153331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliacetálok stabilizálására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 1.9. (LE—481) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. VII. 20. Közzététel napja: 1966. VII. 22. Megjelent: 1967. II. 28. 153331 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 gl Decimái osztályozás: Feltalálók: r Dr. Striegler Arndt vegyész, Leuna, Dr. Kaufhold Robert vegyész, Leuna, Eifert Werner vegyészmérnök, Leuna Tulajdonos: VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht", Leuna, (Kr. Merseburg), Német Demokratikus Köztársaság Eljárás poliacetálok stabilizálására Ismeretes már oly eljárás, amely szerint a pl. monomer, igen messzemenően vízmentes formaldehid poliimerizálása vagy trioxán poli- , merizálása útján nyerhető poliaoetálökat észte­rezés, éterezés vagy elegypolimerizálás útján 5 stabilizálják. Az ilyen módon előlállított termékek azonban kevéssé alkalmasak műanyagként történő fel­dolgozásra. Az ilyen termékek ugyanis olvadás­pontjuk feletti hőmérsékletre való hevítés ese- 10 *én elbomlanak és így képléfeenyítésük és for­imézásuk nem oldható meg kifogástalan módon. A poliáioetiálok műanyiagiként való felhaszná­lás céljaira termikus behatásokkal szemben stabilizálására már számos eljárást javasoltak. 15 Igen hatásosnak bizonyult a kevert poliamidok hozzáadása, úgyszintén a hidrazinok, hidrazidok, fenolok, aromás aminők, dikaiíbonaavaimidok, káirbamid, tiokarbamid és helyettesített szár­mazékaik, valamint különféle kénvegyületek 20, ilyen célra való alkalmazását is javasolták már. Mindezeknek az adalékoknak az \a hátrányuk, hogy vagy nem eléggé hatásosak és kisebb­nagyolbb mértékű elszíneződést okoznak a ter­mékben, vagy pedig nem gazdaságosak; egyes 25 esetekiben különleges eljárásokra van szükség az adalékoknak a poldimerizátumba történő be­dolgozására. l így célszerűtlennek bizonyult az egyébként gazdaságos karbaimid, biuret, tiokarbamid és 30 egyszerű helyettesített származékaik ilyen célú alkalmazása, minthogy ezek sárgás elszínező­dést okoznak a termékben, stabilizáló haitásuk pedig kisebb, mint a poliamidoké. A poliamidok közül az epszilon-kaprolaktám­ból, hexametilénadipátből és hexametilénszebar­cinátból képezett három alkotós poliamid kü­lönösen kitűnt jó stabilizáló hatásával. Ez a statbilizálószer azonban szintén kissé sá||gára színezi a terméket. Optimális eredmény elégése érdekében ezt- a stabilázálószert alkoholos-vizes oldatban kell hozzáadni, ami bonyolultabbá teszi az előállítási technológiát. A találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a poliacetálok stabilizálása az ismert eljáráso­kat terhelő hátrányok kiküszöbölésével, egy­szerű módon megoldható. Ezt a célt a találmány értelmében azáltal ér­jük el, hogy az éterezett, .észterezett vagy elegy­polimerizáoió útján előállított políiacetálok stiabi­lizátoiraiként karbaimid- és/vagy tioikarbiaimidr­-formaldöhid-kondenzátumokatt, ill. kaaibaimid-, mokat alkalmazunk; módosított kondenzátumok ill. tiokarbamid-alapú módosított kondenzátu­alatt ismert reakcióképes anyagok, pl. telítetlen aldehidek, fenolok, uretánók, karbonsiaivaimidok, dikarbonsaivak, hidrazidok, diaminok, hexahidn>­triazinok, melaiminók, biuret, diciándiaimid Vagy guanidin alkathnazásával előállított elegykon­denzátumók, vagy a kondenzátumok hidroxü-153331

Next

/
Oldalképek
Tartalom