153353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4H-tieno (2,3-b) (1,4) benzotiazin-származékok előállítására
153353 a 6 és 7 helyzetében, a IV képletű vegyületben pedig a benzolgyűrű 4 vagy 5 helyzetében lehet. A natfMin-l,5-Jdiszulfonsav, illetve a benzolszulfonsav sóit a követlkező példákban nadiszilát, illetve besziMt névvel jelöljük. 5 1. példa: 4-(3-Dimetilamino-propil-l) -4H-tiemo[2,3-b] [ 1,4]benzotiazin 10 a) (2-Nitro~tienil-3)-2^mino-fenil-szulfid •' 104 g o-aminofenol (fp. 234°) és 30 g nátriumhidroxid 500 ml metanollal készült oldatához 15 60°-on részletekben összesen 173 g 3-bróm-2--nita>-tiofént (op. 81—83°) adunk, majd további IV2 óra holsiszat 60°-on tartjük. Lehűtés, szűrés és a csiapaidék megszorítása után 700—700 ml etanolból kétszer átkristályosítva tiszta (2-nitro- 20 -tienil-3)-2-amimofenil-szulfidot kapunk 109— 111° olvadásponttá!. b) (2-NÍ!tro-tie, nil-3)-2-aoeta;midofenil-szulfÍ!d 25 60,0 g (2-nit;ro"tienil-3)-2-aiminoifenil-szulfiidnak 180 ml toluollal készült forrásban levő keverékéhez 5 perc alatt 50 g aeetanhidridet csepegtetünk, majd még 15 percig forraljuk. Alapos hűtés után szűrünk, és a csapadékot toluol- 30 lal mossuk. 650 mil acetonból kikristályosítva tiszta (2-nitro-tienil-3)-2-aiaetamidofenil-szulfidoit kapunk 159—161° olvadásponttal. c) 4H-Tieno[2,3-Jb][l,4]lbenzotiazin 35 80 g (2-nitro-tienil-3)-2-aoeta'midofenil-szulfid, 80 g finoman porított ká'liumkarbonát, 5 g rézbronz és 600 ml dimetilfoírmaimiid keverékét nitrogénáramban 150°-os olaj fürdőben V2 óra hosz- 40 szalt, azaz a nitrogénoxid fejlődés megszűntéig, hevítjük, a reaikciókeveréket melegen 2 liter vízbe öntjük, lehűtjük, szűrőre visszük, és a csapadékot megs zár ítj'uk. A nyers terméket SoxMet-&észüléklben 500 ml éterben 2 és V2 órái 45 hosszat extraháljuk. Az éteres kivonat bepárlása után a maradványt kétszer 125—-125 ml kloroformból kiikristályosítjuk. A kapott tiszte •4H-tieno<[2,34>}[Í,4]benzotiázin olvadáspontja 134-137°. 50 d) 4-(3-Diimetilaniinio-propil-l)-4H-tieno" [:2,3-b] [ 1,4]íbenzotiazin 25,0 g 4H-tieno[2,3-'bJ[l,4]toeíizotiazin, 5,7 g fi- 55 nomaiíjpo'rítoitt nátriumiamid és 125 ml vízmentes xilol keverékét keverés közben 180°-os olajfürdőben 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A forralás megszatkítása nélkül V2 óra alatt hozzácsepegtetjük 17,8 g 3-dímetilamino- 60 -l-klórpropánnak (fp. 134—135°) 30 ml vízmentes xilolos oldatát, és még 3 óra hosszat forraljuk. Lehűtés Után háromszor 50—50 ml vízzel mosunk, majd a csapadékot 200 ml 15%-os borkősav oldattal extraháljuk. A borkősaviaíS kivo- g5 natot kétszer 50—50 ml benzollal mossuk, 50 ml tömény nátronlúggal meglúgoisítjük, és a kivált bázist összesen 150 ml benzolban felvesszük. A benzoics oldatot kétszer 50—50 ml vízzel való kimosása után bepároljuk. A kapott nyers bázist nagyvákuumban ledesztilláljuk, és a 0,005- torr nyomás alatt 154—156°-tól átmenő főfrafcciót felfogjuk. További tisztításra előállítjuk a fuimarátot. 16,82 g desztillátumot és 7,05 g fumársavat forrásban levő 85 ml vízmentes etanolban oldunk, majd lehűtjük. 190 ml etanolból való átkristályosítás után tiszta 4-(3^dimetilaniinio-propil-1) -4H-tieno f 2,3Hb}[ 1 ^benzotiázm-fuimarátot kapunk 160—162° olvadásponttal. 2. példa: 4-[:2^(l-Metil-piperidil-2)-etil-l]-4H-tieno[2,3-b]_ [l,4]lbenZotiazin A kiindulási anyag előállítását, a kondenzációs reakciót és a. feldolgozást az 1. példáiban leírt módon végezzük a következő mennyiségek felhasználásaival: 25,0 g 4H-tieno[2-,3-b][l,4]benzotiazin, 5,7" g finomian porított nátriumiamid,1 125 ml vízmentes xilol és 23,6 g 2-(l-metil-piperidil-2)-l-klór-etán (fp. 84°/10 torr). A kapott nyers bázist nagyvákuumban ledesztilláljuk, és a 0,02 torr nyomás alatt 185—188°-on átmenő főfra'kciőt felfogjuk. További tisztítására előállítjuk a nadiszilátot. A desztillátum 5,0 g-jét feloldjuk 20 ml vízmentes, etanolban, és hozzáöntjük 5,52 g 83fl /o-os naftalin-l,5-diszulfonsavnak 30 ml vízmentes etanollal készült foirró oldatához. 2 liter 80%-os metanolból Való átkristályosítás után tiszta 4-[2-(l-mietil-piperidil-2)-etil-l]-4H-itii|enof 2,3-lb]i[ 1,4]|b6jnz'otiazin^niiariiiszilátot kapunk 276^278° olvadásponttal. Beszilát: ^ 13,15 g-ját a főfrakciónak és 6,6 g benzolszulfonsavat forralás közben 75 ml vízmentes etanolban oldunk, majd lehűtjük. 50 ml vízmentes etanolból való átkristályosítás és az etanol forráspontja fölötti szárítás után tiszta 4--[2-(l-metil-piperidil-2)-J etil-l]-4H-tienot2,3-b][l,4]benzotiazin4>eszilátot kapunk 132—134° olvadásponttal. 3. példa: 4-(l-Mietil-piperidil-3-jmeti, l)-4H-tienö{2,3-l bJ[l,4]benaotiázin " A kiindulási anyag előállítását, a kondenzációs reakciót és a feldolgozást az 1. példában leírt módon végezzük, a következő mennyiségek felhasználásával: 25,0 g 4H-tieno[2,3-b][l,4]benzotiazin, 5,7 g finomian porított nátriumamid, 125 ml vízmentes xilol és 21,6 g l^metü-3-Mórimetil-piperidil (fp. 69°/ll torr). A kapott nyers bázist nagyvákuumban ledesztilláljuk, és a 0,02 torr nyomás alatt 173—T75°-tól átmenő f©frakciót felfogjuk. További tisztítására fumaráttá alakít-2
