153408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolaj másodlagos kitermelésére áteresztő olajtartalmú földalatti rétegekből

3 153408 4 A 3 082 822 sz. USA szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amielyben másodlagos kőolajkitermelésihez oldott felületaktív anyagot tartalmazó kis viszkozitású szénihidrogént {használnak. A íbesajtoit oldat kis viszkozitása következtében gyorsan elegyedik a rétegben a nyersolajjal, biztosítva a „felületaktív anyagos" elárasztás várt eredményét anélkül, hogy a felületaktív anyagok a réteg kőzetfelületén szorbeálódnának. A 3126 952 sz. USA szabadalmi leírás szerint vízben nem oldódó alkoholokat adnak a felületaktív anyagok szénhidrogénes oldataihoz. Ezt az elegyet, vagyis szénhidrogén, vízben nem oldódó alkohol és vízben nem oldódó felületaktív anyag elegyét használják dugóanyagként. Az ismert módszerek sok esetben jelentősen megjavítják ugyan a kitermelés, hatékonyságát, azonban gyakran olyan mértékben megnövelik a kitermelési költségeket, hogy lényegileg tiszta víznek elárasztó anyagként való felhasználása is gazdaságosabbnak bizonyul. Az ismert megoldások további hátránya, hogy nem teszik lehetővé a rétegben maradt olaj gyakorlatilag teljes mennyiségének kitermelését. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amely az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölésével egyszerű és olcsó megoldással teszi lehetővé olajtartalmú földalatti rétegekből a kőolaj gyakorlatilag kvantitatív másodlagos kitermelését. A találmány szerinti eljárásban oldható (vizezel mikroemulziókká elegyedő) olajokat használunk. Oldható olajok vagy mikroemulziók alatt olyan rendszereket értünk, amelyek felületaktív anyagot tartalmazó víz transzparens és stabilis diszperziói olyan szénhidrogénekben, amelyek nem vágy csak csekély mértékben iwutataak Tyndall-effektust. E rendszereket szakmai körökben legáltalánosabban mifcroemulziőknafc nevezik1; Jellemző sajátságuk a transzparencia, ellentétben az opak, átlátszatlan makroemulziókfcal. Az oldható olajokkal nagy kitermelési hatásfokot tudunk elérni. Bár az oldható olajok nem elegyíthetők sem a rétégben levő nyersolajjal, sem a kiszorítóanyaggal, előnyös tulajdonságaik révén lényegileg mégis összeférnek mindkettővel. A kolloidális dugóanyag viszkozitása fokozatosan csökkenthető nagy viszkozitástól a kiszorító fronton kis viszkozitásig a dugó hátsó végén, A találmány eljárás olaj másodlagos kitermelésére áteresztő olajtartalmú földalatti rétegeké bői;, amely eljárás során az olajtartalmú földalatti rétegbe egy vagy több mélyfúráson keresztiül az elárasztani kívánt földalatti réteg pórustérfogatának legalább 1—'20 térf.°/o-át kitevő mennyiségben dugót sajtolunk be, majd egy olyan közeget sajtolunk a rétegbe, amely az előbbi dugót egy vagy több* kitermelő kút felé szorítja ki. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az olajtartalmú földalatti rétegbe oldható (vízzel mikroamulzióvá elegyedő) olajból álló olyan dugót sajtolunk be, melynek viszkozitása a kiszorító fronton legalább azonos a rétegben levő nyersolaj viszkozitásával. A kőolaj a rétegből egy vagy több termelő kúton át jut ki, amikor a nyersolajat az old-5 ható olaj kiszorítja. Az oldható olajdugót célszerű olaj-a-vízben emulzióból álló dugóval követni a víz besajtolása előtt, hogy fokozzuk az összeférhetőséget a dugó hátsó végén. Az „összeférhetőség" ki-10 fejezést itt az „elegyíthetőséggel" szinonim értelemben használjuk, azzal a különbséggel, hogy a diszperz fázis lényegében elegyíthetetlen azzal az anyaggal, amelyet az oldhaitó olaj vagy az emulzió folytonos fázisával szándékozunk érint-15 kezesbe hozni. Ez az emulzió mintegy puff érként ihat az oldható olaj íhátsó frontja és a ' hajtóanyagként 'használt víz között, és olcsó eszközt szolgáltait a nyersolaj és a hajtóanyag közötti viszkozitáskülönbség fokozatos csökken-20 tésére. Ilyen emulziólkat úgy állíthatunk elő a kezdetben dugóként besajtolt oldható olajokból, hogy utóbbiakhoz megfelelő mennyiségű vizet adunk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott 25 oldható olajok könnyen mozgók és stabilisak a rétegben levő ionok 'hatásával szemben. 'Ezek az oldható olajok legkedvezőbb működésük érdekében adalékokat tartalmazhatnak, például korrózio-ktobitorokat savanyú olajmezőkön, és ZO baktériumölő anyagokat ott, ahol ez szükséges. Az oldható olajok két egymással lényegileg nem elegyedő anyagból és egy felületaktív anyagból készülnek. A nem elegyedő anyagok közül az egyik rendszerint poláris, a másik 35 nem poláris. A találmány céljára alkalmas nem poláris anyagok például alifás vagy aromás szénhidrogének és elegyeik, például ásványi eredetű olajok, továbbá állati és növényi olajok, és előnyösen sótlan nyersolajok és azok 40 frakcionált termékei lehetnek. Klórozott oldószerek, így etiléndiklorid, diklóretiléter és propiléndiklorid szintén használhatók. A legelőnyösebb poláris anyag a víz. Egyéb alkalmas poláris anyagok a kis molekulájú al-45 koholok, például metanol és etilénglikol, észterek, például etilaoetát és metilformiát, ketonok, például aceton és metiletilketon, továbbá amidok, például, formamid és acetamid. A találmány szerinti eljárásban használt old-50 ható olajok készítéséhez alkalmas felületaktív anyagok nem ionosak, kationosak vagy anionosak lehetnek. Felületaktív anyagok keverékét is használhatjuk a találmány szerinti oldható olajok készítésére. Célszerű, ha az egyik felü-55 letaktív anyag jobban oldódik olajban, mint vízben. Ilyen felületaktív anyagok például: nátriumglicerilmonolaurá1>-szulfát, dihexilnátriumszukcinát, hexadecilnaftalinszulfonát, glioarindiszulf oa<»tát^monomirisztát, p-Wóranuinszulf át-60 -laurát, p-toluidinszulfátlaurát, nátriuniszulfáto-oleiletilanilid, trietanolaminmirisztát, N-metiltaurinoleamid, penteaeritrit-monosztearát, poliglicerinmonolaurát, trietanolaminoleát, morfolinsztearát, hexadeciltrimietilammóniumklorid, 65 ditetradecildimetilammóniumklorid, n-dodecil-