153129. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés áramló tüzelőanyagokhoz

153129 13 14 A 24. és 25. ábrán oly példakénti kiviteli alak látható, amelynél a találmány szerinti tüzelőberendezés ugyancsak hűtött 30 tűzterű kazánhoz készült. A kazán négy sarkán összesen négy 37a, 37b, 37c, 37d égőfej van, amelyek a 31a, 5 31b, 31c, 31d reakciós kamrákkal páronként egy-egy 36a, illetőleg 35b gázelosztó kamrát látnak el meleg gázzal, amely 36a, illetőleg 38b nyílásokon áriamlik a 30 tűztérbe. A 35a, illetőleg 35b gázelosztó kamráknak töhát e példa- 10 kénti kiviteli alak esetén is egynél több 3Sa, 38b, illetőleg 38c, 38d, gázbeömlő nyílásuk és egynél több 36a, illetőleg 3©b gázkiömlő nyílásuk van. Ennék következtében a 30 tűztérben növekszik a hőmérséklet eloszlás és az atmosz- 15 férta egyenletessége. A 81 nyíl irányában alulról beömlő szekunder levegő találkozik a 36a és 36b nyílásokon át beömlő gázzal. Az égés tehát a 30 tűztér közepén megy végbe és a falak irányában terjed 20 tovább, amikor is az egyenletes hőeloszlást a 30 tűztérben a szekunder levegőt bébacsátó egyenletesen elosztott öt 34 torkolati nyílás és a gázt bevezető egyenletesen elosztott tizenkét 36a, -illetőleg 36b kiömlő nyílás biztosítja. E példa- 25 kénti kiviteli alak előnye abban van, hogy az égési levegőnek körülbelül 70—85 százaléka részt vesz a fölfelé irányuló 81 áramlásban. Ezzel a 30 tűztér falai a feléjük irányuló lángok közvetlen hatása alól mentesítve vannak. Ez 30 éppen ellenkezője az ilyen jellegű ismert kazánok esetének, ahol az olajégők lángja közvetlenül a szemben lévő falakra verődik és roncsol. A 22—25. ábrák szerinti példakénti kiviteli alakok esetén az említett harmadik üzemelési 35 módról van szó, amikor is a meleg gáznak szekunder levegővel való elégetése a tűztér előre meghatározott helyén egyetlen fokozatban megy végbe. A 26. és 27. ábrán öntöttvas tagokból álló to központi fűtéses kazánhoz való találmány szerinti olajtüzelést tüntettünk fel. Mint ismeretes, öntöttvas tagokból álló kazánok tűzteré'ben az olajat nem szabad közvetlenül elégetni. A hőhordozó közeg hőmérséklete nem haladhatja 45 meg a körülbelül 1150 °C felső értéket. A találmány értelmében már most az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 30 tűztér alatt mindkét végén 37a és 37b égőfejekkel ellátott hosszúkás 35 gázelosztó kamrát helyez- 10 tük el, amely 36 gázkiömlő nyílásokon át torkollik a 30 tűztérbe. 33a és 33b vezetékek; rendeltetése a tüzelőanyag tökéletes égéséhez elegendő mennyiségben beáramló szekunder levegő bevezetése. A 35 gázelosztó kamrától ugyan- 55 csak elkülönítetten elrendezett 33c és 33d vezetékek viszont hígító közeget, például hígító levegőt vagy füstgázt vezetnek be. Ezek menynyiségét a kazánon felül elrendezett 91 hőmérő szerint állítjuk be. Mind a szekunder levegőt, 60 mind pedig a hígító vagy a füstgázt rövid lángok és egyenletes hígítás végett számos kis nyíláson át vezetjük be. Ilyen nyílásokát például 34a és 34b hivatkozási számmal jelöltünk. A 30 tűztér felső részét 92a, 92b, 92c füstgáz $•% vezetékek egy-egy önmagában ismert 93a, 93b, 93c hőleadó szerkezettel kötik össze, amelyben az égési gázok melege a központi fűtés öntöttvas tagjaiban keringő víznek adódik át. 94a, 94b, 94e füstgázvezetékek rendéltetése, hogy az égési gázokat .a rajzon fel nem tüntetett közös kiömlő csatornába vezessék. A találmány szerinti tüzelőberendezés e példakénti kiviteli alakját nemcsak központi fűtésiekhez való kazánoknál, hanem szárítók: és hőkezelő kemencék esetén is alkalmazhatjuk, különösen célszerűen villamosan üzemelő berendezések helyett. , A meleg gáz itt az említett negyedik üzemelési módbian ég el, amikor is az égés helye és a hőleadás helye egymástól el vannak különítve. A fentiekben közölt számos példakénti kiviteli alakból kitűnik, hogy a találmány szerinti tüzelőberendezés alkalmazásakor a legszigorúbb tüzeléstechnikai feltételeket előíró és kényes üzemi fogyasztó követelményeinek is eleget tehetünk. Ez azonban azt jelenti, hogy fűtőolajok alkalmazását olyan esetekben is lehetővé teszszűk, amelyek olajtüzelés számára mind ez ideig hozzzáfénhetetlenek voltak. Így kis ipari kazánoknál, nagy erőművek kazánjainál és különösen ipari kemencék esetén olajtüzelés is alkalmazhatóvá válik. A találmánnyal a közvetett olajtüzeléshez viszonyítva elérhető előnyük kitűnnek a 28. ábra szerinti diagramból. Itt a kisbetűs folytonos vonalak a mérési hely t (°C) hőmérséklete és m (méter) hamlokoldali távolsága közötti összefüggést tünteti fel. Ezzel szemben a nagybetűkkel jelölt szaggatott vonalú görbék ugyancsak az m távolság függvényében az atmoszféra százalékos oxigén tartalmát ábrázolják. Az a és A görbék közvetlen égésű olajégőkre jellemzők. Látható, hogy a hőmérséklet a tűztér hosszában igen erős változásoknak van alávetve, az atmoszféra pedig oxidálólag hat. A b és B görbék ugyanezt tüntetik fel, azonban vagy nehezebb vagy rosszabb keveredés esetén. A c és C görbék arra az esetre vonatkoznak, amikor olaj gázt önmagában ismert módon közvetlenül az égő előtt egy fokozatban égetünk el. Az égés ilyen módját akkor választjuk, ha az előbbihez viszonyítva imég nagyobb hőmérséklet és még homogénebb atmoszféra kívánatos. A dl, d;2 és D görbék a találmány szerinti tüzelőberendezésben alkalmazott első tüzelési módra jellemzők. Itt a szekunder levegőt egynél több fokozatban vezetjük a meleg gázba. A meleg gáz képződési hőmérsékletének megfelelően meg van a lehetősége annak, hogy az égési hőmérsékletet tág határok, (például 700 °C és 1200 °C) között válasszuk meg, amint ezt a dl, illetőleg d2 görbék jelzik. A D görbéből látható, hogy ennél az üzemelési módnál nagymértékben homogén és oxigénszegény atmoszféra adódik. r Az e és E görbék az említett második üzemelési módra jellemzők, ahol a meleg gázt egynél több fokozatban vezetjük be. Amint az E gör-7