153347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-hidroxilalkilcsoporttal szubsztituált kopolimerek előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. I. 29. Svédországi elsőbbsége: 1964. I. 31. Közzététel napja: 1966. VII. 22. Megjelent: 1967. III. 31. (PA—832) 153347 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 gl Decimái osztályozás: Feltalálók: Gelotte B. Erik docens, Uppsala Söderqvist G. P. Björn mérnök, Uppsala Svédország Tulajdonos: Aktiebolaget Pharmacia cég, Uppsala, Svédország Eljárás új, 2-hidroxialkilcsoportíal szubsztituálí kopolimerek előállítására A találmány eljárás új, 2-hidroxiaüMl-csoporttal szubsztituált kopolimerek előállítására vonatkozik. Ismeretes az, hogy hidroxil-csoportioikat tartalmazó anyagok X—Y—Z típusú bifunkciós -anyagokkal, sanely képletben Y 3—-10 szénatorao8 alifás csoportot, X és Z mindegyike halogént vagy epaxi-csoportot jelent, lúgos kémhatású anyagok jelenlétében reagáltathatok. Ha a bifunkiciós és a hidroxil-csopoirtot tartalmazó anyag közötti mólarányt elegendő magas értékre választják, akkor vízben oldhatatlan, de változó duzzadási érteikkel rendelkező anyagok állíthatók elő. Ebben a vonatkozásban általános szabályként állapítható meg, hogy a relative magas mólarány alacsony duzzadási 'értékkel, míg a relative alaicsony mólarány magas duzzadása értékkel rendelkező anyagokat szolgáltat. A fenti meghatározásnak megfelelő kopolimerre példaként a dextrán-epiklórhidriii kopolimert említjük. Ez utóbbit és hasonló kopolimereket gélszűrési célokra alkalmazzák. Is^ méretessé vált az is, hogy ha a dextrán hidroxipropil származékát, vagyis a dextrán 1,2-epoxipropánnal képzett reakciótermiékiét X—Y—Z típusú bifunkciós anyagokkal, amely képletben X, Y és Z jelenítése a fentivel egyezik, viszik reakcióba, akkor oldhatatlan terméket nyernek, mely etilalkoholban duzzad (865 265 sa. angol szabadalmi leírás). Az előbbi szabadalmi leírás szerint felhasznált dextnán-hidroxipropil származék azonos típusú ä P. A. Albertson által („Partition of Gell Particles and Mácromolecules", Uppsala, 1960) leírt termékkel!, amelynek szuibsztituciós foka glukóz-egységekre számítva fcb. egy szubsztituensnek, vagy 33%-os szuibsztituciós foknak felel meg. ' Azt találtuk, hogy íha a fentiekben közelebbről meghatározott kopalimereket rövidebb láncú alkilénoxidokkal, mint 1,2-epoxipropánnal vagy 1,2-epoxibutánnal reagáltatjuk abból a célból, hogy a molekulába 70%-ot meghaladó moláris arányban 2-^hidroxialkil-csoportot vigyünk be, akkor az így nyert szubsztituciós termékek etilalkoholon kívül kloroformban is meglepő módon, duzzadást mutatnak. A jelen leírásban „moláris szubsztituciós fok" kifejezésen azt értjük, hogy a molekulában egy hidroxijcsopartra számítva átlagosan hány szubsztituens esik. A szubsztiituens típusától és a szubsztituciós fokitól függően olyan termékek nyerhetők, amelyek a Hloroformon kívül más mérsékelt polaritááú oldószerekben, mint dimetilformamidbani, rövidebb láncú alkoholokban, pl. etilalkoholban, metilalkoholban és propilalkoholokban, éterekben, pl. dioxánban, tetraMdrofurártban, továbbá más klórozott szénihidrogénekben, pl. 1,2-dükláretánban is duzzadást mutatnak. Emellett a szóbanforgó termékek vízben való duz-153347