153347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-hidroxilalkilcsoporttal szubsztituált kopolimerek előállítására
15334? 3 zadása is megmarad. A találmány szerint tehát tág „duzzadása spektrummal" rendelkező termékek állíthatók elő. A jelen találmány érteiméten 2r4ndroxialkil-csoporttal szubsztituált, legalább 70% moláris 5 szubsztituciós fokú, kloroformban oldhatatlan, azonban abban duzzadó új kopolkraér előállítására, amelynek háromdimenziós, makroszkopikus molekulahálózata •—Y—O—R—O—Y— általános 10 képletű éterhidakkal van összekötve, amely képletben R valamely hidroxilcsoportot tartalmazó anyag gyökét, Y pedig 3—10 szénatomot tartalmazó, adott esetben étercsoportokkal megszakított szénláhcú alifás csoportot:, pl. dextrán- 15 gyököt jelent, és, amelyben a 2-hidroxialkil-szubsztituensek általános képlete Rí „RT 20 I I —C C—OH R2 R< 25 mely utóbbi képletben Rí, R2 , R 3 ós R 4 mindegyike hidrogén vagy előnyösen heteroatomot, célszerűen oxigénatomot tartalmazó alkil-, ariivagy aralkál-csoport és Rt, R2 , R3 és R 4 együt- SO tesen legfeljebb 8 szénatomot tartalmazó csoportot, pl. 2-mdroxipropil-, 2Hhidroxibutil- vagy 1 : 3—3 :1 mólarányban kevert 2-hidroxipropil-és 2-hidroxibutil-csioportot jelent, S5 vízben oldhatatlan, azonban abban duzzadó, hidroxil-csoportot tartalmazó anyagok kopolimérjeiből kiindulva eljárást dolgoztunk ki. Az eljárásra jellemző, hogy A) a kiindulási anyagként használt kopoli- 40 mért duzzasztott állapotban lúgos kémhatású anyag jelenlétében (egy vagy több különböző, alábbi általános képletű 45 Rí R-, '• \ C C / \ / \ R2 \0 / R 4 50 anyaggal, amely képletben R1; R2, % és R 4 minidegyike hidrogént, vagy valamely előnyös heteroatomot, célszerűen oxigént tartalmazó al- 55 kii-, aril- vagy aralkil^csoportot jelent, mimellett Rt, R2, 1R3 és R4 együttesen legfeljebb 8 szénatomot tartalmaz, vagy egy vagy több, lúgos reakriókíörülmények között fenti általános képletű vegyület Malakítására alkalmas anyag- 60 gal reagáliatjuk, vagy B) a kiindulóanyagként használt hidroxiltartálmű anyagot vagy anyagokat, lúgos körülmények között egy vagy több különböző alábbi általános képletű 65 4 Rí R3 \ / C C •/ V / \ R2 \.n / R 4 anyaggal vagy valamely lúgos körülmények között fenti általános képletű vegyület kialakítására alkalmas anyaggal reagáltatjuk, majd a kapott szuibsztituált termékiet valiamely bifunkeiós anyaggal tovább reagáltatjuk, amíg Woraform típusú oldószerben kívánt duzzadási értékkel rendelkező, oldhatatlan termékiet nyerünk. / A találmány szerinti eljárás egyik különleges kiviteli módja értelmében a vízben oldhatatlan, azonban abban duzzadó kopolimert úgy 'képezzük, hogy egy vagy több hidroxilcsoportot tartalmazó anyagot, mint dextránt, valamely X—Y—Z általános képletű bifunkciós anyaggal, amely képletben X és Z mindegyikie halogént vagy epoxi-csoportot jelent, Y pedig 3—10 szénatomios alifáSHCSoportot képvisel, kopolimerizálunk. ' Általános szabályként megállapíthatjuk azt, hogy előnyösebb előszöraihidroxilcsoportot tar-' taltmazó anyagot oldhatatlan termékké kopolimerizálni és ezt követően egy vagy több alkilénoxiddal a szubsztitúciót elvégezni. Az ilyen eljárásmódból eredő előnyök többek között abban foglalhatók össze, hogy a szubsztitúciót követően a termék oldhatatlan, így azt igen könnyen, pl. a szűrőn a melléktermékektől mentesre moshatjuk. Ha a kopolimerizálás előtt végezzük el a szubsztitúciót, akkor a termieket szubsztitúciót követően kell ismételt lecsapás útján tisztítani, ez a szűrőn való mosásihoz képest technikailag hátrányosabb. A kopolimerizálást követő szubsztituciós lépés további előnyéhez tartozik- az, hogy az eljárás termékét általában gyöngy- vagy gömb alakú szemcsék alakjában előnyös kinyerni, mivel az ilyen alakú szemcsék fejtik ki a lehető legkisebb ellenállást állóágyas berendezésben. Gyöngyvagy gömb alakú szemcséket vagy részecskéket pedig úgy lehet előállítani, ha a kopolimerizáiást oldhatatlan termék kinyeréséig folytatjuk olyan módon, hogy a közeget, amelyben a kopolimerizálás végbemegy, cseppek formájában szuszpendáljuk a kopoli^merizációs közeggel nem keveredő folyadékban. Ha a hidroxil-csoportot tartalmazó anyag szubsztitúcióját a kopolimerizálás előtt végezzük, akkor további hátránnyal kell számolni abban a tekintetben is, hogy milyen folyadékot lehet gyöngy-polimerizációs folyamiatban közegként alkalmazni, mivel a szubszitituált hidroxilHcsoportot tartalmazó anyagoknak általában tágabb oldhatósági spektrumuk van. Ji műveleti sorrend felcserélése, vagyis fcopolimerizáMs előtti szubsztitúció olyan esetben előnyös, ha cellulóz típusú anyagokból indulunk ki, amelyek erős intermolekuláris hidrogénkötéseik révén nehezen oldhatók és ezáltal 2
