153090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csoprtfutási idő mérésére

•7 ( hálózaton kívül kapott referencia jellel történő méréssel is. Ilyen szakaszos (billentyűzött jel­legű) hasonlító jelsorozatot közvetlenül vagy referencia csatornán át nyerhetünk. A mérés és kiértékelés ez esetben is az előbbiekben rész- 5 letesen leírt módon történik és a jelsorozatok jellemző idő, illetve fázispontjait mérjük egy­máshoz. Röviden megemlítjük még, hogy alkalmas is­mert áramkör felhasználásával az egymást kö- 10 vető jelsorozatból egy-egy jelet rendelünk egy­máshoz olyan módon, hogy a kiválasztott elemi jel azonos helyén (.pl. jelindulás, szinuszcsúcs, első, második, stb., illetve lefutó vagy felfutó szinusz átmenetek) áramkörökkel impulzust, 15 indítójelet állítunk elő, továbbá kapcsoló (szám­láló) áramköröket indítunk meg. Ha az áram­körön áthaladt ^ frekvenciájú mérőjel fázisban késik az f2 frekvenciájú jelhez képest, az f t frekvenciájú mérőjelsorozatból kiemelt jeléihez 20 rögzített jele az f2 frekvenciájú jelsorozat har­sonlóképpen kiemelt és rögzített helyzetű felé­hez képest is késni fog. Ha a kiértékelő .áramkört úgy valósítjuk meg, hogy az egymásután következő, de mérőfrek- 25 vencia tartalomban különböző' jelsorozatok egy­más közötti késő vagy siető fázisfutás változá­. sát mutassa a frekvencia különbséghez (válto­záshoz) viszonyítva, úgy közvetlenül a csoport­futási időt- kaphatjuk műszeren vagy rajzoló- 30 szerkezettel felrajzolva. Egy sávon belüli cso­portfutási idő karakterisztika .mérése pl. jel­sorozatonként folyamatos és szakaszos frekven­cia változtatással is végrehajtható. Célszerű azonban lépcsőzve a frekvencia változtatást 35 végrehajtani — egymásután következő jelsoro­zatonként — amire ezen eljárás különösen al­kalmas. Ezen az alapon a teljes frekvencia sá­von belül a mérés — a frekvencia lépcsőzés nagyságá-tól függően — meggyorsítható, és oszr- 40 cilloszkópos mérés is lehetővé válhat. Egy frekvencia _ csoportfutási ideje megmér­hető úgy is, hogy a megmérendő frekvencia kör­nyezetében váltakozva meghatározott + Aí ér­tékű frekvencia változtatást hajtunk végre az 45 egymás után következő jelsorozatonként oly módon, hogy a frekvenciaváltozás a megenge­dett tűrésen belül még mérhető kis mértékű és ezáltal a frekvenciakülönbség határértéke a zérus felé tart. 50 A mérési módszer az áramkör hosszú (több hullámhosszúságú) futási idő mérésére is alkal­mas, amennyiben a jelsorozatot követő szünetet előnyösen elég hosszúra Választjuk és mind hosszú fázisfutások, 'mind csoportfutási idők 55 mérése is végrehajtható. A találmány szerinti eljárás továbbá alkalmas csoportfutási idő inga­dozások mérésére is, azáltal, hogy a különböző frekvenciák környezetében kapott időkülönbség , értékeket hasonlítjuk egymáshoz. 60 A találmány szerinti eljárás további külön előnye, hogy alkalmas a pontosság további fo­kozására is, ha ez szükségessé válik. Lehetőség nyílik ugyanis a jelsorozatnak nem az első, ha­nem valamelyik további elemi jelét mérésre m felhasználni előzetes leszámlálás után. így az esetleges jelkezdeti bizonytalanságok, véletlen _ zajok, beütések hatása nagymértékben csökkent­hetők. A kibocsátott jelcsoportok, jelsorozatok különféle variációk szerint, továbbá időben, jeltartam és szünetidőben, frekvenciában és amplitúdóban is változtathatók. Megfelelően, vá­lasztott variációkkal a találmány szerinti eljárás igen előnyösen — további találmányi jelleggel — megvalósítható. A találmány szerinti eljárás az áramkörön át­bocsátott mérőjel kezdeti torzulása, vagy, kez­deti sziínusz-Hhullám teljes elmaradása esetén is alkalmassá tehető pontos mérésre. A találmány szerint a vevő oldalon kapott mérőjelek és az adóoldalon beadott mérőjel jelsorozatának elemi jeleit leszámolhatjuk, és ha a két számadat egyezik, úgy rendben van, ha nem, úgy nyilván az eredeti j élcsoport nem érkezett meg teljes egészében. Általában a vett mérő és beadott mérőjel sorozatok közti számkülönbség a mérő­jelsorozat elemi jeleinek hosszával azonos, vagy ezzel szorosan meghatározott időeltolódást, je­lent, amit megfelelő áramkörökkel automatiku­san is korrigálni lehet (az időeltolódás nemcsak 1,2 .. . n-szeres,, hanem annak tört része,' pél­dául i/8 , VÍ, 1 '2 is lehet). A találmány szerinti eljárás "ezek szerint csoportfutási . idő, csoportfutási időingadozás mérésére, valamint ezek karakterisztikáinak fel­vételére, továbbá fázis, fázisfutási idők és fáz'is­karakteíisztika felvételére egyaránt alkalmas. A találmány szerinti eljárással különféle mó­don valósíthatjuk meg a csoportfutási időt, il­letve a csoportfutási időingadozást mérő mű­szert. Például az eljárás felhasználására össze­állított berendezés egyik elvi blokksémáját a 3. ábrán láthatjuk. Természetesen a találmány szerinti eljárás nem korlátozódik, csupán erre a példára,_ amely a sok közül az egyik lehető­séget mutatja be. A 3. ábrán áz egyes kockákba beírtuk a kocka azonosítási számát, amelyek szerint az ábrázolt áramkörök rendeltetésié a következő: 1 generátor (szakaszos mérőjelet előállító), 2 wobbuláló áramkör (mérőjel frekvencia szabá­lyozó áramkör), 3 kapcsolgató áramkör (jel és szünethossz meghatározó), 4 csatoló áramkör (illesztő, erősítő, szűrő áramkörök), 5 impulzus előállító (jelcsoport fázisához rögzített impulzus előállító), 6 kiértékelő áramkör (számláló, mérő­áramköir), esetleg használt 7 referencia csatorna, 8 eltérítő (jelerősítő, függőleges és vízszintes el­térítő, fény moduláló), 9 szinkron áramkör, 10 oszcilloszkóp, 11 rajzolószerkezet, (rajzolás: pél­dául mechanikus írószerkezet, hurkos oszcillo­gráf útján: foto vagy normál papíron) lehet 12 hitelesítő áramkör (hitelesítő jelek, skála azo-, nősítő jelek, stb.) X mérendő áramkör, M mu­tatós műszer. A» továbbiakban az áramkör szót rövidítve á.k.-val írjuk. Az egyes -összekötési irányokat b, c, d betűkkel, többféle összekötési irányt, I, II.. . római számú átkapcsolókkal je­löltük. Hangsúlyozni kéli továbbá, hogy az egyes összekötési irányok a valóságban több vezeték-

Next

/
Oldalképek
Tartalom