153342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamid alapú rugalmas, hideg alkoholokban oldahtó fotopolimer előállítására

153342 polimer lemez felületére diffundál; ez a folya­mat hosszabb tárolási idő alatt lényegesen meg­változtatja a polimierlemez eredeti tulajdonsá­gait. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha különböző poliamid alapanyagokhoz, pl­haprolaiktám,hoz, hexametiléndiammóniumszeba­cáthoz (SH-ÍSÓ), hexametiléndiammómumadipá1>­hoz (AH-só), ill. ezek keverékéhez 0-alkil-e­-aminokaproMctámot adunk és az elegyet poli­kandenzálijuk, olyan poliamidokat nyerünk, amelyek hideg alkoholban is jól oldódnak, ol­vadáspontjuk 100 C° alatt van és ömledékük­ben hőstalbilizátorok alkalmazása nélkül is le­het oldani kettős kötést tartalmazó monome­reket. A találmány további alaipja ,az a felismerés, hogy a CHalkil kaprolaktámot tartalmazó poli­amidok nagyobb mennyiségű térhálósítószert képesek oldva tartani, mint az egyéb poliami­dok, így ,a megvilágított részeken a mechanikai tulajdonságok lényegesen megjavulnak, más­részt a késztermékek tárolásai alatt nem lép fel a térhálósító monomereknek a polimer lemez felületére irányuló diffúziója. Végül a talál­mány alapja az a felismerés, hogy ezekben a rendszerekben térhálósítási célra különösen elő­nyösek a triazin-vászon telítetlen gyökökkel szimmetrikusan szubsztituált vegyületek. A találmány eljárás poliamid alapú hideg al­koholokban előhívható rugalmas fotopólimer előállítására, amely abban áll, hogy poliamid­képző alapanyagok és 20—70 súly% C-alkil-s­-kaprolaktám polikondenzációjával nyert poli­mer ömledékében térhálósítóként allil- vagy akril-gyöfcökfcel ; szimmetrikusan szubsztituált triaainszármiaaékiokat önmagukban vagy ismert térhálősítókkaj együtt, továbbá fényiniciátoro­kait és adott esetiben hőstahilizátoírofcat oldunk fel, majd a polimerömledéket klisé célokria al­kalmas formára alakítjuk. Poliamidképző alapanyagként előnyösen al­kalmazhatunk pl. £-aminiokaprolaifcfcámot, hexa­mietiléndiamimóniumadipátot (AH-sót), hexame­tiléndiiammóniumszebaoátat (SH-sót), 11-amino­undefcánsavat, C-alkilkaprolaktámként pedig a-, I'-, y-, s-> vagy e-C-alkál (célszerűen metil-, etil- vagy n-propii-) «-kaprolaktámot. A triazánszármazéfeok mellett ismert térháló­sítóként előnyösen használhatunk — a polimer­ben való oldhatósági viszonyaitól függően — pl. egy vagy több —CO—NH— csoportot tar­talmazó akrils'zarmß'zekdkait, mint pl. NjN'-me­tiliénbi!szaterilamid vagy biszmetaikirilamidot, N­^allilakrilaimiidot, akriflaanidot, metakrilamidot vagy ezek keverékét. Fényiniciátorként előnyö­sen használhatunk két aromás magot összekötő ketoncsoportot tairtalmazó vegyületeket, mint pl. benzofenant, xantont, tioxantont. Hőstabi­lizátorfcént előnyösen használhatók a toenzol­gyűrűn két vagy több hiidraxil-csoportot tar­talmazó vegyülhetek, mint pl. a hidroki'non, pi­rogallol, rezorcin, valamint ezjek származékait. A találmány szerinti eljárással készített poli­amid alapú foitopolimer anyagok az ultraibolya fénnyel megvilágított helyeken alkoholban töb­bé nem oldódnak, a meg nem világított részek pedig a fényhatásira kialakult reliefek károso­dása nélkül hideg alkoholokkal könnyen kiold-5 hatók, így a megvilágításnál használt sablonnak vagy filmnek megfelelő, nyomdaipari célra al­kalmas rugalmas nyomóformákat kapunk. A térhálósító, fényiniciáló és hőstabilizáló ádalék­. anyagokat a polimer ömledékkel közvetlenül a 10 polikondenzáció berendezésben homogenizálhat­juk, majd abból célszerűen fólia formában el­távolítjuk, és így egyetlen műveletben a poli­amid alapú fotopolimerhez jutunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a palikondenzációban nyert poli-15 aimidhoz az adalekanya^oka* hengerszéken vagy extrudeiren adagoljuk hozzá és ott homogeni­zálva kapjivk a fényérzékeny anyagot, amelyből préseléssel vagy hengerléssel a megfelelő vas­tagságú és egyenletességű fóliát vagy lemezt 20 nyerjük. A találmány szerinti eljárás előnyei közülaz alábbiakat 'említjük meg. Az alap polimerként felhasznált C-alkil- kaprolaktám-tartalmú poli­amid olvadáspontja 100 C° alatt van; ez lebe-25 tővé teszi, hogy hőbomlás veszélye és oldószer­felhasználás nélkül végezzük az adalékanyagok­nak a polimerrel váló összekeverését, a tér­hálósodásra és fényérzékenységre, valamint a találmány szerinti eljárással készült fotopoli-30 merből előállított nyomóreliefek élességére, kedvezőtlen hőstábilizátorok lényeges csökken­tésével vagy teljes elhagyásával. További előny még, hogy egyrészt az alap polimer, másrészt a térhálósító monomerek 55 megfelelő . megválasztásával biztosítható, hogy a fotopolimierből a térhálósító ne diffundáljon ki. További előny,, hogy a beoldható térháló­sító monomer mennyisége biztosítja a megvi­lágított ós nyomoformaként felhasznált felüle-40 tek mechanikai tulajdonságainak olyan mérvű feljavulását, ami lehetővé teszi a fotopohmer­ből készült nyomóformákkal akár milliós pél­dányszámú nyomtatások elvégzésiét is. Az el­járás szerint készült fotopohmerek alacsony 45 szénatomszámú alkoholokban, ill. ezek vizes elegyeiben hidegen is jól oldódnak, feleslegessé válik tehát meleg alkoholoknak vagy agresszív oldószereknek az alkalmazása, és a nyomófor­tmák a megvilágítás után vetemedés, ill. káro-50 sodás nélkül előhívhatók. 1. példa 6 kg C-metii-í-kaiprolaktámot (40% <»- és 55 60% s-metil-s^kaprolaktám keverékét) és 4 kg f-kaprolafctámot megolvasztva homogenizálunk, majd az ömiedéket 230 C° <§s 260 C° közötti hőmérsékletéül 20 órán át polimerizáljuk. Ez­után a íreakcióelegyet 110 C°-ra lehűtjük és 60 hozzáadunk 1 kg hexahidro-l,3,5-triakril tri­azint, továbbá 100 g xantont és 50 g hidro­kinont. Az adalékanyagoknak a polimer ömle­dékében való feloldódása után az ömiedéket szélesrésű. lapképző szerszám résén át egyen-65 letesen forgó hűtött hengerre engedjük, majd 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom