153176. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem kondenzálódó gázok elvezetésére gőzzel fűtött hőcserélőkből, különösképpen kondenzátorokból
153176 lenné válik és a hőcserélő (kondenzátor) működésében a hőközlés csökkenése miatt zavar keletkezik. Szükség van tehát olyan módszerre, amelynél teljes biztonsággal előre meg lehet határozni, 5 hogy hol legyenek azok a pontok, ahonnan a nem kondenzálódó gázokat el lehet vezetni, illetőleg az ehhez szükséges nyílásokat el kell helyezni. E találmány oélja az említett nehézsé- . gek leküzdése, illetőleg olyan berendezés meg- 10 alkotása, amelyek segítségével gőzzel fűtött hőcserélők (kondenzátorok) gőzíteréből a nem kondenzálódó gázok teljes biztonsággal tökéletesen eltávolíthatók. A, találmány lényege abban áll, hogy a hőcse^- 15 rélők' (kondenzátorok) gőzterénék azt a részét, amelyben a kondenzáció végbemegy, válaszfalak beépítésével olyan egymás mellett fekvő csatornákká kell kiképezni, amelyek egyik vége nyitott a lecsapódó gőz bevezetésére, a másik vége 20 azonban a gőz áramlásának megakadályozására el van zárva és a zárt végén csupán egy-egy — a nem kondenzálódó gázok elvezetésére szolgáló, a gőzcsatorna keresztmetszetéhez képest szűk •— nyílás van. 25 Minthogy a gőzcsatornák vége a gőz áramlásának szempontjából zárt, minden egyes csatornába csak annyi gőz tud behatolni, amennyi abban le tud csapódni. Ez felületi hőcserélőkr nél, ill. kondenzátoroknál attól függ, hogy az 30 egyes csatornákon hány hűtőcső halad keresztül és azokban milyen mennyiségű és hőmérsékletű hűtővíz áramlik. KeverőkiondenzátorGfcnál pedig az egyes gőzcsatornákhan lecsapódó gőz mennyisége a csatornákba befecskendezett hűtő- 35 víz mennyiségétől és hőmérsékletétől függ. Ezért keverőkondenzátoroknál az egyes gőzcsatornák belépő keresztmetszeteinek ugyanolyan arányban kell állniok, a csatornába befecskendezett hűtővíz-mennyiséggel, mint az összes 40 csatornák együttes belépő keresztmetszetének a kondenzátorba bevezetett teljes hűtővízmennyiséggeL Ezzel biztosítható keverőkondenzátoroknál a gőz azonos belépő sebessége minden egyes csatornába, függetlenül azoktól az örvénylések- 45 tői, amelyek a kondenzátor belépő csonkjánál nem kerülhetők el. A gőznek a csatornákban bekövetkező lecsapódása folyamán csökken az áramlási sebesség és ezért a gőzcsatornákat a nyitott végüktől a zárt végük felé szűkülő ke- 50 resztmetszettel kell méretezni. A gőzcsatornák zárt végénél hideg hűtővizet kell bevezetni, amellyel szemben kell áramoltatni a nem kondenzálódó gázokkal mindinkább feldúsuló gőzgáz keveréket a gázelszívó nyílások felé. A gáz- 55 elszívó nyílásokat egy vagy több gázvezeték /' köti össze a közös kivezetőcsonk'kal, ill. a vá^kuumszivattyúval. A számos gőzcsatornából egyenletesen kell elszívni a nem kondenzálódó gázokiat, ezért a gázvezetékek keresztmetszetét QQ viszonylag nagyra, as gázelszívó nyílásokat kicsire kell méretezni, hogy áramlási ellenállásuk számottevő legyien a gázvezetékek áramlási ellenállásához képest. Minthogy a lecsapódott gőzzel összekeveredett hűtővíz a gőzcsatornák alján gs gyűlik össze és onnan el kell vezetni, a gőz. csatornák határoló falait oly módon kell kiképezni, hogy azok ne akadályozzák a vízáramlást a kifolyó nyílás felé. A találmány lényegét az alábbi ábrák világítják meg: Az 1. ábra példaképpen gőzturbináknál alkalmazott keverőkondenzátort mutat metszetben. Keverokondenza toroknál a gőzturbinák gőze a hűtővízzel közvetlenül érintkezve csapódik le, a keletkező kondenzátum a hűtővízzel együtt a kondenzátor alján gyűlik össze és a 18 •ölvezetőcsonkon áramlik ki. A turbina fáradtgőze az 1. ábrán függőlegesen lefelé áramlik be a kondenzátor gőzteréből kiképezett elosztókamrába 2, ahogyan azt az 1 jelű nyilak mutatják. A hűtővíz bevezetésére a 3. jelű csatornák szolgálnak, amelyek oldalán porlasztó fúvókák 4 vannak elhelyezve. E fúvókák segítségével megfelelően porlasztott vízsugarak 5 -keletkeznek a kondenzátor belsejében. • A beáramlott fáradtgőz a beporlasztott vízzel keveredik, a gőz lecsapódik és a keletkező kondenzátum-hűtővízkieverék lefolyik a kondenzátor aljára. A kondenzálódó gőz az ábra szerinti megoldásnál a 2 elosztókamra után eloszlik a 6, 7, 8 és 9 csatornákra. Ezeket a csatornákat egyrészt a kondenzátor köpenye 10, másrészt a vízbevezető csatornák 3, továbbá a kondenzátorba beépített elválasztólemez 11 határolják. A 11 elválasztólemiez egy bizonyos magasságban szétágazik és a 12 ferde lemezekben folytatódik,'hogy ezáltlal a 7 és 8 csatornák a gőz áramlásának irányában szűküljenek. Hasonló módon szűkülnek a gőzáramlás irányában a 6 és 9 csatornák is a 13 lemezek beépítése folytán. A kondenzátor azonkívül, hogy a vízbevezető csatornákkal 3 és a választólemezzel 11 hosszirányban több csatornára van osztva, még keresztirányú osztó lemezeket 14 is tartalmaz. Ily módon a kondenzátorba beáramló gőz mind hosszirányban, mind keresztirányban több részre osztás folytán keletkező csatornákban áramlik. A kondenzátorba beáramló gőz 1 áramlási sebessége nem egyenletes az egész keresztmetszetben. Ennek oka részben az, hogy a gőz kilépési sebessége már a gőzturbina utolsó lapátkoszorújában seni egyenletes, másrészt a turbinát a kondenzátorral összekötő csőben elkerülhetetlen éles- irányváltozások miatt örvénylések keletkeznek. Ezért, ha a kondenzátor gőzterének előbbiekben leírt gőzcsatornákra való felosztásán kívül más további intézkedést nem tennénk, akkor az egyes csatornákba különböző gőzmennyiségek áramlanának be, függetlenül attól, hogy az egyes csatornákba a vízporlasztókon keresztül mekkora vízmennyiség kerül be és így az egyes csatornák milyen gőzmennyiséget tudnak lecsapatni. Nyilvánvaló, hogy lennének olyan csatornák, amelyekbe több gőz áramlik be, mint amit az abban szétporlasztott víz le tud csapatni és így a megmaradt gőz a kondenzátor alján visszafordulva olyan csatornákba igyekszik alulról beáramlani, amelyek felülről kevesebb gőzt kapnak, és így viszonylag túl sok bennük a gőz lecsapására képes hűtővíz. Ez az