153154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a növények növekedését befolyásoló hatóanyagok és e hatóanyagokat tartalmazó növényirtószerek előállítására

.'. • - - v. 1531! 3 Készíthetünk gyakorlati felhasználás céljaira pl. szerves oldószerekkel előállított többé vagy kevésbé koncentrált oldatokat, amelyeket fel­használás előtt ugyanilyen oldószerekkel fel­' hígítunk. 5 A vízzel elegyedő oldószerekkel készített olda­tokat vízzel hígított állapotban használhatjuk fel. A találmány szerint előállított új triazin­származékok e hígítás alkalmával, szilárd vagy folyékony állapotban kicsapódnak az oldatból. 10 Az így kapott szuszpenziókat vagy emulzióikat önmagukban ismert szerek hozzáadásával stabi­lizálhatjuk. A találmány szerint előállított új triazin­vegyületeket szilárd hordozóanyagokra felvitt 15 alakban is alkalmazhatjuk. Ilyen hordozóanyag­' ként bármely ilyen célra ismert és szokásos anyag; pl. agyagféleségek, kaolin, kovaföld, bentonit, talkum, finomra őrölt kalciumkarbo­nát, faszén, faliszt és hasonlók alkalmazhatók. 20 A hatóanyagokat száraz állapotban keverhet­jük az ilyen hordozóanyagokkal, eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a hatóanyagok ol­datát vagy emulzióját permetezzük rá a szilárd 2 5 hordozóanyagra, az így kapott impregnált hor­dozóanyagot elkeverjük és a keveréket meg­szárítjuk. A hatóanyagnak a hordozóanyag felületén való jó tapadását ismert ragasztószerek, mint enyv, kazein, alginsavas sók és hasonló anyagok ,hoz- " záadásával is elősegíthetjük. A találmány szerinti eljárással előállított új . triazinszármazékokat, adott esetben hordozó­anyagokkal együtt, szuszpendálószerekkel és 1 stabilizátorokkal is keverhetjük' és ily módon 35 pépes vagy poralakú készítményeket állíthatunk elő, amelyeket azután vízzel hígítva szuszpen­zióvá keverhetünk el. Nedvesítőszerként, emulgáló, ill. stabilizáló­szerként önmagukban ismert anionos, kationos 40 vagy nem-ionogén anyagokat, mint pl. török-, - vörösolajat, .zsírsavas sókat, alkilarilszulfonáto­kát, szekundéralkilszulfátokat, gyantasavas só­kat, polietilén-zsíralkoholétereket, zsírsavakat, zsínaminokat, kvaternérammóniumvegyüleiteket, ligninszulfosavakat, szaponint, zselatint, kazeint önmagukban vagy ezek különböző elegyeit al­kalmazhatjuk. Az (I) általános képletnek megfelelő új. ve­gyületek a találmány értelmében pl. oly módon állíthatók elő, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő ve­gyületet — e képletben Hal halogén-, előnyö- . sen klóratomot képvisel, míg R1 és R 2 jelen­tése megegyezik a, fenti meghatározás szerinti- gg vei — kb. 20—25 C° hőmérsékleten a nitrogén­hidrogénsav valamely sójával, előnyösen alkáli-­sójával, víz és/vagy szerves oldószer jelenlété­ben reagáltatunk és így a csatolt rajz szerinti (III) általános képletnek megfelelő vegyülethez QQ jutunk. E reakcióhoz szerves oldószerként ke­tonok, éterek, észterek, dimetilformamid, külö­nösen pedig alkoholok, ill. ezek elegyei vagy oldatai használhatók. A reakciót azonban szusz­penzióban is lefolytathatjuk. 65 4 Eljárhatunk a találmány értelmében oly mor­don is, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Y oxigén- vagy kénatomot képvisel, Hal, R1 és R 2 jelentése pedig .megegyezik a fenti -meghatározás szerintivel — valamely rövdiszén­láncú alifás, adott esetben vegyes tercier amin, előnyösen trimetilamin legalábbis katalitikus mennyiségének, valamint valamely szerves oldó­szernek, előnyösen valamely alkoholnak és adott esetben víznek a jelenlétében, kb. 20—50 C° hőmérsékleten a nitrogénhidrogénsav valamely sójával, előnyösen alkálisój ával reagáltatunk, amikoris a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő vegyületet kapunk. A fenti reakció során az amint katalitikus mennyiségtől az ekvimölékuláris mennyiségig terjedő arány­ban alkalmazhatjuk. Rendszerint azonban 1 mól triazinvegyületre számítva 0,01—0,6 mól amin alkalmazása látszik célszerűnek. Oldószerként elsősorban metanol kerülhet alkalmazásra. A találmány szerinti eljárás e kiviteli módját ' oly módon is lefolytathatjuk, hogy a (IV) álta­lános képletnek megfelelő vegyületet valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldó­szer jelenlétében, valamely rövidszénláncú ali­fás, adott esetben vegyes tercier amin, előnyö­sen trimetilamin ekvimölékuláris mennyiségével reagáltatjuk, a közbenső termékként képződött kvaternér vegyületet elkülönítjük és ezt azután víz és/vagy valamely alkohol vagy dimetilform­amid jelenlétében, kb. 20—50 C° hőmérsékleten reagáltatjuk a nitrogénhidrogénsav sójával, elő­nyösen alkálisójával. Ebben az esetben közöm­bös oldószerek, mint benzol, benzin vagy más szénhidrogének alkalmazhatók. Eljárhatunk azonban ügy is, hogy a (IV) álta­lános képletnek megfelelő vegyületet valamely poláris szerves oldószerben, előnyösen dimetíl­formamid'han vagy N-metil-pirrolidonban, kb. 50—100 Cc hőmérsékleten reagáltatjuk a nit­rogénhid;rogénsáv sójával, előnyösen alkálisójá­val, amikoris szintén az (V) általános képletnek megfelélő vegyülethez jutunk. A találmány szerinti eljárás egy további le­hetséges kiviteli módja esetében valamely, a csatolt rajz szerinti (VI) általános "képletnek megfelelő vegyületet — e képletbén Hal, R1 és R2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely alkeholáttal reagálta­tunk:, kb. 20 C° és az alkalmazott szerves oldó­szer, célszerűen az alkoholátnak megfelelő alko­hol forrpontja - közötti hőmérsékleten; így a csatolt rajz szerinti (VII) általános képletnek megfelelő reakcióterméket kapunk. A (VI) általános képletnek megfelelő vegyü­letéket a fentebb leírt módon, valamely tercier amin legalább katalitikus vagy ekvimölékuláris mennyiségének jelenlétében, a nitrogéhhidrogén­sav-só helyett valamely alkálícianiddal, előnyö­sen nátriumeianiddal is reagáltathatjuk, amikor­is szintén a (VII) általános képletnek megfelelő reakciótermékhez jutunk. A (VI) általános képletű vegyületet poláris szerves oldószerben, előnyösen dimetilformamid­o \

Next

/
Oldalképek
Tartalom