153377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forgó főmozgású csévéléshez alkalmazható hajtómű szabályozására és hajtómű
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. I. 3L (CE—519) Közzététel napja: 1966. VIII. 22. Megjelent: 1967. III. 31. 153377 Szabadalmi osztály: 47 h 20—27; 21 d1 40—44 Nemzetközi osztály: F 06 h; H 02 p Decimái osztályozás: Feltalálók: Erdődi László gépszerkesztő, Szervánszky Gábor gyártmánytervező, Maurer József gyártmánytervező, Budapest Tulajdonos: Csepel Vas^ és Fémművek Híradástechnikai Gépgyára, Budapest Eljárás forgó főmozgású csévéléshez alkalmazható hajtómű szabályozására és hajtómű 1 A találmány eljárás forgó főmozgású csévéléshez alkalmazható hajtómű szabályozására, amellyel a haijífcómator fordulatszámának változtatásával állandó gerjesztésű tengelykapcsoló bajrakterisztíika görbéjét olyan mértékben és 5 értelemben lehet transzformálni, hogy annak miunkaponitjaí a valóságos csévélési karakterisztika munkapontjaival fedésbe kerülnek. A huzialszarű anyagokat tárolás és szállítás céljából általában forgó főmozgású csévéléssel 10 hozzák tárolható, illetve szállítható állapotba. Ismeritek olyan szálanyagból készült miunkadaraabok is, melyeknek felhasználási alakját tekercseléssel állítják elő. A forgó főmozgású csévélési műveletnél több 15 olyan probléma merül fel, arrÉnek kielégítő megoldását évtizedek óta keresik. Egyik ilyen probléma abból származik, hogy a csiévélési mag áttnérője az egyes rétegek lerakása folyamián állandóan növekszik és ugyanakikor a csévélő- 20, berendezéstől megkívánjuk, hogy a huzalt beállított, állandó huzalsebességgel csévélje. Ennek következtében gondoskodni kell arról, hogy a csérvemag fordulatszáma a csévélt huzaltömieg átmérőjének növekedésétől függően folyamato- 25 san változzon. Az: említett probléma tovább bonyolódik akkor, ha ß. berendezéstől azt is megkívánjuk, hogy a berendezés más egységétől érkező huzal sebesség változására is önműködően reagáljon. így 30 a esóve legkisebb és legnagyobb átmérője viszonyának, valamint a berendezésen beállítható minimális és maximális huzalsebesség viszonyszámának összeszorzásából kapjuk a csévélési . fordulatszámhatárókra jellemző azt a viszonyszámot, amely a szabályozni kívánt tartomány nagyságát adja. A csévélő berendezésiek fejlesztése során arra törekedtek, hogy a Ibeirendezés a lehető legnagyobb mértékben univerzális legyen, azonkívül, hely-, id'Ő- és anyagkihasználás szempontjából minél többet nyújtson. E törekvések kielégítése érdekéiben pl. olyan, csévemagokat szerkesztettek, amelyekre lehetőleg sok huzial csévélhető fel, vagyis növelték a csiévemagon az!t a teret, ahol a felcsévélt huzaltömeg elhelyezkedik:. E cél elérése érdiekében iá imagátmiérőt csökkentették, illetve a csévélendő huzaltömeg külső 'átmérőjét növelték, minek eredménye^ kénit a csévélési átmérők viszonyszálma is nőtt. A termelékenység növelése céljából egyre nagyobb „áthúzása" sebességeket alkalmaznak, azonban ezek alkalmazása esetén is a berendezés indításához és egyéb okokból a kis huzalsebességekre továbbra is szükség van. A huzalsebesség-viszonyszáim emiatt is növekedett. A kiét viszonyszám szorzatának parabolikus növekedéséből eredő szabályozási problémát az ismert hajtóműelemek egyikével sem lehet kielégítően megoldani. Különösen helytálló ez a 153377
