153160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémmentes vetőmagcsávázószer előállítására
153160 3. példa: 4. példa: Rihizoktonia solani kórokozóval fertőzött gyapot^vetőimagavakat a találmány szerinti, alábbi összetételű (A) készítménnyel csáváztunk: 10 rész 3,3,4,4-tetraklártetrahidro-tiofén-l,l-dioxid, 60 rész N-triklórmetil-merkapto-tetrahidroftálimid (Captan), 30 rész talkum, mint közömbös vivőanyag. Összehasonlításul az egyes hatóanyagokat külön-külön önmagukban tartalmazó (B) és (C) készítményeket alkalmaztunk, mimellett a (D) készítmény összetétele: 20 rész 3,3,4,4-tetnaklórtetrahidro-tiofén-l,l-dioxid, 80 rész talkum, mint közömbös vivőanyag, a (C) készítményé pedig ,. 30 rész talkum, mint közömbös vivőanyag és 70 rész N-triklórmetil-merkapto-tetrahidroftálimid volt. (Megjegyzendő, hogy a (B) készítményben a hatóanyagot nem alkalmazhattuk nagyobb mennyiségi arányban, mert az a növények túlságosan nagy károsodását okozta volna.] További összrehasonlításul egy kereskedelmi minőségű higanyos csávázószert (D) is alkalmaztunk, 2% higanytartalommal. 100 kg vetőmagra számítva mindegyik készítményt 400 g, 200 g és 100 g mennyiségben alkalmaztuk. A csávázási 10 perces időtartammal végeztük. A csávázott vetőmagvakat azután üvegházban cserepekibe ültettük, mindegyik kísérletet hat párhuzamos kivitelben; az eredmény éket a kikelt egészséges növények számaránya alapján értékeltük. Az eredményeket az alábbi III.' táblázatban ••'-• össze. A láblázat adataiból megállapítható, hogy a kombinált hatóanyagú (A) ké" szíimény lényegesen jobb hatású volt, mint az Összehasonlításul alkalmazott készítmények, beleértve a higanytartalmú (D) csávázószert is. A kezeletlen ellenőrző kísérletihez viszonyítva az összehasonlításul alkalmazott (B), (C) és (D) készítmények' sok esetben egyáltalán nem mutattak észrevehető hatástöbbletet. - í] [I. táblázat . A kikelt egészséges növények %^aránya, _g az alábbi mennyiségekben (100 kg vető-1 magra számítva) alkalmazott készítmé'f nyék esetében -íg 400 g/100 kg 200 g/100 kg 100 g/100 kg A 99% B 760/o , C 81%. D 85o/o keze960/o 840/o 65% W/o-71% 64»/0 720/0 6OO/0 letlen 50% 490/0 5io/0 Fusarium nivale kórokozóval természetesen erősen fertőzött téli rozs vetőmagvakat az aláb-5 bi összetételű kombinált (A) készítménnyel kezeltünk: 10 rész 3,3,4,4-tetraklórtetrahidro-tiofén-l,l-10 -dioxid, 20 rész hexaklórbenzol, 70 rész talkum, mint közömbös vivőanyag. 15 . Összehasonlításul az egyes hatóanyagokat külön-külön tartalmazó, alábbi összetételű (B) és (C) készítményeket alkalmaztuk: 20 (B) készítmény: 20 rész 3.,3,4,4-tetraklórtetrahidro-tiofén-l,l-dioxid, (nagyobb mennyiség a növények 25 túlságos károkozása miatt nem volt alkalmazható), 80 rész talkum, mint közömbös vivőanyag, .30 (Q készítmény: 30 rész hexaklórbenzol, > 70 rész talkum, mint közömbös vivőanyag, 35 További összehasonlításul egy kereskedelmi minőségű higanytartalmú . (D) csávázószert is alkalmaztunk;. 2% higanytartalommal. A fenti készítményeket minden esetben 100 40 kg vetőmagra számítva 100 g, 50 g, ill. 25 g mennyiségben alkalmaztuk. A csávázás idó% tartama 10 perc volt. A csávázás után 24 órával a kezelt vetőmag-45 vakat csíráztatószekrényekben steril kerti-földben csíráztattuk, minden kísérletben 100—100 magot elvetve . (minden esetben 8—8 párhuzamos kísérlettel); a csíráztatás a fertőzés szempontjából optimális körülmények között, 5—8 go C° hőmérsékletű és 90—100% viszonylagos légnedvességű klíma-teremben történt. A kísérletek eredményeit az .alábbi IV. táblázatban foglaltuk összíe. A táblázat adataiból 55 látható, hogy a találmány szerinti kombinált hatóanyagú készítmény lényegesen felülmúlja az egyes hatóanyagokat önmagukban tartalmazó .készítményekét és lényegileg egyező nagyságú hatást mutat a higanytartalmú készítménnyel, 6Q v annak ismert hátrányai nélkül. Ez az eredmény annál meglepőbb, mert a hatóanyagok egyike, a hexaklórbenzol, önmagában álig mutat Fusarium ellenes hatást, ami 65 kitűnik a táblázat adataiból is. 3
