153129. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés áramló tüzelőanyagokhoz

9 153129 ló áramlik be. A szekunder levegőt a 34a, illetőleg 34b torkolati nyílások, illetőleg a 35 gázelosztó kamra másik oldalán elrendezett megfelelő torkolati nyílások között a 48a, illetőleg 48b szekunder légvezetékekbe iktatott 78a, illetőleg 78b pillangószelepekkel oszthatjuk el. Az égés itt is több fokozatban megy végbe, illetőleg a 60 nyíl irányában elnyújtott lángot eredményez, minthogy a külső 34a torkolati nyílásokon át beáramló szekunder levegő a berendezés középsíkjával hegyesebb a szöget zár be, mint .a 34b torkolati nyílásokból a 62a nyíl irányában ß hajlásszög alatt kiömlő szekunder levegő, amint ezt az 1—3a. ábrákon látható példakénti kiviteli alakkal kapcsolatban már ismertettük. A 34a, illetőleg 34b torkolati nyílások ennek megfelelően különféleképpen vannak irányítva. A 8. és 9. ábrán a találmány szerinti olajgáz tüzeléssel kialakított zománcozó kemencét vagy retortát tüntettünk föl. Mint ismeretes, az ilyen kemencék közvetlen olaj fűtés esetén túl nagy hőmérsékletek miatt még a legjobb minőségű tűzálló anyagok alkalmazása esetén is idő előtt tönkremennek. A találmány szerinti tüzeléssel kialakított zománcozó kemence viszont alkalmas arra, hogy egyenletes és mérsékelt hőmérsékleten üzemeljen, aminek következtében a tűzálló falazat hőigénybevételei az ismerthez viszonyítva lényegesen csökkennek és a kemencék élettartama ugrásszerűen növekszik. A 35 gázelosztó kamra a rajzon föl nem tüntetett zománcozó retorta alatt középen helyezkediik el. A 30 tűztér a retortán kívül részben a retorta alatt, részben ettől kétoldalt fekszik, amint erre a rajz alapján következtethetünk. A szekunder levegőt e példakénti kiviteli alak esetén két lépcsőben vezetjük be. Előbb a kemenoe falazatában kialakított 33a és 33b szekunder légvezetékeken át áramlik be, amelyeke nek 34a, illetőleg 34b torkolati nyílásai a szekunder levegő 61a, illetőleg 61b áramlásánlak irányában kissé összeszűkülnek. Így mód van arra, hogy a szekunder levegő külső 50a, illetőleg 50b vezetékeiben (vagyis a második lépcsőben az 51a, illetőleg 51b szabályozó szelep és a 41 kemenoetest között 'mérjük a belső nyomást, és a mérés eredményétől függően az 51aí illetőleg 51b szabályozó szelepekkel beállítsuk az áramlási viszonyokat. A kemencével az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén tercier levegő (vagyis a második lépcsőn bélül szekunder levegő) bevezetéséhez való 82a, illetőleg 82b vezetékek vannak társítva, amelyek mint járatok a kemencetestben vannak kialakítva. E vezetékek 83a, illetőleg 83b csatornákon át 86a, illetőleg 86b nyilak irányában a 30 tűztér két felső részébe torkollnak, amint ez a 16. ábrából látható. A 35 gázelosztó kamrából kiáramló gáz. találkozik a 34a, illetőleg 34b torkolati nyílásokból kiáramló szekunder levegővel és részben elég (első fokozat). Az égéstermékek eközben a kemencének a rajzon baloldali végén a 60a, illetőleg 60 nyilak irányában fölfelé áramlanak és a 30 tűztér alsó részébe jutnak. Itt 84 nyíl irányában a kemencének a rajzon jobboldali vége felé áramlanak, ahol 85 nyíl irányában isimét fölfelé kezdenék áramlani. Itt az égéstermékek a 83a, illetőleg 83b csatornákból a 86a, illetőleg 86b nyilak irányában kiáramló tercier levegő ímenynyiségekkel találkoznak, imiközben tökéletesen elégnék (második fokozat), úgy hogy a kemencének a rajzon baloldali végén 87 nyíl irányában távozó égési gázok már semmilyen éghető alkotórészt nem tartalmaznak. Az ábrázolt példakénti kiviteli, alak esetén tehát a meleg gázt két fokozatban (az olajat három fokozatban) égetjük el, amennyiben előbb gázosítás végett primer levegőt, majd a 61a, illetőleg 61b nyilak irányában szekunder levegőt, és végül a 86a és 86b nyilak irányában tercier levegőt vezetünk be. Természetesen a meleg gáz elégetését kettőnél több fokozatban is foganatosíthatjuk, ha erre még kisebb hőmérséklet elérése, illetőleg hosszabb kemence egyenletes fűtése végett szükség van. A találmány szerinti tüzelés leírt kiviteli alakja nemcsak a rajzon föltüntetett egyszerű retortáknál alkalmazhatók. Alkalmas retortákból álló folytonos üzemű alagútkemenicékhez is, ahol lehetővé teszi végig egyenletes hőmérséklet biztosítását. A 10. és 11. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 35 gázelosztó kamrának vízszintes metszetben (8. ábra) háromszög alakja van. A szekunder levegőt már leírt imódon több 34a, 34b, 34c, 34d helyen, vagyis több fokozatban vezetjük a meleg gázba. Az 1—11. ábrák alapján eddig ismertetett példakénti alakoknál a leírás bevezetésében említett első üzemelési mód .kerül alkalmazásra, amelynél a szekunder levegőt vezetjük több fokozatban a meleg gázba. A 12. és 13. ábrán oly példakénti kiviteli alak látható, amelynél a kemence 30 tűzterében olajgáz tüzeléssel fátyolszerűen áramló függőleges gázlángot kell létesítenünk. A meleg gáz itt két 36a és 36b helyen lép a tűztérbe. A 36b helyen bevezetett gáz mint oxigénnel szembeni zárógáz kerül felhasználásra. A 61 és 62 nyilak irányában beáramló szekunder levegő fátyolszerű lángot eredményez. A 14. és 15. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén olajgáz^ vagy dúsgáz tüzelésű alagútkemencét tüntet fel. E kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy az alagútkemence ' mindkét oldalán vannak 35a, illetőleg 35b gázelosztó kamrák, amikor is a szekunder levegő a kemence végén elrendezett ventillátor vagy exhausztor hatása alatt áramlik végig a 30 tűztéren (kemencetéren), amint ezt a 7. ábrán 69a és 69b nyilakkal 'érzékeltettük. Az alagútkemencében 73a és 73b síneken 72 kocsi fut, a hőfcezelendő 74 anyag pedig a'72 kocsin van elrendezve és a szekunder levegő áramlásának 69a és 69b irányával ellentétes 76 irányban halad. Ily módon egyrészt a hőkezelendő 74 anyagot a távozó égési gázok, 'másrészt a szekunder levegőt a távozó hőkezelt 74 anyag előmelegíti, miközben saját maga lehűl. Ily módon a hőin 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6(1 5