153197. lajstromszámú szabadalom • Félvezető készülék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ^ SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. V. 12. Hollandiai elsőbbsége: 1964. V. 15. Közzététel napja: 1966. IV. 22. Megjelent: 1966. XII. 20. (Pl—244) 153197 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 I Decimái osztályozás: Feltalálók: Günther C. M. E. Wolfram kémikus, Jacobus J. Rongen technikus, Alfons M. R. van lersel fizikus, Petrus M. A. W. Moors technikus, Nimwégen, Hollandia Tulajdonos: N, V, Philips' Gloeilapmpenfabrieken, Eindhoven, Hollandia Félvezető készülék h A találmány félvezető készülékre vonatkozik, amelynek több zónát tartalmazó félvezetőteste van és az egymással határos zónáknak villa- _ mos tulajdonságai különbözők, például külön­böző típusú vezetőképességgel rendelkeznek és 5 a" zónák fcözül legalább egy villamosan össze van kötve érintkező célokra szolgáló fémréteg­gel, amely fémréteg ezen fémréteg és a félve­zetőtest között levő szigetelő rétegen helyez­kedik el. 10 Fent említett fajta félvezető készülékek pél­dául a rétegdiódák és rétegtranzisztorok. A ré­tegtranzisztoirofc tartalmazhatnak például félve­zető testet, amely szigetelő réteggel, mint pél­dául szili ciumoxid-réteggel van fedve, míg az 15 oxidréteg alatt helyenként egy felületzóna, a báziszóna helyezkedik el, félvezető testnek a báziszónát körülvevő része pedig kollektor­zónaként szolgál és helyenként a báziszónában emitterzóna van elhelyezve. . 20 Az emitter- és báziszónához és esetleg a kol­lektorzónához villamos csatlaíkozásoik állíthatók elő az oxidrétegben kiképzett nyilasokon ke­resztül. . Nagyfrekvenciás tranzisztoroknál különösen 25 fontos, hogy a különböző zónák közötti kapa­citás minimális legyen. Ezért a bázis- és emit­terzóna felületének nagyságát igen kicsire vá­lasztják és ez azt jelenti, hogy azok a nyila­sok, amelyek az oxidrétegben a villamos csat- 30 lakozások készítésére szolgálnak, esak igen ki­csik lehetnék. Ezek a nyilasok sokszor túl ki­csik ahhoz, hogy például közvetlenül lehessen csatlakozó huzalt rögzíteni az illető zónához. Ezért az oxidrétegre fémréteget visznek fel, amelynek felülete nagyobb, mint az oxidréteg­ben levő nyilas és ezen fémréteg kiugró része belenyúlik az oxidréteg egy nyilasába és az illető zónával például ötvözés útján villamosan • össze van kötve. Ekkor erre a fémrétegre rög­zíthető a csatlakozó vezeték. A bázis- és emitterzóna kis méretei miatt a kontaktus célokra szánt fémréteg, amely ezen zónák egyikével villaniosan össze van kötve, rendesen nagyobbrészt a félvezető testnek bá­ziszónát körülvevő és a kollektorzónához tar­tozó jésze fölött helyezkedik el. Többek között a találmány alapját az a fel­ismerés képezi, hogy ezáltal sok kapcsolásban nem kívánatos bázis-kollektor és/vagy emitter­kollektor kapacitásnövekedés jelentkezik, ame­lyet kevésbé ártalmas 'kapacitással lehet egy­szerű módon helyettesíteni. A tranzisztorokon kívül más félvezető készülékeknél, mint pél­dául rétegdiódáknál is felléphet ilyen nem kí­vánatos kapacitás a kontaktus célokra szolgáló fémréteg és a félvezető test között. A találmány célja, hogy a bevezetőben em­lített fajta félvezető készüléket állítson élő, 153197

Next

/
Oldalképek
Tartalom