153197. lajstromszámú szabadalom • Félvezető készülék

153197 amelynél — legalább is üzemben — a nem kí­vánatos kapacitás csökkenthető. A találmány értelmében több zónával ren­delkező félvezető készüléknek, amelynél az egymással határos zónák villatmos tulajdonsa- 5 gai különbözők, például különböző típusú ve­zetőképességük van és emellett legalább egy zóna villamosan össze van kötve kontaktus célra szolgáló fémréteggel, amely fémréteg ezen fémréteg és a fél vezetőtest között levő szige- 10 telő rétegen fekszik, az a jellemzője, hogy a szigetelő rétegnek fémréteggel takart része leg­alább részben vezető árnyékoló rétegen fekszik, amely árnyékoló rétegnek kontaktus célokra szolgáló szabad része van és az árnyékoló re- 15 teg és a félvezető testnek alatta fekvő része között záró réteg van. Az árnyékoló réteg egy­szerűen fémrétegből állhat, -míg a záróréteg a félvezető testre felvitt szigetelő réteg lehet, például szilícium oxid-réteg. 20 Nyilvánvaló, hogy ha üzemben megfelelő po­tenciált helyezünk az árnyékoló rétegre, akkor a ikontaktus célokra szolgáló fémréteg és a fél­vezetőtest között levő kapacitás lecsökkenthető. Ha az érintkező célokra szolgáló fémréteg pél- 25 dául egy tranzisztor báziszónájával van össze­kötve és ez a fémréteg egészen a kollektor­zóna fölé nyúlik, akkor visszacsatolást okozó. bázis-kollektor-kapacitás jelentkezik, ha a tran­zisztort erősítő elemként emitterelektródjával SO konstans potenciálra kötik, például földelt emitterelektróddal használják. Ezt a visszacsa­tolást okozó bázis-jkollektor-kapacitást elkerül­jük, te .az árnyékoló réteget ugyancsak kons­tans potenciálú pontra kötjük, például a föld- 35 re. Ekkor a bázis-koUektor-kapacitást mintegy helyettesítjük egy kapacitással, amely például a báziselektród és a föld között van, továbbá a kollektorelektród és a föld között levő kapa­citással és ezek általában nem zavaróak. ' 40 Többek között ilyen esetben rendkívül egy­szerű szerkezetet érhetünk el, ha az árnyékoló réteg a. félvezetőtest egy felületzónájából áll, amely a félvezetőtest alatta fekvő neszével p-n­átmenetet képez. Ha ezt az árnyékoló réteget, 45 amely felületzónafcént szerepel, a földre köt­jük, akkor a p-n-átmenet záró irányban ön­működően elő van feszítve, amikor is a p-n­átmenet helyén — mint ismeretes— nagy el­lenállású zárórétég képződik. A találmány sze-. 50 rinti félvezető készülék egy további előnyös kiviteli alakját ennek [megfelelően az jellemzi, hogy az árnyékoló réteg a félvezetőtest egy felületzónájából áll és a záróréteget az a p-n­átmenet képezi, amelyet a felületi réteg a fél- 55 vezetőtestnek alatta fekvő részével képez. Ha a félvezetőtestnek legalább két zónája kontaktus célokra szolgáló különálló fémréte­gekkel van villamosan összekötve, akkor sok esetben ezen fémrétegek számára előnyösen fifl közös árnyékoló réteg alkalmazható. A találmány különösen fontos tranzisztor struktúrájú félvezető készülékek számára, amint az a fent elmondottakból kitűnik. A találmány szerinti félvezető készülék egy fon- 65 tos kiviteli alakjának ezek szerint az a jellem­zője, hogy a félvezető készüléknek emitter-, bázis- és kollektorzónával rendelkező tranzisz­tor struktúrája van és az emitter- és báziszó­nának rétegkiterjedése kisebb mint a kallek­torzónáé és »az emitter- és tóziszóna kontaktus célokra szolgáló fémrétegekkel van villamosan összekötve, amely fémrétegek a kollektorzóna fölé terjednek és ezen fémrétegek közül leg­alább egy és a félvezetőtestnék alatta fekvő, a kollektorzónához tartozó része között árnyé­koló réteg van. Ahogy az elmondottakból már adódik, a ta­lálmány szerinti félvezető készülék villamos je­lek erősítésére szolgáló : fontos kiviteli alakjá­nak az a jellemzője, hogy az árnyékoló réteg konstans potenciálú pontra van kötve, míg egy villamos jelek erősítésére szolgáló különösen fontos kiviteli alaknak, amelynél a félvezető készüléknek tranzisztoros struktúrája van, az a jellemzőié, hogy a tranzisztor struktúra bázis­zónája villamos jelforrásra .csatlakozik továbbá hogy az emitterzóna konstans potenciálú pontra van kötve és hogy a báziszónával villamosan összekötött és kontaktus célokra szolgáló fém­réteg és a kollektorzóna között árnyékoló réteg van elrendezve, amely ugyancsak _ konstans po­tenciálú pontra, például ugyanazon konstans potenciálú pontra van kötve, továbbá egy vil­lamos jelek .erősítésére szolgáló további kiviteli alaknál, amelynél a félvezető készüléknek tran­zisztor struktúrája van, az a jellemző, hogy a tranzisztor struktúra emitterzónája csatlakozik villamos jelforrásra és a báziszóna konstans po­tenciálú pontra van kötve és hogy az emitter­zónával villamosan összekötött és konstans cél­ra szolgáló fémréteg és a kollektorzóna között árnyékoló réteg van elrendezve, amely ugyan­csak konstans potenciálú pontra, például ugyan­azon konstans potenciálú pontra van kötve. Nyilvánvaló, hogy a találmány előnyösen al­kalmazható olyan félvezetőtesttel rendelkező félvezető készülékeknél, amelyekben több fél­vezető kapcsoló elém, mint például. tranzisztor vagy dióda van elrendezve és amelyeknél kon­taktus célokra szolgáló és szigetelő rétegen fekvő fémréteg kapcsoló elem között villamos összeköttetést képezhet. A találmányt rajz alapján részletesebben is­mertetjük. A rajzok néhány kiviteli példát áb­rázolnak. Az 1. ábra egy találmány szerinti tranzisztor vázlatos felülnézete. A 2. ábra ezen tranzisztornak az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszete. A 3. ábra ezen tranzisztornak az 1. ábra III—III vonala mentén vett metszete. A 4. ábra a találmány szerinti tranzisztor egy másik kiviteli példájának felülnézete; az 5. ábra ezen tranzisztornak a 4. ábra V— V vonala mentén vett metszete és% a 6. ábra a 4. ábra VI—VI vonala mentén vett metszet. . Az 1., 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alak fél­vezető készüléket mutat, amelynek 1 félvezető-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom