153316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új helyettesített o-fenoxi-fenilésztereket tartalmazó mikrobaellenes készítmények előállítására
19 153316 20 ronlúg elegyébe öntjük, a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, megszárítjuk és [benzolból átkristályosítjuk. Az így kapott 2-metoxi-4,2'-diHár-4'-nitro^difeniléter 159—161c -on olvad. b) 623 g 2-metoxi-4,2'-di,klór-4'-nitro-difenilétert 4000 ml dioxánlban, 250 g Raney-nifckel hozzáadásával szobahőfokon, légköri .nyomás alatt katalitikusain hidrogénezünk. A számítolt mennyiségi hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük és a kapott 2^metoxi-4,2'^diklór-4'-iaimino^difenilétert víz hozzáadása útján lecsapjuk, leszűrjük, mossuk és megszárítjuk. Az így kapott termék 100—10i2°-on olvad. c) 264 ml tömény sósav és 1600 ml víz elegyébe szöbaihőföikon, élénk keverés .köziben beadagolunk 284 g finomra őrölt 2-niietoxi-4,2'-diklór-4'-amino^difenilétert. A kapott szuszpenziót 0—5° hőmérsékletre hűtjük, ezen a hőmérsékleten a folyadékfelszín alá becsurgatva hoz^ záadunk 225 g 33%-os nátriuimnitrit oldatot. Az elegyet azután még. 12 óra hosszat keverjük 0—5° hőmérsékleten. 400 g kristályos rézszulfát és 106 g nátriumklorid 1280 ml vízzel készített oldatához 80° hőmérsékleten hozzácsurgiatjuk 86 g nátriumhidrogénszulfit és 60 g nátriumhidroxid 640 ml vízzel készített oldatát. A képződött réz(I)-kloridot leülepedni hagyjuk, a vizet dekaintáljuik és a csapadékot vízzel háromszor dekantálva tisztítjuk. A maradékot 640 ml tömény sósavban oldjuk, az oldatot 65—70° hőmérsékletre melegítjük és keverés közben hozzáadjuk a c) alatti módon készített diazo-szuszpenziót. Lehűlés után a vizes részt dekantáljuk, a gyamtiaszierű szerves részt éterrel felvesszük, az éteres oldatot híg nátronlúggal kirázzuk, semlegesre mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és bepárol -juk. A maradékot vízsugárvákuumtoan desztilláljuk. A kapott 2-metoxi-4,2',4'-triklór-difeniléter 210—217°~on forr. . Ka a fenti 2-*metoxi-4,2'^dikló:r-4'-tamino^difeniléter helyett a 7. példa a) és b) pontjai szerint előállított 2-metoxi-4,4'^diklór-2'-amino-difenilétert diazotáljük a fent leírthoz hasonló módon és a kapott diazo-szuszpenziót 10 000 ml forrásban levő etilalkohollal, 28 g rézpor hozzáadásával addig keverjük, .amíg diazovegyület az elegyben már nem mutatható ki (ehhez kb. 10 perc szükséges), akkor szűrés és az alkohol feleslegének eltávolítása után 2-metoxi-4,4'^diklór-difenilétert kapunk, amely 12 mm Hg-oszlop nyomás alatt 107—203°-om forr. d) 187,5 g 2-metoxi-4,2\4'-trikló<r^difeniléter 800 ml benzollal készített oldatához 243 g alumíniumkloiridot adunk és a reakcióelegyet keverés köbben 30 percig forraljuk. Lehűlés után az elegyet jég és sósav elegyébe öntjük, a benzoics réteget elkülönítjük, majd vízzel és nátronlúggal kirázzuk. A mimóza-alkálikus vizes réteget különválasztjuk, a benzol utolsó marasdékaitól vízgőz befiúvatása útján mentesítjük,, szűrjük és sósavval miegsavanyítjuk. A levált 2-hidroxi-4,2',4'-triklór-difeniléter először kenőcsszerű állapotú, majd bizonyos idő múlva megdermed. Ekkor a terméket leszűrjük, mossuk és szárítjuk. Betroléterből történő átkristályosítás után a kapott termék 60—61°-on olvad. 5 A fent leírthoz hasonló módon állítható elő a fentebb említett 2-metoxi-4,4'-diklóir->difeniléteriből a 78—79°-on olvadó 2-hidroxi-4,4'-dikilór-difemiéter (vö. 6. példa). e) Ha a fenti a) pontban leírt eljárás során 10 az ott említett 4-klór-2-métoxifenol helyett 4--4>rám-2-métoxifenolt alkalmazunk kiindulóanyagként és legyebekben az a)—d) pontiban leírt módon dolgozunk, akkor végtermékként 2-hidroxi-4-;bróm-2',4'^diklór-difenilétert kapunk, 15 amely 12 mm Hg-oszlop nyomás alatt 223— 229°-on forr. 10. példa: 20 Ha a 9. példában leírt módon járunk el, de azzal az eltéréssel, hogy az a) pontban 4-klör-guajakol helyett ekvimolekuláris mennyiségű 4,5-diklór-guajakolt alkalmazunk, akkor a d) pont szerinti végtermékként 2-hidiroxi-4,5,2',4'-25 -tetraklór-difenilétert kapunk, amely 89—90°on olvad. 11. példa: 30 a)—c) A 7. példáiban leírthoz hasonló módon járunk el, de azzal az eltéréssel, hogy a példa a) pontjában említett 2,5-diklór-'l-nitro-benzol helyett ekvimolekuláris menny iségű 4-klór-l-nitro-benzolt alkalmazunk kiindulóanyagként, 35 akkor a c) pont szeriinti termékként 2-bidroxi-4^klór-4'-aminD-difenilé, tert kapunk. d) 59 g finomra-őrölt 2-hidroxi-4-klór-4'-amÍ4> no-difenilétert keverés közben elegyítünk 420' g 28,5°/ Vas vizes kénsavval, az elegyet 0—5° 40 hőmérsékletre hűtjük és ezen a hőmérsékleten 55 g 33%-os vizes nátriumnitrit oldatot adunk hozzá. 3 órai keverés után a kapott diazo-szuszpenziót beleöntjüik 68,5 g káliumjodid és 68,5 ,g jód 70 ml vízzel készített oldatába, az elegyet 45 80° hőmérsékletre melegítjük és a kapott sötét színű 'masszához addig adunk 15%^os vizes nátriiumhidrogénsziulfit oldatot, míg az elegy miár nem világosodik tovább. Lehűtés után a reafccióelegy megszilárdult részét szűréssel el-50 különítjük a ifolyékony résztől, a szűrőn maradt szilárd anyagot éterben oldjuk, az éteres oldatot 15%-os vizes nátriumhidrogénszulfit oldattal kirázzuk, vízzel semlegesre mossuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot Ugrómból 55 aktívszenes derítéssel átkristályosítjuk. Az így kapott tiszta 2^hidroxi-4-klór-4'-jód-difeniléter 86—88°-on olvad. 12. példa: 60 A 11. példában leírthoz hasonló módon, járunk el, kiindulóanyagtként azonban 4-klór-l-nitro-benzol helyett ekvimolekuláris mennyiségű 3,4-diklór-l-nitro^benzolt alkalmazunk; ily módon végtermékként 2Jhidroxi-2',4^diiklór-4'-65 -jód-diifenilétert kapunk. 10
