153092. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés változó kapacitású parametrikus erősítő számára

153092 bonyolulttá teszi, a felépítését pedig -— * járulékos szűrőket igényelve — költségessé. Ugyancsak nehézkes e megoldásnál a vakfrekvenciás kör kiképzése. Minthogy a rendszer geometriája meglehetősen kötött, nincs lehetőség arra, hogy S a vakfrekvenciás kört olyan elektromágneses rezgőkör formájában valósítsák meg, amely nem tárol jelfrekvenciás energiát. így e rendszer a bevezetőben említett nehézségeket csak részben kerüli el. (Ferrites rendszerről lévén 10 szó, kihasználható. e célra a magnetosztatikus rezonancia; ennek azonban nincs olyan analogonja, amely a kedvezőbb, változó kapacitású rendszerre átvihető volna.) A találmány a fenti megoldások hátrányos 15 tulajdonságait kerüli el. Lényege az, hogy a három, kiemelt frekvenciára készült rezgőkör mindegyikét olyan tápvonalból felépített elektromágneses rezgőkör formájában valósítja meg, amelyekben az erőtér képe lényegesen eltér egy- 20 mástól, így közöttük csatolás elvileg, egyáltalában nem lép fel, gyakorlatilag pedig a csatolás értéke igen kicsi. Ezt úgy éri el, hogy a három rezgőkör közül kettőt egymással közös tengelyű tápvonalak formájában valósít meg, ame- 25 lyek egyikének térelosztása a hossztengelyt tartalmazó egy síkra tükörszimmetrikus, (a következőkben: antimetrifeus térelosztású tápvonal), vonal) másika pedig olyan, hogy az elektromos erővonalak a imondott síkra merőlegesek és ér- a

0 telmük a sík két oldalán megegyezik (a következőkben: antimetrikus térelosztású tápvonal). A szimmetriaviszonyok jobb kihasználása érdekében két változókapacitású dióda kerül alkalmazásra. Ez az elrendezés lehetőséget ad arra, 35 hogy a harmadik rezgőkört -olyan módon valósítsuk meg, amely a bevezetőben említett nehézségeket elkerüli. A közös tengelyű, vagy egymáshoz képest eltolt diódák, egy-egy végéhez ugyanis rövid koaxiális vonalszakaszok bel- 40 ső vezetőivel csatlakozunk, amelyeknek külső vezetőit fémesen összekötjük. E fémes összekötés vagy az első két helyen említett tápvonal egyikének részét képezi, vagy " pedig annak elektromágneses erőterén kívül helyezkedik el. 45 A diódák, koaxiális vonalszakaszok és ezek fémes összekötésének együttes elektromos hossza megegyezik a kérdéses kiemelt frekvencia szabadtéri hullámhosszának felével. Ez utóbbi rezgőkör frekvenciájának beállítására a koaxiális 50 vonaldarabok hossza változtatható. A találmány szerinti példakénti kapcsolási elrendezést a mellékelt ábrák alapján ismertetjük részletesen. Az 1. és 2. ábra az egyik, találmány szerinti 55 megoldást mutatja keresztmetszetben, ill. hosszmetszetben, míg ' j , & a 3. és 4. ábra az előbbiekhez hasonló másik megoldási lehetőséget mutat. Az 1. és 2. ábrákon 1 a pump frekvencia ve- 60 zetésére alkalmas négyszögletes csőtápvonal, amelynek határfrekvenciája a jel- és kiemelt frekvenciáknál nagyobb, 2 egy árnyékolt szalagtápvonal belso\ vezetője, amelynek alap és fedő lemezét az 1 csőtápvonal szélesebbik olda- 35 lai alkotják. A 2 belső vezető' szélessége csak akkora, hogy az, 1 csőtápvonal, keskenyebbik oldalai a szalagvonalban kialakult elektromágneses erőteret nem befolyásolják lényegesen. 3 és 4 a két változó kapacitású dióda, 5 a pump tápvonal rövidrezáró dugattyúja, 6 és 7 rövid, állítható hosszúságú, végükön többnyire nem érinthető rövidzárral rövidrezárt koaxiális vonalszakaszok. Az 1. és 2. ábrák alapján az erősítő működése az alábbi: • A négyszögletes 1 csőtápvonalban haladó pump frekvenciás jel változtatja a 3 és 4 diódák kapacitását, amelyek pumpíréfcvenciás szempontból a kialakult erőtér eloszlása folytán egymással sorbakapcsolódnak. A pump jel és a diódák közötti csatolás az 5 rövidzáródugattyú helyzetének változtatásával optimumra állítható. Az erősítendő jel a 2 belső vezetőjű árnyékolt szalagvonalon halad és jut ,a szalag- / vonal erőtere szem pontjából párhuzamosan kapcsolt' diódákra. A vakfrekvenciás hangolt kört a két sorba kapcsolódó 3 és 4 dióda a 6 és 7 koaxiális vonalszakaszok, valamint a pump tápvonal fala által képezett induktivitás alkotják. Az 5 rövidzáró dugattyú állítása csak a pumpfrekvenciás körre van hatással, mert a diódák és a rövidzár közötti szakasz valamenynyi más frekvenciára határfrekvencia alatti csillapítót képez. A szalagvonal 2 belső vezetőjének jelenléte a szalagvonal és az 1 csőtápvonal között csatolást nem okoz, mert a csőtápvonalban kialakuló elektromos erővonalakra merőleges. Ugyancsak nem lép fel csatolás az egymásra merőleges tengelyű jelfrekvenciás szalagvonal és vakfrekvenciás koaxiális vonal között. r ) A mikrohullámú frekvenciasáv kisebb frekvenciáin egyes esetekben kedvezőbb méretek adódnak, ha a négyszögletes csőtápvonal helyett szimmetrikusan bordázott csőtápvonal (double ridged guide) vezeti a pumpifrekvenciás teljesítményt, különben felépítése és működése megegyezik az 1., 2. ábra szerinti megoldáséval. Az egyenáramú előfeszítés hozzávetése — amennyiben, ez szükséges — a koaxiális vonalszakaszok belső vezetőin át történhet. A találmány szerinti eljárást alkalmazó további, megoldás egy példák éppeni kiviteli alakja, amely ultrarövid hullámhosszaknál használható előnyösen, a 3. és 4. ábrán látható két nézetben. Itt a párhuzamos 8 és 9 lemezek antimetrikus téreloszlású vonalat alkotnak, 10 egy árnyékolt szalagvonal belső vezetője, amelynek alap és fedőlemeze a 8 és 9 lemezek; 11 és 12 a két dióda, 13 a két diódát összekötő koaxiális kábel, 14 változtatható helyzetű rövidzár. A 3. és 4. ábrán látható parametrikus erősítő működése azonos az 1; és 2. ábrán mutatott erősítőével azzal a különbséggel, hogy a 8 és 9 lemezek alkotta tápvonal veszi át azTl csőtápvonal szerepét, a 13 koaxiális kábel pedig á 6,