdótermék képződése, ha aldehidet ketonnal vagy valamely más, az előbbitől különböző ajidehíüddel kondenzálhatunk. A (III) és HY) általános képletnek megfelelő kiindjulóanyagok példáiként ugyanazok emlithe-^ iők, minj; amelyeke^ fentebb az első helyen leírt előállítási eljárásmód esetében felsoroltunk. Az j(I) általános képletnek megfelelő vegyületek előállítása az plyan többlépéses eljáa^ssal analóg módon is lefolytatható, amilyent az iro-3
