153129. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés áramló tüzelőanyagokhoz
153129 11 12 kezelendő 74 anyag hevítési melegét gyakorlatilag teljesen visszanyerjük. A több mint egy sorban elrendezett 36a és 36b gázkiö'mlő nyílásokon át a 30 kemenoeténben áramló és a szekunder levegővel több fokozatban érintkező E meleg gáz lágy lángot ad, amellyel még szige^telő vagy kerámiai anyagok is hőkezelhetők, illetőleg égetihetők. Az előírt legnagyobb hőmérsékletet az elégetés késleltetésén kívül az olajmennyiség és a 72 kocsi sebességéinek szabályo- 10 zásával állítjuk be, amint erre már utaltunk. A 16. és 17. ábrán ismét hűtetlen tűzterű kazánhoz való olajtüzelés latható. A 30 tűztér mindkét oldalán alul egy-egy 35a, illetőleg 35b gázelosztó kamra van, amelyek 36a, illetőleg 15 36b gázkiömlő nyílásokon át a 30 tűjztérrel vannak összekötve. A 36a, illetőleg 36b gázkiömlő nyílások váltakozva y, illetőleg s hajlásszög alatt helyezkednek el, vagyis különféleképpen vannak irányítva (16. ábra). A két 35a és 35b 20 gázelosztó kamra között a 41 kazánfalazat alsó falának közepén két 33a, illetőleg 33b szekunder légvezeték van elrendezve. Ezek fölött a 41 falazat két válla között 90 törmelékhalmaz helyezkedik el. A 34a, illetőleg 34b kiömlő nyílá- 25 sokon át a 30 tűztérbe áramló szekunder levegő kénytelen a függőleges irányban egyenletesen elosztott tűzálló anyagú 90 törmelékhalmazon áthaladni. A meleg gáznak két irányban való bevezetése a 30 tűztér közepén hosszan elnyúj- 30 tott, egyenletes és viszonylag kis tűztér hőmérsékletet adó lángot eredményez. A 18. és 19. ábra szerinti hűtetlen 30 tűzterű kazán olajgáztüzelésénél ,a 41 kemencefálazat három oldalán 37a, 37b, 37c égőfejek és 31a, 35 31b, 31c reakciós kamrák vannak elrendezve. A meleg gáz ezeken át a 6öa, 60b és 60c nyilak irányában 35 gázelosztó kamrába áramlik. Innen több 36a, 36b, 36c gázkiömlő nyíláson át a 30 tűztérbe jut. Az ábrázolt példákénti kiviteli 40 alak esetén a gázkiömlő . nyílások' a szekunder levegő vagy az égési gázok áramlásának 61a, 61b irányában tekintve, a 30 tűztér különböző helyein három sorban vannak elrendezve, alkalmazhatnánk azonban például egyetlen egy sor- 45 ban elrendezett 36a gázkiömlő nyílásokat is. A szekunder levegőt 34a és 34b torkolati nyílásokon át 61a és 61b nyilak irányában vezetjük a 30 tűztérbe. Itt a 30 tűztérben az égés a már leírt .módon több fokozatban megy végbe. Mint- 50 hogy a 35 gázelosztó kamrában a meleg gázból semmi sem ég el, ott az elgázosítás hőmérsékletének megfelelően mindössze 800—1200 °C hőmérséklet lép föl, vagyis olyan, hőmérséklet, amely a kemencefalazatok szempontjából ve- 55 szélytelen. A 20. és 21. ábrán a találmány szerinti tüzeléssel ellátott .mészégető kemence látható. A mészégető kemence akna alakú 41 testében a 20. ábrán XXI—XXI vonallal jelölt vízszintes 60 sík magasságában gyűrű alakú 35 gázelosztó kaimra van, amely a 41 aknát öv módjára veszi körül. Az üzemanyagot három 37.á, 37b, 37c égőfejen és 31a, 31b, 31c reakciós téren át érintőleges irányban vezetjük a 35 gázelosztó kam- 65 rába, ahonnan a meleg gáz 36 kiömlő nyílásokon át a 41 akna közepén elrendezett 30 tűztérbe áramlik. Itt a kiáramló gázba alulról 33 szekunder légvezetéken át 90 mészkőrétegen át a 61 nyíl iráyában szekunder levegőt vezetünk. Az üzemben tehát a mészkőréteg és a szekunder levegő egymással ellentétes irányban haladnak, amikor is a 76 nyíl irányában lefelé haladó 90 mészkőréteget az égési gázok mindinkább fölmelegítik, a 61 nyíl irányában fölfelé haladó szekunder levegőt pedig a lefelé haladó mészkőréteg mindinkább előmelegíti. így mind a hőkezelendő anyag, mind a szekunder levegő kölcsönös regeneratív melegítésben vesz részt, ami a tüzelés hatásfokát előnyösen befolyásolja. Az égés több fokozatban az akna közepén megy végbe, ahonnan fölfelé tovább harapódzik és terjed, miközben mindig kevésbé koncentrált lesz. A hőegyensúlyt és a hőmérsékletet az üzemanyag 'mennyiségének és a földolgozott mészkő átvonulási sebességének szabályozásával biztosítjuk. Ennek következtében egyenletes, és az előírt értéknek megfelelő 'hőmérséklethez jutunk, ugyanekkor az akna belső falait messzemenően kíméljük, amire az önmagában ismert módon az olajnak a tűztérben közvetlenül való elégetésével dolgozó olajtüzeléseknél mind ez ideig nem volt lehetőség. A 12—21. ábrák szerinti példákénti kiviteli alakok esetén a találmány szerinti tüzelő berendezés említett második üzemelési módját alkalmazzuk, amelynél a meleg gázt vezetjük több fokozatban a szekunder levegőhöz. A 22. és 23. ábrán oly példákénti kiviteli alakot tüntetjük fel, amelynél a 35 gázelosztó kamrának egynél több 38 gázbeömlő nyílása és egynél több 36 gázkiömlő nyílása van. Az ábrázolt példákénti kiviteli alak esetén összesen négy 38a, 38b, 38c, 38d gázbeömlő nyílás összesen hét 36a, 36b, 36c, 36d, 36e, 36f, 36g gázkiömlő nyílással áll szemben. A 33a, illetőleg 33b szekunder légvezetékeknek továbbá egyenként egynél több 34a, illetőleg. 34b torkolati nyílásuk van. Mint látható, e példákénti kiviteli alak esetén a 33a, illetőleg 33b szekunder légvezetékek 34a, illetőleg 34b torkolati nyílásainak száma a 35 gázelosztó kamra 36a, 36b, 36c, 38d, 36f, 36g gázkiömlő nyílásainak számát többszörösen meghaladja, a 34a, illetőleg 34b torkolati nyílások összegezett keresztmetszete viszont tört részét alkotja a 36a, 36b, 36c, 36d, 36e, 36f, 36g gázkiömlő nyílások összegezett keresztmetszetének, amint ez különösen a 22. ábrából kitűnik. Az ilyen jellegű tüzelés nagyszámú kis égővel dolgozó kemence tüzelésének felel meg. E példákénti kiviteli alak esetén a meleg gáz a 35 gázelosztó kamra 36a, 36b, 36c, 36d, 36e, 36f, 36g gázkiömlő nyílásokkal ellátott homlokfalának közelében teljesen elég. A szekundér levegő a meleg gáz áramlásának irányára harántirányban áramlik. Ez az égésben résztvevő közegek keveredését előnyösen befolyásija, amikor is az égés elvileg és gyakorlatilag is egyetlen fokozatban megy végbe. ' 6
