153193. lajstromszámú szabadalom • Szórófúvóka, tárgyak bevonásához

153193 6 állapotát szemlélteti, feltüntetve a kísérő jelen­. séget magyarázó vektor-ábrát is. A 17a. ábra elölnézetben és oldalnézetben mutatja a porlasztószerveket; látható az ábrán a forgás pályája és a forgó porlasztószervek 5 által létrehozott szóráskép is, arra az esetre, amjkor a porlasztófejet egy rögzített tengely körül, a bevanóanyag kilépésére szolgáló rés teljes hosszának megfelelő sugárral forgatjuk. A 17b. ábrán a parlasztószervek elölnézetben 10 és oldalnézetben láthatók, a forgás pályáját és a porlasztószervek által létrehozott szórás képét is mutatva arra az esetre, amikor a porlasztó­fejet egy rögzített tengely körül, a bevonó­anyag kilépésére szolgáló rés hosszának meg- 15 felelő átmérőjű körben forgatjuk. A 18. ábrán egy, a kerületén elrendezett több porlasztófuvókával felszerelt forgőtest látható elölnézetben; ezt a forgótestet a bevonóanyag kilépési irányával ellentétes irányban forgat- 20 juk, olyan sebességgel, amely egyenlő a bevoV nóanyag kilépési sebességével; ezáltal a por­lasztott bevonóanyag kilépési sebességével; ez­által a porlasztott bevonóanyag 0 vagy közel 0 sebességgel lép ki a porlasztófej körüli tér- 25 ben. A találmány szerinti berendezés é kiviteli alakja esetében a bevonóanyag kílövellése a porlasztófej forgásának körpályájára érintőle­ges irányban történik. A 19. ábrán a 18. ábra szerinti elrendezés JO oldalnézete látható. A találmány további részleteit az alábbi le­írás magyarázza közelebbről. ' Az 1. ábrán látható (A) szórófuvóka a (B) szórópisztoly elülső végére van felszerelve. A 35 (B) szórópisztoly a (C) bevonóamyag-tartállyal és az (E) sűrített levegő tartállyal áll összeköt­tetésben, utóbbival a (D) csővezeték útján. Olyan esetekben, amikor az ilyen típusú szóró­pisztolyt elektrosztatikus bevonásra használjuk, 40 az (A) szórófuvóka rendszerint egy (F) nagy­feszültségű, áramforrásissal van a (Gr) nagyfe­szültségű kábel útján összekötve. A bevonandó tárgy (H), a szállítómű pedig (J) jellel van a 2. ábrán jelölve. 45 A 3—8. ábrán a szórófuvóka egy alapvető kiviteli alakja látható, a (B) szórópisztoly (21) testében az elülső részen a (23) belépőnyilás van, mely a betáplálandó bevonóanyagot befo­gadására; a bevonóanyag, továbbhaladására a 50 szórópisztoly tengelye mentén levő szolgáló csatornába, táplálja; a szórópisztoly az elülső végén a (24) bevonóanyag-kiléponyilásbain vég­ződik. Ez utóbbiba illeszkedik a (25) szelepszár, amely a kilépő bevonóanyag mennyiségének 55 szabályozáséra szolgál. Ugyancsak a szórópisz­toly (21) testének elülső részében testében ha­lad tengelyirányban a (26) légcsatorna; a (29) porlasztófej leszerelhetően van a (28) rögzítő­gyűrű és a, (27) tömítés segítségével a szóró- QQ pisztoly (21) testének elülső végén rögzítve. Amint a 3. ábra szerinti metszeten látható, a (29) porlasztófej mellső részié csúcsa a (30) alapból kifelé domborodó félköríves körvonalat mutat. A 4. ábrán viszont e (29) porlasztófej 65 csúcsa szögben előreugró (31) felületűre van kiképezve és így a bevonóanyag tulajdonkép­peni (32) kilépőnyilása egy félköríves rést ké­pez,' peremszerű felülettel; ez á kilépőnyllás a (23) bevonóanyag-csatornával a (33) megosztó­falak áltál" körülzárt bevonóaftyag-vézetŐ tér útján áll összeköttetésben; az említett (32) ki­lépőnyilássar' párhuzamosan vannak 'énnek mindkét oldalán a sűrített levegő Mlépésére szolgáló résalakú (34), nyilasok elrendezve, amelyek a (36) légkamra útján állnak kapcso­latban az említett (2,6) légcsatornával. Ha a bevonóanyag porlasztása ezekkel a (37) porlasztószervekkel történik, amelyek az emlí­tett (32) bevonóanyag-kilépŐnyÜásból és a sű­rített levegő kilépésére szolgáló (34) nyilasok­ból állnak, a porlasztásra alkalmazott levegő kis nyomása, folytán lehetőség van arra, hogy a finoman porlasztott bevonóanyag-részécskék a lehető legkisebb sebességgel, és a lehető leg­szélesebb szórásképpel lépjenek ki a kívánt szórási zónába, anélkül, hogy külön légáramra lenne szükség az eredeti yszóráskép szabályozása céljából. Ha nagy elektromos feszültséget kapcsolunk az A szórófuvóka (20) porlasztófejére, akkor a (37) porlasztószervek, szerkezeti felépítésük folytán egyenletes koronakisülést képesek lét­rehozni a szórófej éles élekkel ellátott ívelt peremének egész hosszában és így egyenletes elektrosztatikus töltést képesek adni a porlasz­tott bevonóanyag-részeeskéknek, ami azt ered­ményezi, hogy a bevonóanyag egyenletes réteg­ben rakódik le a bevonandó tárgy felületén. Emellett, minthogy a porlasztásra alkalmazott levegő nyomása nem nagy, minimálisra csök­ken a túlzott porlasztás folytán előálló bevonó­anyag-veszteség. A fentemlített és vázlatosan a 16. ábrán szemléltetett szórási módszer esetében a szó­rási zóna, központi részében a barofmetrikus nyomás aerodinamikai hatás folytán csökken, íími azt eredményezi, hogy a levegő ide köz­vetlenül befelé áramlik, a szórás általános irá­nyával ellenkező irányból, ami által a távozó részecskék sebessége a szórási zóna külső ré­szein levő részecskék sebességéhez viszonyítva rohamosan csökken; a porlasztószeirvekhez igén közeli részeken ez a sebesség egészen nullára vagy közel nullára csökkenhet. Ezáltal az elekt­rosztatikus, vonzás hatása jobban érvényesülhet. A találmány e kiviteli alakja esetében azon­ban gyakran előfordulhat, hogy a bevonandó anyag felületén egyenlőtlen bevonatrétég rakó­dik le olyan esetekben, amikor túlságosan nagy a potenciálkülönbség a (37) porlasztószervek és a H .bevonandó tárgy között, továbbá olyan esetekben is, amikor a bevonandó tárgy felü­lete egyenlőtlen vagy e tárgy éles szögleteket vagy éleket mutat, vagy pedig olyankor, ami­kor a porlasztószervek túlságosan közel vannak a bevonandó tárgyhoz; a találmány szerinti be­rendezés e jelenségek kiküszöbölésére is lehe­tőséget nyújt. E jelenségek elleni védekezésre a 6. és 8. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom