153090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csoprtfutási idő mérésére
f2 frekvenciájú jelsorozatot nem b/2, időtartam elteltével, hanem valamilyen tetszőleges időpontban bocsátjuk ki és ismerjük az f2 frekvenciájú eredeti elhelyezését. Fentieket egy további számszerű példán is megvilágítjuk. Tegyük fel, hogy, az fx frekvenciájú jelsorozatok 200 egységnyi idő alatt követik egymást. A jelsorozatnak hossza t/, = 20 egység, így_ jelentős hely marad az f2 frekvenciájú jelsorozat elhelyezésére. Az f2 frekvenciájú jelsorozat 100 egységgel követi az fi frekvenciájú jelsorozatot. így tehát olyan jelsorozat kerül a mérendő áramkörre, ahol b = 200, és b/2 = 100 egység. Legyen a még ismeretlen áramkör olyan, hogy az fi frekvenciájú jelsorozat x = 30, az f2 frekvenciájú jelsorozat y= 40 egység késéssel fog megjelenni a mérendő áramkör végén. Ezt azonban nem ismerjük, sem a keresett, y—x=40—30 — 10 adatot. A mérendő áramkör kimenetén három jetsorozatot kapunk, és azt tapasztaljuk, hogy az fi frekvenciájú jelsorozatot 110 egységre követi az f2 frekvenciájú jelsorozat, majd az f 2 frekvenciájú jelsorozatot 90 egységre követi az újabb ft frekvenciájú jelsorozat. Tehát bi = 110, b2 = 90 egység, ebből bj—b2 + 110—90 == 20 egység. A kérdéses ingadozás értéke 20/2 = 10 egység. Továbbá igazolható, hogy bi+bs = = 110 + 90 = 200 = b idő érték változatlan maradt. Külön előny származik a jelsorozatok elemi jeleinek leszámolásából, összeméréséből, valamint az egyes jelsorozatok azonos fázishelyzetből való indításából. A különböző frekvenciájú jelcsoportok program szerinti frekvencia változtatása, időbeni helyzetének változtatása és előírása a mérni kívánt sáv teljes lemérését teszi lehetővé. Ezek előbbihez hasonlóan bebizonyíthatók, illetve közvetlen beláthatok. Ugyancsak belátható, hogy további f3 frekvenciájú jelsorozat elhelyezésével a jelsorozat hármason belül vagy kívül a szünetben ismerve ennek z, időkésését, valamint, előzetes helyzetét, nemcsak az időéltérés különbsége (y—x), hanem ezek abszolút értékei . x, y is mérhető. Ez utóbbira azonban csoportfutási idő mérésnél szükség nincsen, de előnyt jelenthet egyéb mérési adat . meghatározásához (fázismérés stb.). Találmányunk értelmében tehát különböző frekvenciát tartalmazó legalább két jelsorozatot állítunk elő és ezeket egymásután bocsátjuk a vizsgálandó hálózat bemenetére, míg a kimeneten a legalább kétfajta jel időkésései (fázis késései) közti különbségeket —• mint a kereset mérési adatra jellemző értékeket — úgy határozzuk meg, hogy az egyik fi frekvenciájú mérőjelből legalább két időszakos (billentyűzött) jellegű szinuszos jelsereget bocsátunk a mérendő hálózatra (áramkörre), jelszünet közbeiktatásával, amely jelszünet tsz időtartama kisebb az említett két fx frekvenciájú jelsereg kezdési, 0 átmenet vagy más .megegyező, vagy egyeztetésre alkalmas, meghatározott idő-(fázis) helyzetű — a továbbiakban: jellemző fázisszögű — pontja közötti idő~(fázis-)különbségeknél, az ún, 6 t; jelköznél és, hogy a jelszünetben legalább egy időszakos (billentyűzött) jellegű eltérő. f2 frekvenciájú szinuszos jelsereget bocsátunk a hálózatra úgy, hogy annak a jellemző fázis-5 szögű pontja a két ft frekvenciájú jel közötti jieiköz felező idő-(fázis-)pontjára esik, majd a hálózat kimenetén a legalább három jellemző idő-(fázis-) pontot önmagában ismert módon meghatározzuk, képezzük az első és második 10 időpont{fázispont) által határolt időtartam és a második és harmadik 'időpont(fázispont) által határolt időtartaim közötti különbségeket és a különbség felével arányos fizikai (célszerűen villamos) mennyiséget állítunk elő, mint a kere-15 sett mérési adatot. Természetesen a fenti megoldáson kívül a találmány olyan változatban is megvalósítható, hogy az f2 frekvenciájú jelet nem a ty jelköz felezőpontjának megfelelő idő~(fázís-)helyen bo-20 csatjuk a hálózatra, hanem ehhez képest előírt A t, illetőleg A f> értékkel eltolva, ahol a A t a jelszünet tsz időtartam felénél kisebb, illetőleg a teljes (esetleg többszörös forgatású) <f> fázisszög érték felénél kisebb és a hálózat ki-25 menetén e jel további feldolgozása előtt ellentétes értelemben azonos, értékű A t időeltolást (ill. A V fáziseltolást) hajtunk végre. Elhelyezrhetünk továbbá az fi frekvenciájú jelsereg szü' netében f2 frekvenciájú jelseregen kívül további 30 egy vagy több f3 , illetve f n frekvenciájú jelseregeket is meghatározott időpontokban, ahol a jelseregek maximum olyan hosszúak, és olyan az elhelyezésük, hogy az egyes jelseregek kizárólagos rendelkezésre álló jelszüneteket rész-35 ben töltik ,fci. ; Találmányunk szerinti eljárás további részleteire kitérve szükségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy a szakaszosan kibocsátott mérőjel sorozat a mérőírekvenciát tartalmazza, leg-40, egyszerűbb esetben tiszta szihuszhullám alakjában oly módon, hogy a jelsorozat elemi jelei rendszerint tiszta szinuszhullámból állnak. Továbbá a könnyebb kiértékelés céljából egymást követő mérőjel sorozatok azonos fázishelyzetből 45 indulnak és ennél fogva célszerűen azonos helyzetből induló elemi jelekből is állnak (fázisrögzítés). Ugyancsak célszerű az adóoldalon előállított különböző frekvenciájú jelsorozatokat egymáshoz képest fázisba rögzíteni, továbbá 50 azonos helyzetű, alakú elemi jelekből összeállítani. A mérő jelsorozatok hosszát, valamint ~ a jelszünet hosszát változtathatjuk. A jelsorozat " elemi jeleinek számát megoldástól függően különbözőre választhatjuk. Legtöbbször célszerű az 55 fi és f2 frekvenciájú mérő jelsorozatok elemi jeleinek számát azonosra Választani. További külön előnyt jelent, hogy a jelsorozat elemi . jeleinek alakját, ismétlődési frekvenciáját, amplitúdóját előírt program szerint változtathatjuk. 60 A mérőjel nem feltétlen tiszta szinuszalakú elemi jelekből álló jelsorozat, ilyenkor annak alap vagy felharmonikusa, vagy frekvenciatartalma tartalmazza a mérendő frekvenciát. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a találmá-5=5 nyunk szerinti eljárás kiegészíthető a mérendő 3
