153092. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés változó kapacitású parametrikus erősítő számára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. III. 04. (TA—842) Közzététel napja: 1966. III. 22. Megjelent: 1966. X. 15. 153092 Szabadalmi osztály: 21 a4 21—35 Nemzetközi osztály: H 03 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Frigyes István elektromérnök, és Bozssoki István, Budapest. , Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Kapcsolási elrendezés változó kapacitású parametrikus erősítő számára. í A parametrikus erősítőket kiterjedten hasz­nálják a modern erősítőtechnikában, így a mik­rohullámú frekvenciatartományban is, különö­sen kiszajú erősítőkként, A felhasznált erősítő­elem többnyire változókiapacitású félvezető dió- 5 da, néha előmágnesezett ferrit-test (206472 sz. osztrák szabadalmi leírás). Utóbbinak a változó kapacitású diódához képest számos hátránya van: csak nagyobb frekvenciákon használható (kb. 2 GHz fölött), zajtényezője nagyobb és fel- 10 építése jóval bonyolultabb, mert előmágnese­zést igényel. A parametrikus erősítők az erősítéshez szük­séges energiát egy, •— az erősítendő jel frek­venciájánál többnyire nagyobb frekvenciájú — 15 úgynevezett pump oszcillátorból kapják. A pump oszcillátor jele az erősítő elemek egy pa­raméterét »(pl. a dióda kapacitását) frekvenciá­jának ütemében változtatja. A változó kapaci­táson az erősítendő, jel hatására különböző 20 kombinációs frekvenciák keletkeznek. Az erő­sítés eléréséhez ezen frekvenciák egyikére vagy többre (kiemelt frekvencia) hangolt kört kell a rendszerben elhelyezni. Egyes speciális ese­tekben a kiemelt kombinációs frekvencia, az 25 ún. vakfrekvencia, közel megegyezik az erősí­tendő jel frekvenciájával (degenerált erősítő). Ebben az esetben a jel- és vakfrekvenciára kö­zös rezgőkört alkalmaznak. Viszonylag szélessávú parametrikus erősítők 30 megvalósításánál különös nehézséget jelent a fenti legalább két frekvencia különválasztása és a hangolt körök egymástól független beállí­tásának biztosítása. Az egyes rezgőkörök egy­másrahatásának megakadályozására külön esz­közök szükségesek, amelyek az eddig ismert megoldásoknál káros mellékhatásként a /han­golt körök és ezzel az egész erősítő sávszélessé­gét csökkentették. E nehézséget igyekszik megkerülni egy meg­oldás (1. 206472 sz. osztrák szabadalmi leírás) — amely egyébként csak ferrites és nem vál­tozó kapacitású parametrikus erősítő felépíté­sére használható — olyan módon, hogy a jel­frekvenciás áramkört árnyékolt szalagtápvonal formájában, a pumpfrekvenciás áramkört pedig erre merőleges tengelyű négyszögletes csőtárí­vonalban valósítja meg. Itt a jel és pumpfrek­venciás rezgőkörök között elvileg egyáltalán nem lép fel csatolás, mert a két tápvonalban az elektromágneses tér felépítése lényegesen eltér egymástól. E megoldás eléri ugyan azt, hogy a pumpfrekvenciás kör ne tároljon jelfrekvenciás energiát, de más szómpontból igen kedvezőtlen. A vakfrekvenciás csőtápvonal oldalfala ugyan­is meg van bontva és a szalagvonalat tartal­mazó, szintén csőtápvonalnak tekinthető rend­szerrel közvetelenül csatolva van. E vonal je­lenléte a csőtápvonal erőterét lényegesen befo­lyásolja és a pumpfrekvenciás kör beállítását 153092

Next

/
Oldalképek
Tartalom