153365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo (a)kinolizin-származékok előállítására

kapunk, amelyet redukálással 2-öehidro-emetin­né alakítunk a 798 847 sz. brit szabadalmi leírás­ban ismertetett eljárás szerint. 5. példa: • A 2-metoxikaxbonilmietilén-3-etil-l,2,3,4,6,7--he^ahidro-9,10-dimetoxi-llbH-foenzol(a)kmalizin máscdik racem alakjának (V képlet, R == metil, op. 89—'90 C°) etanolos nátrjumetilált oldatta^ a 3. példában leírthoz hasonló módon lefolytatott izomerizálása útján ugyancsak a fenti raoem észtert (II képlet, R = Rí = etil, Ra = Rs = met. oxi) 'kapjuk 90%-os termelési hányaddal. 6. példa: 1,5 g nátriumból 24 ml vízmentes etanollal és 2,7 ml etilftaláttal előállított alkoholos nátrium­etilát oldathoz, 0 C° hőmérsékletre való lehűtés és nitrogénlégkörben történő keverés közben hozzáadunk 5,0 g (—)-3-etil-l,2,3,4,6,7vhexahid­ro-9,10-dimetoi xi-2-oxo-llbiH-benzoi(a)kmoliztint i és 4,55 g metoxikarbonilmetilfoszfonsavas dietil­észtert adunk. Az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, majd a (IV) és i(V) kép­letű optikailag aktív szbereoizomér észterek ily módon kapott oldatát éjjelen át'állni hagyjuk. Ezután az oldatot 2 óra hosszat ^forraljuk visz­szafolyató hűtő alatt, majd a kapott izomerizá­lási terméket az 1. példában leírthoz hasonló imádon elkülönítjük. Ily módon 5,64 g (—)-2--etoxikarbonilmetil-S-etil-l^.ßJ-tetrahMro-g^O­-dimetoxi-llbiH-benza(a)fc<inolizint kapunk (c=2 etanolban). Az ebből származó homoveratrilamid minden tekintetben azonosnak bizonyul az 1. példa szerinti módon kapott homoveratrilamid­dal. 7.. példa: 15,8 g (—)-3-etil-l,2,3,4,6,7-hex,ahidro-9,10-di­metoxi^2-oxo-llbH-benzo(a) kinolizint 14,4 g di­metil-metoxiikar'bonilmetilfaszfonátból származó fosztfonát-karbanionnal reagáltatunk és a ter­méket a 6. példában leírthoz hasonló módon izomerizáljuk. Az így kapott .(—)-2-etoxika,rbo­nßmetÜH3-etü-l,4,6,7-tetrahidroH9,10~dimetoxir­-llibH4>enzoi(a)kinolizmt (19,4 g) nitrogén-lég­körben 23,5 g hamoveriatrilamin és 3,9 g 2-hidr­oxiipiridin hozzáadásával 5 óra hosszat hevítjük 172 C° hőmérsékletű fürdőbffli. A kapott (—)-3--etil-l,4,6,7-tetr,ahid;ro^9,10Mdimetoxi-lllbH-'ben­zot(a) kmolizin-2-eioeteav-homoveratrilaimid meny­nyisége 20,3 g, ami a (—)-2-oxo~benzo(a)kinoli­zinre számítva 75%-os összhozamnafc felel meg; a-termék 157—159 C°-on olvad. i[ a.]^D = 184° (o= 1 metanolban). 8. példa: A 6. példában leírthoz hasonló módon járunk el, de azzal az eltéréssel, hogy az ott említett métilészter helyett dietil-etoxikarbonilmetilfosz­fonátot alkalmazunk. Ily módon hasonló nagy 6 termelési hányaddal kapjXik a (—)-2: etoxikar­bonilmetií-3-etil-1.4,6,7-tetaahidro-9,10^imetoxi­-1 ll ibH-benaoi(a) l kinolizint. 5 9. példa: A 3. példában leírthoz hasonló módon járunk el, de .azzal az eltéréssel, hogy az ott említett ' etanolos nátriumetilát oldat helyett nietanolos 10 nátriummetilát oldatot alkalmazunk. Ily módon az izomerizálás termékeként rapem 3-etil-l,4,6,7--tetrahidro-9,10-dimetoxi-2-metoxikartiomiilmetil­-llbH-benza(a)kinolizmt kapunk 2,2 g mennyi­ségben, halványsárga gyantaszerű termék alak-15 jában, amiely a várt infravörös abszorpciós szín­képet mutatja. 10. példa: 20 0,35 g 50%-os olajos nátriumhidrid^diszperziót "száraz petroléteirrel (f.p. 40—60 C°) többször mosva ímenltesítünk az olajtól, ni*í>ogén légkör­ben, majd a patroléter nyomait a visszamaradt 25 szilárd anyagról meleg száraz nitrogénáramban elpárologtatjuk. A maradékhoz száraz -dimetil­szulfoxidot (6,5 ml) adunk, az elegyet 70—75 C° hőmérsékletű fürdőben 45 percig hevítjük, majd a kapott oldatot jeges vízzel hűtjük és 1,0 g 30 ' (-)-)-2-etoxifcarbonilimetilén-3-etil-l,2,3,4,6,7- • hexaihiidrio-9,,10-diimetoxi-llbH-benzo(a)ikíno!lizmt (IV képlet, R = etil)jadunk hozzá. Az'elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk magától felmele­gedni keverés közben, majd, miután az oldat-35 már 5 percig állt i2S C° hőmérsékleten, 40 ml víz és 40 ml dieti'léter elegyével hűtés köziben rázzuk. A kapott elegyet „Hyflo" szűrőanyagon keresztül leszűrjük, az éteres oldatot vízzel mos­suk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és ibe-40 pároljuk. A kapott halványsárga gyantaiszerű terméket az éter visszamaradt nyomainak el­távolítása céljából vákuumban melegítjük. Ily módon 0,52 g (—)-2-etoxikarl bonilmietíl-3^etil­-l,4,6,7-.tetrahiidro-9,10-dknetoxi-llbHjbenzoi(a)-45 kinolizint kapunk [<x-]2i D = —227° (c = 1,87 eta­nolban); a termék a vártnak megfelelő infra­vörös abszorbeiós színképet mutat. 50 11. példa: 15 g raoem 1,2,3,4$,7-4iexahidro-9,10-dimetoxi­-3-metn-2-oxo-llibH-benzo(a)kinolizirit 15,3 g di­etil-etoxibarbonilmetilfosztEonátból származó 55 ' foszfonát-fcafbánion nai reagáltatunk a 6. példá­iban leírthoz íhasonló módon. A kapott izomeri­zálási terméket, a 2-etoxikarbonilmetil-l,4,6,7--tetrahidro-9, lO-dimetoxi-3-metil-l lbH-jbenzoi(a)-. kinolizint 22 g homoveratrilaminnal és 3,6 g 2-60. -hidroxipiridinnel hevítjük nitrogén légköriben, 165—170 C° hőm'érsékleten, 5 óra hosszat, ami­koris 14,5 g l,4,6,7-tetrahidro-9,10-dimetoxi-3--m e til-11 bH4>enzo(a)kinolizin-2-ecetsafv-homo­veratrilamidot kapunk, amely 139—140 C°-on 65 olvad. :<

Next

/
Oldalképek
Tartalom