153060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-benzotiazepin-származékok előállítására

153060 13 14 majd lehűtjük, jéggel hűtjük és 50%-os káliumhidroxid feleslegét adjuk hozzá. Az elegyet közönséges hőmérsékleten a teljes oldódásig kavarjuk, A szerves réteget leválasztjuk, megszárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot acetonból kristályosítjuk, amikoris 7-klór-2,3-dihidrcH5-fenil-l,4-benzotiazepin-l,l-dioxidot kapunk. Aoetonból való átkristályosításkor a terméket 164—165 C°-on olvadó színtelen prizmák formájában kapjuk. 12. példa: 21,3 g j0,07 mól) 7-klór-2,3.-dihidro-5Hfenil-l,4-'benzotia2eipm~l,l-dioxid 200 ml ecetsavval és 20 ml vízzel készített oldatát közönséges hőmérsékleten és légköri nyomáson 1,8 g platinaoxid jelenlétében hidrogénezzük. 1,2 liter hidrogén abszorpciója után (21 óra) a katalizátort szűréssel elkülönítjük és a szüfletet vákuumban szárazra "pároljuk. A maradékot metilénkloridban feloldjuk, hígított alkálival mossuk és a szerves réteget megszárítjuk és kisebb térfogatra bepároljuk. A bepárolt oldatot (kb. 50 ml) 200 g alumíniumoxiddal (aktivitásfok I) adszorbeáljuk. Az oszlopnak metilénkloriddal való eluálásakor az eluátum első 250 ml-e (Vákuumban szárazra párlás után) maradékot adott, melyet éterrel kristályosítva 7-klór-2,3,4,5-tetrahidrO'-5-feniH,4-benzotiiazepm-l,l-dioxidot • kapunk. Éterből való átkristályosításkor a terméket színtelen lemezkék 'formájában kapjuk, olvadáspont 159—í60,5 C°. 13. példa: a terméket 164—165 C°-on olvadó, színtelen prizmák formájában kapjuk. 15. példa: 5 5,8 g (0,02 mól) 7-klór-2,3-dihidro-5-f enil-1,4--benzotiazepin-1-oxid-ihidroklorid 60 ml 3n sósavval készített oldatát 4 óra hosszat gőzfürdőn hevítjük. A reakcióelegyet vákuumban szárazra 10 pároljuk. A maradéknak etanol és izopropanol elegyből való kristályosításakor 54dór-2-(2-aminoetilszulfinil)benzofenont kapunk, amely kb. 150 C°-on olvad. Metanol és éter elegyéből a termék halványsárga, 152—153 C°-on olvadó tűi 15 kristályosodnak ki. A fenti hidroklorid a zárt gyűrűs kiindulási anyaggá forró piridiriben konvertálható. 20 35 40 19,2 g (0,06 mól) 7-klór-2,3-dihidro-5-fenil-l,4--benzotiazepin-l,l,4-trioxid 200 ml eeetsavanhidriddel készített kavart szuszpenzióját 5 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot benzolból kristályosítjuk, amikoris 7-klór-5-fenil-1,4-benzotiazepin-l ,1 -dioxidot kapunk. . A terméket anetilénklorid és gter elegyéből átkristályosítva, 207—208 C°-on olvadó sárga 45 prizmákat kapunk. 14. példa: '0,8 g (0,021 mól) lítiumalumíniumhidrid 90 ml 5

Q száraz tetrahidrofuránnal készített szuszpenziójához 1,5 g (0,005 mól) 7-kíór^5-f enil-1,44>enzotiazepin-l,l-dioxidot adunk. A reakcióelegyet közönséges hőmérsékleten 30 "percig kavarjuk, majd jégfürdőn lehűtjük és a lítiumalumínium- 55 hidrid feleslegét vízzel telített éter fokozatos hozzáadásával elroncsoljuk. A reakcióelegyet szűrési segédanyagon átszűrjük, a szürletet megszárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot etanolos sósavban feloldjuk és a só- g0 savas sót aceton hozzáadásával kicsapjuk. A nyers sót •elkülönítjük és alkálival való kezeléssel és acetonból való kristályosítással 7-klór-2,3-dil

hidro-H5^fenil-l,4-,

benzotiazepiin-l,l-(dioxiddá alakítjuk. Acetonból való átkristályosításkor ri

5 16. példa: 65 ml tionilikloridhoz 18,5 g (0,065 mól) 7-klór-2,3-dihidro-i5-feniH,4jbenzotiazepin-l-oxid-ihidrokloridot óvatosan hozzáadunk. A reakció lefolyása után a reakcióelegyet jégre öntjük, 25 50%-os káliumhidroxiddal meglúgosítjuk és metilénkloriddal extraiháljuk. A szerves réteget elkülönítjük, megszárítjuk és vákuumban száraz'rra pároljuk. A maradékot éter és petroléter elegyéből kristályosítjuk, amikoris 2,7-diklór-2,3-30 -dihidro-5-fenil-1,4-benzotiazepint kapunk. Éterből való átkristályosításkor a terméket színtelen prizmák alakjában kapjuk, olvadáspont 133'— 134 C°. 17. példa: 6,8 g (0,06 mól) 2-merkaptp-etilamkHhidroklorid 150 ml dimetilf ormamid dal készített oldatához 6,6 g (0,122 mól) nátriummetoxidot adunk. Az elegyet 15 percig 40—50 C°-ra melegítjük, 15,6 g (0,06 mól) 2-klór-5-nitrobenzofenont adunk hozzá és a kavarást 3 óra hoszszat közönséges hőmérsékleten folytatjuk.. Hígított nátriumhidroxidot adunk hozzá és a terméket metilénkloriddal extraháljuk., A szerves réteget elkülönítjük, megszárítjuk és vákuumban kis térfogatra bepároljuk. 5-nítro-2-(aminoetiltio)foenzofenon kristályosodik ki, melyet szűréssel elkülönítünk. Metilénkloridból való átkristályosításkor a terméket sárga tűk formájában kapjuk, olvadáspont 189—190 Cc

. 18. példa: 10,4 g (0,04 mól) 2-merkapto-5^nitro-benzofenon, 800 ml metanol, 2,2 g (0;04 mól) nátriummetoxid és 10 g (0,04 mól) ^4>róm-etilf tálimid elegyét 17 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot metilénkloriddal extraháljuk és hígított nátriumihidroxiddal mossuk. A szerves réteget megszárítjuk és vákuumban kisebb térfogatra pároljuk. A besűrített anyagot petroléterrel hígítjuk. N-[2H(2-benzoil-4-nitrofeniltio)-etil]iftálimid csapódik ki, olvadáspont 120— 7