153129. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés áramló tüzelőanyagokhoz
7 153129 8 módon alakijuk ki. A porlasztóba 45 csövön át áramlik olaj, amelyet 39 vezetéken át bevezetett nyomólevegő vagy gőz porlaszt el. A porlasztott olaj a 29 porlasztóból 40 kiömlő fúvókián át jut a 31 reakciós térbe. A 40 kiömlő fúvóka kúpszöge kokszosodástól mentes elgázosítás végett legföljebb 12°, célszerűen 6—8°. Az égő 37 fejéhez 47 szabályozó szervvel (például tolattyúval) ellátott 46 vezetéken át áramlik 'primer levegő, .amely innen a 31 rakeiós térbe jut. Hasonló módon 48 vezetéken át gyenge gázt vagy esetleg szükséges hígító közeget, például füstgázt vezethetünk; be és a beáramló közeg mennyiségét ugyancsak 49 szabályozó szervvel állíthatjuk. A berendezésnek a 2. ábrán fölső részén is alkalmazhatunk hasonló olajporlasztó berendezést. A 33a, illetőleg 33b szekunder légvezetékeket 50a, illetőleg 50b csöveken át tápláljuk szekunder levegővel. E vezetékek szabad áramlási keresztmetszeteit 51a; illetőleg 51b szabályozó szervekkel állítjuk be. Az 50a, illetőleg 50 b csöveket 52a, illetőleg 52b csatorriák kötik össze a velük társított szekunder 33a, illetőleg 33b légvezetékekkel. 44a, illetőleg 44b szekrények az 52ia, illetőleg 52fo csatornákat az 50a, illetőleg 50b csövekkel kötik össze. Amint különösen az 1. ábrából kitűnik, a szekunder 33a, illetőleg 33b légvezetékek 34a, illetőleg 34b torkolati nyílásai részben különféleképpen vannak irányítva, amennyiben a 34a torkolati nyílások középvonalai a berendezés, illetőleg a 30 tűztér függőleges III—III középsíkjával (1. ábra) kisebb a szöget zárnak: be, mint a ß hajlásszögű 34b torkolati nyílások középvonalai. Minthogy a rajzon föl nem tüntetett módon a függőleges III—III középsík másik oldalán is van szekunder levegőt bevezető hasonló berendezés, a 34a, illetőleg 34b torkolati nyílások középvonalai a 30 tűztér III—III középsíkjában metsződnek a szekunder levegőnek velük szimmetrikusan szemben fekvő torkolati nyílásaival. Ennek az a következménye, hogy a 34a nyílásokon és a velük társított nyílásokon át a másik oldalon beáramló szekunder levegő magasabban, illetőleg távolabb (a szög alatt) keveredik a 36 torkolati nyílásokon át a 30 tűztérbe lépő meleg gázhoz, mint azok a szekunder levegő mennyiségek, amelyek a 34a torkolati nyílásokon és. a 30 tűztér III—III függőleges középsíkjának másik oldalán (ß szög alatt) ezekkel társított külső torkolati nyílásokon át lépnek be. Ez az 1. ábrába berajzolt 60, 61a, 62a nyilak alapján könnyen elképzelhető. Az 1—3a. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak működésmódja ezek után könnyen elképzelhető : A 29 porlasztón át 66 nyíl irányában olaj áraimlik be, amelyet a 39 vezetéken át a 65 nyíl értelmében beáramló porlasztó közeg elporlaszt. A primer levegő 67 nyű. irányában a 46 vezetéken és a 47 szabályozó szerven át áramlik a 37 égőfejbe és ebből a 31 reakciós térbe. Az elporlasztott olajból és levegőből álló keveréket ,a 31 reakciós térben meggyújtjuk és elgázosítjük, amikor is az éghető meleg gáz a 35 gázelosztó konirába jut (68 nyíl) és innen 36 nyílásokon át a már említett 60 nyíl irányában a 30 tűztérbe áramlik. A szekunder levegő eközben az 51a, illetőleg 51b szabályozó szervekkel beállított mennyiségekben az 50a, illetőleg 50b vezetékeken és az S2a, illetőleg 52b csatornákon át a szekunder 33a, illetőleg 33b légvezetékekbe jut. Innen egyrészt a 34a nyílásokon át a 62a nyíl irányában és másrészt a 34b nyílásokon át a 61a nyíl irányában a 30 tűztérbe áramlik (1. ábra). Itt előbb a 34b nyílásokon át a 61a nyíl irányában kiömlő szekunder levegő mennyiségek keverednek a 60 nyíl irányában beömlő meleg gázhoz, A gáz egy részét az 51b szabályozó szervvel beállított szekunder levegő mennyis éggel elégetjük, amikor is azonban még mindig marad viszsaa éghető rész. Ez — mintegy további fokozatban — a 60 nyíl irányában tovább áramolva, a 30 tűztér felső részén a 62a nyíl irányában beömlő szekunder légmennyiségékkel jut érintkezésbe. Ily módon a 30 tűztér magasságának irányában az égés késleltetve van, amivel a kemence falazatainak hőokozta túlterheléseit elkerülhetjük. Minthogy a hőleadás a 30 tűztér felső részében megy végbe, a tűztér alsó részében viszont az égést késleltetjük, viszonylag kis hőmérsékletet érünk el. Némely esetben kívánatos tehet, hogy a 37 porlasztóban az olajból és levegőből álló keverékhez még más gázt (például hígítás végett füstgázt) adjunk. Ily módon gyönge gázt, például nyagyolvasztóból származó gázokat is értékesíthetünk és porlasztott olajjal vagy bontott dús gázzal, például metánnal dúsíthatunk. Ekkor a dúsítandó gázt (64 nyíl) a 48 vezetéken át a 49 szabályozó szervvel beállított 'mennyiségékben a 37 égőfejbe, illetőleg a 31 reakciós térbe vezetjük, amint ezt a 3. ábrán 68 nyíllal érzékeltettük. A 4. és 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy itt nem hűtetlen tűzterű kazántüzelésről, hanem a találmány értelmében kialakított ipari kemencéről van szó, amikor is a gázt az eddig szokásos számos égő helyett a találmány szerinti 35 gázelosztó kamrán át vezetjük be. A 6. és 7. ábra szerinti példakénti kiviteli alak hűtött 30 tűzterű kazán olajtüzeléseként van kialakítva. Itt a kazán alatt egyetlen vízszintes 35 gázelosztó kamra van elrendezve, amelyből a meleg gáz 36 nyílásokon át a már leírt módon áramlik a 30 tűztérbe. A 35 gázelosztó kamra két végén 37a, illetőleg 37b égőfejek és 45 porlasztó van elrendezve. A 36 gázkiémlő nyílások mindegyike két-két szekunder levegőt bevezető 34a és 34b torkolati nyílással van párosítva, amelyek a már leírt módon különféleképpen vannak irányítva (14. ábra). A szekunder levegő a. 35 gázelosztó kamra mindkét oldalán 48a, illetőleg 48b vezetékeken át IG 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
