153459. lajstromszámú szabadalom • Berendezés faforgács vagy hasonló részecskék osztályozására és szétterítésére, forgácspaplan kialakításához, forgácslemez-gyártó berendezésekre

3 153459 4 denkor a legközelebb szemben fekvő tartály oldal-részei között az osztályozást elvégezve keresztülfújják. ^ Az eddig alkalmazottt berendezéseknél használt légkamráknak a teljes szélességben való szétosztása biztosította a légáramlat egyenletességét. A fúvószakasz hosszát, melynek során a részecskék osztályozása végbemegy, a találmány szerint azzal növeljük, hogy a levegő a tartálynak azon a keskeny oldalán lép ki, amelyik a másik tartálycsoporttal szemben van és így a két csoport eltolása révén a tartályokból kilépő levegő a szemben fekvő csoport két szomszédos tartálya között vezethető. Az ilyen módon az osztályozó levegő elosztása és vezetése segítségével érjük el az eddig ismert kivitelekkel szemben a kívánt hatást. A légáramlatnak a tartály magassága mentén történő egyenletessé tétele segítségével, a találmány további jellemzője szerint, a forgácspaplan irányában a tartályt szűkítetten alakíthatjuk ki és a paplanhoz merőlegesen elhelyezett lyukak nagysága a tartály keskeny homlokfalában a fátyol felé bővíthető.' Ennek a kivitelnek a segítségével, könnyen lehetséges, az egyes nyílásokon kilépő levegőmennyiségnek a tartály felső részétől különböző távolságban levő áramlási és főleg nyomásviszonyokhoz való beállítása. A forgácspaplan kialakítására eddig ismert berendezések esetében, melyeknél a paplan felvételére szolgáló szállítószalag fölött, két a szalag hosszirányában egymás mögött fekvő elosztó szalagot az azon elhelyezett forgács tárolására alkalmas térrel alakítottak ki, a forgácsmennyiség áramlásának a tárolótérbe történő vezérlését elfordítható terelőlap okkal végezték. A megfelelő tárolótér feltöltési helyzetének megfelelően történt a vezérlőberendezés segítségével a lapok megfelelő szögben történő beállítása. Ilyen terelő lapokat a találmány szerinti megoldásnál célszerűen úgy alkalmazunk, hogy a két csoport légtartály közötti rés fölött terelő felületeket a rés hosszirányába nyúló tengelyeken forgathatóan helyezünk el. Ilyen módon a tartályok közötti szakaszba vezetett részecskéknél az esetleges csatornaképződést elkerüljük, melyek a részecskék egyenetlen eloszlását oly módon hoznák létre, hogy a részecskék nagyobb része haladna az elosztókamrák egyik vége felé. A találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében a légtartályok közötti távolság az egyes csoportokon belül, valamint a mindkét' csoport tartályainak lyukasztott, keskeny homlokfelülete között nagyobb lehet, minit a tartály keskeny homlokfelületének szélessége. A tartály szélessége és a közbenső terek közötti, hatásában jelentős ilyen viszony az osztályozó hatás egyenletességét lényegesen javítja, amit azzal magyarázhatunk meg, hogy a teljes forgácsanyag a nagyságának megfelelő osztályozó utat teszi meg anélkül, hogy a berendezés részeivel ütközne. Annak érdekében, hogy a nagy felületű könnyű részeket a paplan felületétől távol tarthassuk, a tartálycsoport mindkét oldalán a levegőnek a tartályból történő kilépési irányára merőlegesen szűrőt alkalmazhatunk, lengőmozgásra alkalmasan. Ezeknek a szitáknak a segítségével csupán a különösen nagy felületű könynyű részecskék kiválasztása megy végbe és ezek a szita lengő mozgása következtében a paplan két külső felülete közötti részen kerülnek a paplanba. Ha az osztályozó levegőt a tartályok nyílásaival szemben levő homlokfalak nyílásain keresztül szívjuk el az elosztó kamrából, úgy a találmány további kialakítása szerint a nyílások az elosztókamra homlokfelületének alsó pere-' mén vannak elhelyezve és így a levegőáramlás az elosztókamrán belül a részecskék mozgási pályájának felel meg. Hogy a tartálycsoportok mindkét oldalán fekvő elosztókaimráknál az elosztó hatásban jelentkező különbséget kiküszöbölhessük, az osztályozó levegő továbbítására minden egyes tartálycsoportban külön fúvóberendezést alkalmazhatunk és minden egyes összekötő vezetékben a fúvóberendezés és a tartálycsoport között szelepet iktatunk be. A találmányt a továbbiakban a rajzok alapján, kiviteli példa kapcsán szemléltetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezést részrben metszet oldalnézetben szemlélteti, a 2. ábra perspektivikus nézetben a részecskék bevezetését biztosító berendezés részleteit szemlélteti, a 3. ábra pedig a berendezés részeinek meghajtási vázlata. A 8 elosztókamra a 9 síneken mozgó görgők segítségével az 1 szállítószalagon mozgatható, és e kamrában a felülről belépő részecskék paplan alakjában rakódnak le. E célból a részecskék a 16 szalagról, mely a 17 meghajtott dobon és a 18 futódobon folyamatosan mozog, a 22 terelőlemezhez jutnak. Ez a 20 és 21 támasz segítségével az elosztókamrával mereven összekapcsolt szállítóberendezés egy részét alkotja. A "terelőlemez után a részecskék a 23 anyagtartályba hullnak, mely egy második megszakításos működésű és ferde irányban felfelé nyúló 24 bevezetőszalag felett van elhelyezve, ezt egy hajtott 25 dob és a lazaforgású 26 dob körül vezetik. A 24 bevezetőszalag működése olyan, hogy a 27 anyagkeveréket jobbra, a 23 tartály kiadó végéhez juttatja. A 8 elosztókamra mozgási irányára keresztben 28, 28a és 28b forgó keverőket helyezünk el, melyek az óramutató járásával egyezően forognak és a 27 anyagkeverék mindenkori legfelső rétegét balra, a 23 tartály kiadási helyétől távolítva dobják ki. A 28, 28a és 28b forgó keverőket tengelyükön úgy rögzítjük, hogy a 27 anyagkeverék ágyának mélysége a 23 anyagtartály kiadási részén alkalmas legyen a részecskéknek a 8 elosztókamrába való bevezetésére. Hivatkozással 3. ábrára, a 16 bevezető szalagot, a ferde 24 bevezetőszalagot, valamint az említett 28, 28a és 28b forgó keverőket közö-30 15 20 25 £0 £5 40 45 50 55 60