153377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forgó főmozgású csévéléshez alkalmazható hajtómű szabályozására és hajtómű

3 15337? 4 megállapítás lakkor, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanazon a berendezésen különböző átmérőjű huzalokat is kívánunk „áthúzni", a különböző huzalokat eltérő huzalfeszültségekkel kell csé­vélni és azonkívül a csévélési huzál-húzóerők ingadozásait a lehető legkisebb mértékűre kí­vánjuk korlátozni. Az említett problémák köriét az utóbbi tényező jelentősen bővíti azért, mert egyre kisebb átmérőjű huzalokat is kell csé­vélni. Az ismert és alkalmazott csévélőszerkezetek egy része a csévsmag átmérőjének változását úgy veszi figyelembe, hogy a huzal „áthúzását" dörzslhajtású szerkezettel végzi, amely a huzal­húzóerő növekedésére megcsúszik és felveszi a kívánt fordulatszámot. E szerkezeti kivitel leg­hátrányosabb tulajdonsága, hogy csévélés folya­mán a huzalhúzóerő állandóan csökken, a szer­kezet dinamikus rángaitások iránt érzéketlenné válik, és hogy a dörzskapcsolót pontosan szabá­lyozni nem lehet. Ismertek olyan szerkezetek is, amelyeknél dörzskaipcsoiattal magát a felosévélt huzaltöme­gét hajtják meg pl. a külső átmérőjéhez fekvő dörzskerékkel. Ekkor a szükséges fordulatszáim­változás a hajtószerv és hajtott huzaltömeg át­tétel-változásának 'köveltlkezményekiént önmű­ködően létrejön, azonban hátrányos tulajdon­sága, hogy a diörzskapcsolaitlban közvetlenül résztvevő huzal a csévélés fölyaimán könnyen megsérül. Egyik fejlettebb csévélőszerkezet típusnál a csévélés előtti buzalszalkasz nem egyenletes csé­vélésből származó bosszingadozásait hihajelnék használják és a hajtómű működését a hibajel felhasználásával korrigálják. Ezek mechanikus vagy elektromos megoldású fokozatmentes haj­tóművek. Egyik ilyen típusú hajtómű jelentős szerkezet része a huzalakkumulátor, amely huzalvezető görgőpárolkból áll, ahol a görgők egy része belybenmairadóan van csapágyazva, másuk része ' pedig ehtiozdífthatóan van ágyazva. Amikor a huzal egy vagy több helybenmaradáan és el­mozdíthatóan ágyazott görgő közötlt 'halad át, a görgők közötti távolság a huzal húzóerejétől függően nő vagy csökken, és így a huzalakku­mulátor bizonyos huzalmennyiiség tárolásiára vagy leadására válik képessé. Az elmozldíthatóan ágyazott görgők elmozdulásának mértékét hiba­jelként lelhet használni, az így nyert hibajelet vezérlőjellé alakítani, és e vezérlőjellel a hajtó­mű meghajtó egységét befolyásolni. Az említett, ismert hajtóműszerklezeitak a nagy viszonyszámokat nem tudják kielégíteni, azon­. kívül a határok közelében használt fordulat­számoknál nem mindig megfelelő a hajtóművek teljesítménye, nyomatéka, és működésük sem üzembiztos. Az ismert szerkezetek huzalakku­mulátoros kiviteleinél a huzal erős mechanikai igénybevételnek van kitéve és a sok hajlítás következtében elszakad. A huzal folytonosságá­nak helyreállítása sók időt igényel, azonkívül a huzalakkuimulátor a gépsor hosszát és önkölt­ségi árát .növeli. A legújabb kivitelű meghajtó szerkezetek in­dukciós tengelykapcsolót alkalmaznak. Ez az előzőkben ismertetett szerkezeteknél használ­hatóbb, mert állandó gerjesztésnél a csévélési 5 átmérő növekedésére — állandó behajtó fordu­latszám esetén — csökkenő 'kimenő fordulat­szám-változásisal reagál. A gerjesztési áramerős­ség változtatásával a tengelykapcsoló fordulat­szám-nyomaték karakterisztikia görbéje bizonyos 10 miértekben és irányban transzformálható és emiíatt aránylag niagy .esévélési fordulatszám­hatlár viszonyszám elérését teszi lehetővé. A ger­jesztési 'áramerősséggel való szabályozás hiba­jelet ennél- is huzalakkumulátor szolgáltatja. 15 A huzalaklkumulátoirnal vezérelt indukciós ten­gelykapcsoló 'megoldások hátrányos tulaj donsá­gaiit egyrészt a huzalakkumuliátor alkalmazása, másrészt a tengelykapcsoló fordulatszám-nyoma­ték karakterisztika görbéje transzformálási mód-20 ja-okozzai Ismert tény, hogy az indukciós ten­gelykapcsolóban megcsúszásánafe miértekével, az úgynevezett relatív fordulatszám nagyságával arányos csúszási hő (slipmeleg) keletkezik a hajtómű által leadható teljesítmény rovására. 25 Enniék eredményeként a hajtómotort a várható csúszási hőmennyiség nagyságát is figyelembe­véve kell kiválasztani és gondoskodni kell meg­felelő hőelvezetésről is. Ennek eredményeként a kellő nyomaték leadásához elegendő tengely-20 kapcsolónál jelentősen nagyobb tengelykapcsolót kell .alkalmazni. Mivel a fejlődés, illetve a követelmények növekvő csiévélésii fordulatszám határokra jel­lemző viszonyszámok felé tartanaik, és az induk-35 ciós tengelykapcsoló állandó értékű hehajtó­fordulaltszátmát a berendezésen elérhető leg­nagyobb csévélési sebességek határozzák meg, a legkisebb csévélési .sebességek nagy csúszást ós csúszási hőfejlesztést eredményezhetnek. 40 Emiatt az ismert indukciós tengelykapcsolós szerkezetek: — az állandó értékű belhajtó for­dulatszám következtében — nem gazdaságosak, nem megfelelők. Az ismert tengelykapcsolós hajtóművek em-45 lített hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölése céljából a hajtóniűláncba az indukciós tengely­kapcsoló után vagy elé fokozatkapcsolású sebes­ségváltót iktatnak, melynek átkapcsolásával a csúszási hőmennyiséget igyekeznek csökkenteni. 50 Az ilyen hajtóműveiknél azonban adott csé­vélési sebességek mellett a behajtó fordulat­szám változtatásának határt szab a kérdéses csévélési sebességhez tartozó legkisebb cséve­átmiérőkné'l előálló legnagyobb esévefordulat-55 szám, 'mivel csévélés közben a berendezés, il­letve hajtómű, leállítása nélkül nem lehet sebes­ségét váltaná, illetve fokozatkiapcsolást végre­hajtani. Ha a fokozatkapcsolású sebességváltót az 60 indukciós tengelykapcsoló után iktatjuk a hajtó­műláncba, azzal a hátrányos jelenséggel i's számolhatunk, hogy a sebességváltó az induk­ciós tengelykapcsoló önműködő nyomatékszabá­lyozási és a dinamikus rángatásofcat kompenzáló 55 tevékenységét erősen lerontja. Az átkapcsolá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom