153105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményedő epoxigyantát és térhálósító anyagot tartalmazó előkondenzátumok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. IV. 09. Közzététel napja: 1966. IV. 22. Megjelent: 1966. XI. 30. (Cl—535) 153105 Szabadalmi osztály: 39 c f Nemzetközi osztály: C 08 gl Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Erich Preininger vegyész, Riehen (Basel), Dr. Gustav Heinrich Ott vegyész, Ariesheim, Svájc Tulajdonos: CIB!A Aktiengesellschaft, Basel, Svájc Eljárás hőre keményedő epoxigyantát és térhálósító anyagot tartalmazó előkondenzátumok előállítására 1 Epoxigyantákból és keményítőkből, pl. aromás aminekbői álló, hőre keményedő előkondenzátumok ismeretesek. Felhasználásuk különböző műszaki alkalmazásterületéken, pl. a présporok és szinterporok területén jelentős elő- 5 nyöket biztosít az epoxigyantából és keményítőkből álló egyszerű keverékekkel szemben. Az epoxigyantákból és keményítőkből, pl. fenolgyantákból, diciandiamidból, aromás aminekbői vagy piromelitsavanhidridból összetett keveré- 10 kek szinterporokként való felhasználása örvényágyas berendezésekben, pl. a 888 207 vagy a 904 397 számú angol szabadalmi leírások szerint azzal a súlyos hátránnyal jár, hogy az örvénylőágyban a keverékek gyors elkülönülése követ- 15 kezik be, így egyenletes jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező homogén bevonatok a felsorolt keverékekből nem állíthatók elő. A vázolt hátrány kiküszöbölésére az 1 127 257 sz. német közzétételi iratban azt javasolták, hogy 20 fémtestek hevített felületeinek védőbevonattal való ellátása céljából epoxigyantákból és keményítőkből, pl. aminjeliegű keményítőkből összetett poralakú előkondenzátumokat szórással vigyenek fel a kívánt felületre. Ilyen elő- 25 kondenzátumok szinterporokként való felhasználása kiküszöböli azokat a hátrányokat, amelyek az epoxigyantákból és keményítőkből álló egyszerű keverékek felhasználásakor bekövetkeznek, mivel a részecskék egyenletes, össze^ 30 tétellel rendelkeznek, ennek folytán, szinterporokként való felhasználásuk során pl. íluidizált-ágyas eljárással, vagy elektrosztatikus felszórással, a komponensek különböző fajsúlya miatt szétválás nem következik be. Az eddig ismeretessé vált, epoxigyantákból és aminekbői összetett előkondenzátumok azonban különböző hátrányos tulajdonságokkal is rendelkeznek, melyek különösen szinterporokként való alkalmazás esetén gátlóLag hatnak. Szobahőmérsékleten folyékony epoxigyantákból és diamino-diarilalkánokból, mint 4,4'-diaminodifenümetánból készített előkondenzátumokat, pl. az 1061067 sz. német szabadalmi leírásban ismertetnek, és azokat présporok előállítására használják fel. Ilyen jellegű előkondenzátuimoknak tárolhatósága azonban korlátozott, olvadáspontjuk a térhálósodás előrehaladása miatt állandóan növekszik, így a termékek többhetes tárolás után szinterezési eljárással kifogástalan bevonatok képzésére már nem használhatók fel. Ezenkívül az ismert előkondenzátumok alacsony mólsúlyú folyékony epoxigyanta-komponense kevésbé alkalmas felületvédelmi célokra, mint a nagyobb' molekulasúlyú szobahőmérsékleten szilárd, ömleszthető epoxigyantáké. Szobahőmérsékleten szilárd epoxigyantákból és keményítőkként felhasznált aromás aminekbői, pl. 4,4'-diaimino-difenilmetánból összetett előkondenzátumok előállítása az, aminek rela-153105