153230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidrazin-O-tiazolin-származékok előállítására
\ 3 artériás vérnyomását 0,01 mg/kg-nál nagyobb intravénás dózisok esetén. Az említett vegyületből 1 mg/kg-nak per os adagolása után a vérnyomás egy óránál hosszabb időn keresztül emelkedik, és egyidejűleg bradiikardia figyel- 5 hető meg. Lokális adagolás esetén az említett vegyület 0,01 mg/;ml koncentrációtól kezdve nyúlon a konjuktivális erek szűkülését idézi elő. A találmány szerinti új vegyületeket önmagukban véve ismert módszerekkel állíthatjuk 10 elő. Egy előnyös foganatosítási mód szerint úgy járunk el, hogy egy II általános képletű tio szemikarbazidot vagy adott esetben annak tautomer alakijait — ahol X egy lehasítható gyököt jelent, R', R", R'" és A jelentése pedig a fenti 15 — intramolekulárisan kondenzáljuk. A lehasítható X gyök például szabad vagy ószterezett reakcióképes hidroxil-csoport. így erős szerves vagy szervetlen , savval észterez ett hidroxil-csoport lehet, mint amilyen a halogén- 20 atommal, például klór-, bróm- vagy jódatoimmai, vagy szulíonil-oxi-csoporttal, például alkilvagy aril^szulfonil-oxi-csoporttal, nevezetesen pl. p-toluol-szulfonil-oxi- vagy p^-bróm-benzolsziulfonil-oxi-csopo'rttal észterezett hicjroxil-cso'- 25 port. Az intramolékuláris kondenzációt (gyűrűzárást) a szokásos módon, célszerűen hevítéssel, előnyösen oldószerek jelenlétében és kondenzálászerek jelen- vagy távollétében, rendes vagy so •megnövelt nyomáson és adott esetben inert gáz^ atmoszférában valósítjuk ímeg. Ha olyan vegyü• letekből indulunk ki, amelyekiben X reakcióképes észterezett hidroxil-csopoirtöt jelent, kondenziálószerként 'előnyösen bázisos anyagokat 35 használunk. Ha olyan vegyületekből indulunk kii, amelyekben X szabad hidroxil-csoportot jelent, előnyösen savas anyagokat és/vagy vízlehasító szeraket, pl. erős szervetlen savaikat, mint halogén^hidrogénsavakfiit vagy kénsavat 40 vagy anhidrideket, pl. ecetsavanhidridet használunk. A találmány szerinti új vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy egy VII általános képletű 2-tiazolin származékban — ahol A jelentése a 45 fenti és Z egy hidrazino-csoportra kiicserélhető gyököt jelent — a Z gyököt kicseréljük N^-R'^N2-R"-N 1 -R"^hidrazino-csoportra, ahol R', R" és R'" jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. Ez a cserebotmlás célszierűen 50 úgy foganatosítható, hogy a 2-tiazolin származékot egy (R'R")N—NH—R'" 55 általános képletű — ahol R', R" és R'" jelentése a fenti — hidriazinnal reagáltatjuk. A reagenseket sóik alakjában is (használhatjuk. HidrazkK>Hcsoportra kicserélhető gyökként megemlítjük . elsősorban a merkapto-^csoportot, célszerűen a ,60 szubszitituált merkapto-csoportot, így az alkilvtagy aralkil-merkapto-csoportot, például a fenil-rövidiszénláncú-alkil-merkapto-csopartot. A csereboimlást a szokásos módon játszatjuk le oldószer és-vagy kondenzálószer jelenlétében (55 4 vagy távollétében, rendes vagy megnövelt nyomáson, adíoitt esetben inert gáz&ttmoszférában. Az eljárási körülmények és kiindulási anyagok függvényében a végtermékeket szabad alakban vagy sók alakjában kapjuk; utóbbiakra a találmány oltalmi köre szintén kiterjed. A kapott szabad bázisok a szokásos módon átalakíthatók sókká, szerves vagy szervetlen savakkal, különösen olyan savakkal valój reagáltatás útján, amelyek alkalmasak gyógyászatilag használható sók képzésére. Másrészről a kapott sók a szokásos módon, például bázisos anyagokkal vagy ioncserélőkkel való kezelés útján alakíthatók át a szabad hidrazin származékokká. Gyógyászatilag felhasználható sók képzésére alkalmas savakként például az alábbiakat nevezzük meg: halogénnhidrogénsavak, kénsav, foszforsav, salétromsav, perklórsav, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos karbon- vagy szulfonsaivak, mint hangyasav, ecetsav, propionsav, iborostyánkősav,' glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, citro'msav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroxi-maleinsav vagy piroszőlősav; fenil-ecetsav, benzoesav, p-amino-ibenzoesav, antranilsav, p^hidroxi-benzoesav, szalicilsav, p-amino-szalicilsav vagy embonsav, metán-szulfonsav, etán-szulfonsav, hidroxi-^etán-szulfonsav, etilén-szulfonsav, halogén-benzol-szulfonsav, toluol-szulfionsav, naftalin-sziulf'onsav vagy szulfanilsav, metionin, triptofán, lizin vagy arginin. A találmány szerinti új vegyületeknek ezek a sói vagy egyéb sói, mint például a pikrátjai a kapott bázisok tisztítására is szolgálhatnak olyan módon, hogy a bázisokat sókká alakítjuk, a sókat elkülönítjük és a sókból a bázisokat felszabadítjuk. A szabad alakban levő vegyültetek és sóik között szoros kapcsolat áll fenn; ezért az előzőekben és a későbbiekben a szabad Vegyületek alatt értelem- és oélszerűen adott esetben a 'megfelelő sókat is érteni kell. A találmány az eljárásnak azokra a kiviteli alakjaira is vonatkozik, amelyek során közbenső termékként valamilyen eljárási lépéssel előállíthatta vegyületből, mint közbenső termékből indulunk ki és a hiányzó eljárási lépéseket elvégezzük, vagy amelyek során a kiindulási anyagokat sóik alakjában használjuk, vagy azok a reakció feltételei mellett képződnek. így például egy adott esetben alkilezett béta-X-eitil-tiakarbatminsav — ahol X jelentése a fenti — egy reakcióképes funkcionális származékát egy (R',R")N—NH—R'" általános képletű hidrazin származékkal — ahol R', R" és R'" jelentése a fenti — reagáltatjuk, amikor közbenső termékként olyan l-R'-l-R"-2-R'"-tiosziemikairbazid képződik, amely 4-es helyzetben egy adott esetben alkilezett báta-X-etál-gyököt visel, tmaijld a közbenső terméket a fent megadott módon a kívánt Végtermékekké alakítj'uk*, ' j át. Reakcióképes funkcionális származékokként vagy tiokarbaminsavként például
