153160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémmentes vetőmagcsávázószer előállítására
153160 15 rész pentaklórnitrobenzol, 80 rész talkum (közömbös vivőanyag). összehasonlításul az egyes fenti hatóanyagokat egymagukbán tartalmazó készítményeket alkalmaztunk, mimellett a (B) készítmény öszszetétele 20 rész 3,3,4,4-tetraklórtetrahidro-tiofén-l,l-dioxid, 80 rész talkum, mint közömbös vivőanyag a (C) készítményé pedig 20 rész pentaklórnitFobenzol, 80 rész talkum, mint közömbös vivőanyag volt. További összehasonlításként egy kereskedelmi minőségű higanytártalmú vetőmagcsávázószert • (D) is .alkalmaztunk, 2% higanytartalommal. Az egyes készítményeket 100 kg vetőmagra számítva 100 g, 50 g és 25 g mennyiségben alkalmaztuk. A vetőmagvak kezelése csávázódobban történt. 1 nappal a kezelés után a magvakat egyenként 2 m2 területű parcellákba vetettük, mindenkor 5—ö párhuzamos kísérletet végezve. Az aratáskor megállapítottuk a Tilletia tritici által fertőzött és az egészséges kalászok számát és a kapott értékeket a kezeletlen maggal végzett ellenőrző kísérlethez viszonyítottuk. A kísérlet eredményeit az alábbi I. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti, 3,3,4,4-tetraklórtetrahidro-tiofén-l,l-dioxidból és pentaklórnitrobenzolból álló kombinált készítmény (A) nem csupán az egyes alkotóanyagokat egymagukban tartalmazó (B) és. (C) készítményeket múlja felül lényegesen hatásosság szempontjából, hanem — főként kis koncentrációkban — a higanytartalmú csávázószemél (D) is hatásosabb. Ezen túlmenően látható, hogy a találmány szerinti. (A) készítmény semilyen károsodást a növényeken niem okozott, ezzel szemben a (B) készítmény határozottól erősig terjedő mértékű fitotoxikus jelenségeket váltott ki. [ I. táblázat -O) S -l-s 'S3 cn %-os Tilletia-fertőzöttség 100 kg vetőmagra számított alábbi készítmény-mennyiségek esetén 100 g/100 kg 50 g/100 kg 25 g/100 kg 60 o ó T-H i o .. u 'CB M M go S *-* •q -es < 8 A 0 % 0 % q.2%. 0 B 8,7% 10,3% 18,6% 2—3 C 1,4% 4,2% 7,4% 0 D 0,5% 1,9% 4,7% 0 Kezeletlen 59,3% 60,7% 56 % 0 10 2. példa: Ustilago avenae (zab-porüszög) kórokozóval erősenv fertőzött zab-vetőmagvakat az aiábbi összetételű kombinált készítménnyel (A) kezeltünk: ; . 10 rész 3,3,4,4-tetraklórtetraíhidro-tiofén-l,l-dioxid, 20 rész tetrametil-tiuramdiszulfid (TMTD), 70 rész talkum (közömbös hígítószer). összehasonlítás céljaira a fenti két hatóanyagot egymagukban tartalmazó készítményeket alkalmaztunk, mimellett a (B) készítmény ösz-15 szetétele: •20 rész 3,3,4,4-tetnakJórtstrahidro-tiofén-l,l-dioxid, 80 rész talkum, mint közömbös vivőanyag,, 20 a (C) készítményé pedig 30 rész tetrametil-tiuramdiszulfid, 70 rész talkum ' volt. [A tiofénszármazékot a (B) készítményben 25 nem alkalmazhattuk magasabb mennyiségi arányban, mert az ilyen körülmények között már túlságosan erősen károsította volna a növényeket.] További összehasonlításul egy kereskedelmi S0 minőségű higanytarAlmú készítményt (B) is alkalmaztunk, 2% higanytartalommal. A vetőmagvakat 10 percig csáváztuk, 100 kg vetőmagra számítva 100 g, 50 g, ill. 25 g készítménymennyiséggel, majd 24 óra múlva a mag-35 vakat 2 m2 területű parcellákba vetettük el, minden esetben négy-négy párhuzamos kísérletet végezve. A termés kifejlődésekor meghatároztuk az üszöggel fertőzött és az egészséges termések 40 számarányát, a kezeletlen ellenőrző parcellához viszonyítva. A kapott i eredményeket . (amelyek minden esetben négy-mégy párhuzamos kísérlet átlagai) az alábbi II. táblázatban foglaltuk össze. A táb-45 lázat adataiból látható, hogy a találmány sze^ rinti kombinált (A) készítmény számottevően jobb hatást mutat a zab-porüszög ellen, mint az egyes hatóanyagokat önmagukban külön-külön tartalmazó (B), ill. (C) készítmények. Felül-50 múlja a találmány szerinti (A) készítmény hatása a higany tartalmú (D) készítményét is. II. táblázat 55 Megjegyzés: a növények károsodását az alábbi skála szerint értékeltük: 0 = nincs károsodás, 5 = teljes elhalás. 60 65 1 %^os fertőzöttség az .alábbi készítmény-1 -mennyiségek esetén (100 kg vetőmagra +^ számítva) 100 g/100 kg 50 g/100 kg 25 g/100 kg A o % 0,1% 0,8% B 5,7% 9,5% 12,0% C 8,6% 13,2% 15,4% • . D 0,7% . 4,3%. 6,8% Kezeletlen 23,2<>/0 29,6% 26,3% 1