153176. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem kondenzálódó gázok elvezetésére gőzzel fűtött hőcserélőkből, különösképpen kondenzátorokból

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. XI. 06. (HE—449) Közzététel napja: 1966. IV. 22. Megjelent: 1966. XII. 15. 153176 Szabadalmi osztály: 17 d \ Nemzetközi osztály: F 25 f Decimái osztályozás: Dr. Heller László, egyetemi tanár, Dr. Forgó László, főmérnök, Bakay Árpád oki. gépészmérnök, z Budapest Berendezés nem kondenzálódó gázok elvezetésére gőzzel fűtött hőcserélőkből, különösképpen kondenzátorokból A hőteehnikában sokféle készüléket használ­nak, amelyek belső terében hőcsere következ­tében géz csapódik le. A gőzből keletkező csa­padékot, valamint; a készülék belsejébe bekerülő, nem kondenzálódó gázokat a hőcsere folyama- 5 tosságának biztosítása céljából a készülékből el kell távolítani. Bármilyen gőzzel működik is egy készülék, a keletkező csapadék sűrűsége mindig sokszorosa a gőzének. Ennek megfele^­lően a csapadék a gŐztér alján gyűlik össze és io így elvezetése nem okoz nehézségiét. Más a hely­zet azonban a nem kondenzálódó gázok tekin­tetében. Ezek sűrűsége ugyanis általában csak igen kis mértékben tér el a technikában leg­gyakrabban alkalmazott gőzökétől, ezért ezeket 15 a gázokat igen nehéz a gőztérből úgy eltávo­lítani, hogy vélük együtt ne távozzanak el je­lentős gőzmennyiségek is. A nem kondenzálódó gázok kétféle módon jutnak a gőzzel fűtött hőcserélők (kondenzá- 20 torok) gőzterébe. Egyrészt a fűtőgőz általában mindig tartalmaz olyan gázokat, amelyek a gőz­térben uralkodó hőmérsékleten nem csapódnak le. Ezeket tehát a fűtő gőz hozza magával. Más­részt olyan készülékeknél, amelyek gőzterében 25 az atmoszférikusnál kisebb nyomás (vákuum) van, tömítetlenségeken keresztül juthat be a levegő a gőztérbe. Azonban bármilyen erede­tűek is a nem kondenzálódó gázok, azokat a gőztérből el kell távolítani. Az atmoszférikus- 20 nál nagyobb üzemnyomású készülékeknél a nem kondenzálódó gázokat egyszerűen ki lehet fú­vatni a szabadba. Vákuummal működő készü­lékeknél pedig megfelelő szivattyúkat kell al­kalmazni. s A gyakorlatban azonban gázok elvezetése a gőztérből igen nagy nehézségekbe ütközik, mert a gázok és a fűtőgőz közötti kis sűrűségkülönb­ség miatt nem lehet kellő biztonsággal előre megállapítani, hogy a gázok a gőztér mely pont­ján gyűlnek össze. Ismeretesek olyan megoWár­sok, hogy a gőztér egyes részein elhatárolt ki­sebb terekben különösen erős/hűtőhatást léte­sítenek, amelynek következtében a nem kon­denzálódó gázok résznyomása ezekben az elha­tárolt terekben növekszik és a gázok' elvezeté­sére szolgáló nyílásokat ezekben az elhatárolt részekben helyezik el. Egy gőztérben egy vagy több ilyen erősen hűtött elhatárolt rész lehet és mindegyiknél kell a nem kondienzálódó gá­zok részére egy-egy elvezető nyílást alkalmazni. Ez az ismert és a gyakorlatban általánosan alkalmazott berendezés azonban nem tökéletes. Igen sokszor előfordul ugyanis, hogy a gőztésr­ben — kellően át nem tekinthető okok követ­keztében — olyan áramlás keletkezik, amely a nem kondenzálódó gázokat a gőztérnek: más helyére sodorja, mint ahol előzetes megfontolá­sok alapján az elvezető nyílások el vannak he­lyezve. Ily módon a gázok elvezetése tökélet-153176

Next

/
Oldalképek
Tartalom